Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
Az országgyűlés képviselőházának 339. rűbb viOilntai a Mu peremén lévő 'nagybirtoktestbőli leadni a földet. De ez sem történt meg 1 . Ezért tisztelettel, arra kéreim, a miniszter urat, hasson' oda, változtassák meg eat a műszaki felosztást és ai Bodrog jőbbpairtján, teháti a, közséigihezi közel fekvő területen kapják meg földjeiket a kisbirtokosok, viszont ezzel szemben az uraságok a Vi lttnia-tanyán gazdálkodhatnak, mint központtal iái többi birtoktesten. Ott van ugyanis a sízántóföld, 90 százaléka. Ez is bizonyítja azt, mennyire segíteni kellette ezeken az állapotokon égi hogy azl 1940. évi IV. tc.-t végre kellene hajtani, hogy iái miniszter úrnak jioga legyen hozzányúlni ne csaki a zsidó, hanem ,a keresztény birtokokhoz is. A jeleni esetiben nézetem szerint csak egyetlenegy niiegoldás: vani és ez az, hai iái reaid hajlandó még " 200 holdat leadni, mert ismétlem, akik magántulajdonba kapták; a földet, aiziok asz eddig kishaszonbérben lévő földekből is kaptak, ámde a kishaszon'bérlők szintem a Földhitelintézettel vanniak kapcsolatiban és ezek a kishaszonbérleteki esaík # néhány, év múlva járnak le, márpedig alzok, akik most a magántulajdont kapták, nem, azért fizették bet az összeget, hogy csak hét év miulva jussanak hoizzá ai földhöz,. Nyilvánvaló, hogy ezeni sürgősen, segíteni kell. A bencés-rend — minden tiszteletem mellett — elég kedvező alnyagi helyzetnek örvend. A pannonihalmi Slzient Benedek-rendnek 60.315 katasztrális hold földje van (Zaj a szélsőbalolda on. — Zaj. — Elnök csenxfet.) s ebből 19-405 hold a szántóföld. Megemlítem, hogy a klostemeuburgi kanoniokrendniek is van Magyarolrs'zágon földje, 9596 katasztrális holdja, (Egy hang jobbfelől: A Dunántúl van!) és ebből a szántóföld 3540 hold. Nem akarom részletezni a többi niagybirtoktestet. Ezek' célvagyonok, bizonyos céltL szolgálnak, mindazonáltal kötelességem megjegyezni, hogy ebeket a vagyonokat valamikor bizonyos szolgáltatások ellenében kapták azok', akik kapták és ezeket ai szolgáltatásokat ^nagyrészben ma már az állam végzi. Ezek közé tartozik például a katonáskodás is. • Nagyon téved a túlsó' ©1 dalom ülő egyetemi tanár képviselő úr. amikor azt méltóztatott írni múltkor egy cikkben^ hogy Magyarországon nincsen feudalizmusi azért, mert nem. is. voflt!. Ez nem; indokloBas, hogy: 1 nem is volt; mert volt, legfeljebb a feudalizmus fogalma nem volt az a hűbéri fogalom, mint nyugaton, de aizért nálunk is adattak feudumok és volt feudalizmus. Különben i® elsősorban' a szellemről van s'zó, aneim annyira: a feudalizmusról. Én azt gondolom, hogy amikoir a; külföldi propaganda ellen védek eiziünk, ^liogy itt feudalizmus van, Ys.'vrv a feudo-klerikálnzimius, ennek a leg.iobb módszere az, hosr nemcsupán ellenittmondunk, hanem ezt az ellenmondást tényekkel is demonstráljuk. Szükséges volna tehát olyan helyeken, ahol ennek a lehetősége fennáll és a méltányosság és igazságosság indokai ezt megkövetelik, az 1940 : IV. tc-et földmívess népünk érdekében valamiképpen életbeléptetni, hosry végre földhöz jussanak, ami nagymértékben hozzájárulna a közmlegnyugváshoz.. A költségvetést nem fogadom: el. Elnök:: Szólásra következik ? Árvav Árpád jesryző: Baross Endre! Elnök: Baroisis Endlre képviselő urat illeti a szó. f Baross Enldre: T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársamat nem tudom köülése 1943 november 18-án, csütörtökön. 445 vetni földbirtokpolitikai fejtegetéseiben, de azokat a képviselőtársaimat sem, akik nehezményezték azt, hogy ki kap a zsidó birtokoklboí és ki nem kap, mert meg vagyok győződve arról, hogy a földmívelésügyi minisztériumi gondoskodik latiról, hogy BE egyetlen posszibilis, lehető szelekció kerüljön ki a zsidióibirtokok szétosztásánál, (Mozgás bafelőW) és pedig az, hogy az illető magyar-e vagy sem. (Meskó Zoltán: Agglegények ne kapjanak! Ott kezdődik! — Egy hang a szélsőb/iloldaibn: A szolnoki pofa ár mester nem agglegény! — Zaj. — Ráez Kálmán: Cukrászkisasszonyok se! — Meskó Zoltán közbeszól.) Elnök: Kérem Meskó Zoltán képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Gr. Appomyi György: Se nyugailímiaziott bonivétdielmi miniszterek ne kapjanak!) Baross Endre: A kérdésmelk elsősorban is termeléspolitikai oldala van. (Rátz Kálmán: Van népi oldala is.) és én igazán kérek; mindenkit, hogy a földbirtoki kérdéséhez úgy szóljon hozzá, hogy az, ennek a«z, országnak termelésrpolit'ikáját meg ne závárjai. (Piukovich József: Faj védelemi) Én mindig ellentétben állottami aiztolkkall, akik csak az, értékesítési politikával akartaik a magyar mezőgazdság kérdéseit megoldni, mert állítomi, hogy az árkérdés, és az értékesítési politika mellett a, tenmie»léspolitika éppen olyan fontos, (Egy hangjobb felől: Sőt!) stőt 'azt lehet mondani, hogy sokisizor isiokkal ííomitoisa'bb, (ÜVyi van! a középen.) különösen ma,, háború idején. (Meskó Zoltán: De a fajvéldleleimi is!) Igen t. Ház! A termeléspolitikát a magyar agrárpolitikába még ma sem vittük be olyan értelemben, ahogy az szükséges volna. Annakidején, egy szesztörvény idején próbáltak egy ilyen teirmeléspolitilkiát keresztülvinni, sajnos, egy nagy ballaszttal, az ipari szeszgyárakkal. Próbálták ái tejkérdéslbe w bevinni a termeléspolitikát, de anélkül, hogy szabályozták volna a termelendő tej mennyiségét a birtokokon. Válaimiivel később. 1938-ban. jelent meg tulajdonképpen aiz, első teirmeléspolitilkai törvény, a, hegyköziségi törvény, a szőlőgazdálkodásról • szóló törvény, amelyet annakidején bátor 1 ^voltam előadni. Ennek előadását először Darányi Kálmán néhai földmívelésügyi miniszter úrnaki megtagadtam azzal, hogy ilyen törvényt pedig nemi lehet előadni, mert nincs benne termeTéspoilitika, nincs benne 'az, ami tulajdonképpen a magyar szőlőisgazdaság szempontjából szükséges. Később, amikor 1938 J ban Sztranyavszky akkor miniszter úr kért fel az előadásra, kötöttem magamat ahhoz*, hogy ebben termeléspolitikai kérdések is szerepeljenek. Ebben a törvényiben szerepelt először olyan termeüéspolitika, amely a magyar szőlősgazdaság szempontjából helyes és ha ezt keresztülvitték volna és keresiztü Ív innék, valóban helyes is lenne. Ebben a tör vény ben részben a síkföldi búzatalajon termő szőlők kérdése érintettrészben pedig a direkttermő szőlők kérdése. Azért vagyok bátor felszólalni a szőlősgazdálkodás kérdésében ennél a kérdésnél, mert a földmív élés ügyi tárca eddigi vitájálbiain erről a kérdésről még senki sem szólott. (Űűy van! a szélsőbaloldalonl.) Ma, amikoir nagy konjunktúra mutatkozik ai borban, ne feledjük, hogy ez a konjunktúra éppen úgy elmúlhat, mint afhogy most jött. eruptív módon. (Mozgás a joibboday ion.) neiklünk tehát gondoskodnunk, kell «arról, hogy termeléspolitikailag pro futuro oldjuk
