Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
444 Az országgyűlés képviselőházának 339. .Voltak Zisldó bérlői, akik szintén belebuktak abba a földbe — érthetetlen módon mindenki ^belebukott — végre is adósságok keletkezeik, a herceg úr tehát öregi is lévén, 'nem akart ezzel vesződni és elhatároztál, hogy ezt a nagy birtokkomplexust — hiszen neki még van máshol, Oroszváram is birtoka és nagyon vagyonos ember — a Benedek-rend pannonhalmi főapátságának juttatja. Ebben az elhatározásában, úgy látszik, két tényező vezette a herceg urat, egyrészt lelkiek, másrészt anyagiak. Bizonyára lelke üdvösségének Vztosítására gondolt először és úgy vélte, erre valószínűleg elég lesz 6000 hold, ő azonban anyagilag is jól járt, aimennyilblen a rendtől kétségkívül sokkal több járadékot kap, minit amennyit a föld, különösen az eddigi rossz gazdálkodás mellett, hozhatott volna; ha jól tudom, háromszor-négyszer, esetleg ötszörannyit is kap a rendtől a herceg úr, akii, mondom, már nagyon öreg ember nejével, Stefánia főhercegnővel együtt. A rend, úgy látsz : k, szintén jónak látta ezt a dolgot és belement az ajándékozásba, nagyösszegű, járadékra kötelezve miagát. , Természetes, hogy a földmívesnép érdeklődni kezdett a dolog iránt és jötteik fel a küldöttségek: 800—1000 holdat szerettek volna kapni. Ez elől azonban elzárkózott a rend, de elzárkózott maga a herceg úr is, aki az ajándékozási szerződésben kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy lehetőleg az egész birtok a rendnek jusson. Elkeseredett követség-. kŰldöttsésrjárásoik és levelezések kezdődtek. Igazán 1 megmozgattam mindent, ami tőlem telt. a nép érdekében, de az ügy alig haladt előre, bár el kell ismernem, a 1 földmívelésügyi minisztériumi minden egyes tisztviselőjének legteljesebb jóindulatát ebben az ügyben. Mégis az ügy a miniszter úron kívülálló okokból, éppen az 1940 : IV. te, végre nem hajtása következtében, nem haladt előre. Mindi a: lejebb szálltak a földmívesek követeléseikkel, miközben a rend nem niagvon volt hajlandó engedni. Irtaim: ebben a,z ügyben Kelemen Krizosztom főapát úr ő nagyméltóságának. Megjegyzem, tisztelettel viseltetem a rend iránt, ipmer ram kulturális tevékenységét a magyair nemzet életéiben, különben magam is bencés diák voltam egy ideig. Mondom, írtam a főapát úrnak és kértem, hogy könyörüljön meg «zen a szegény és szapora, népen- Tudni Ilik ez a három község Magyarorsiság legnagyobb szaporaságú községei, közé tartozik és mégis, ha megnézzük évtizedekre visszamenőleg a statisztikát, azt látjuk, hogy ennek a szaporaságnak ellenére a falvak népének száma,csaknem ugyanakkora, mint amennyi 50 évvel ezelőtt volt. Mi ennek: az oka$ Az az oka, hogy a falvak nagybirtokká,! vannak; körülvéve, éppen a Lónyay-birtiok közé vannak ékelve; aiz emberek így nagyrészben kénytelenek voltak elvándorolni. Ha elmegy az ember ezekbe 1 a falvakba, láthatja az úgynevezett amerikánus házaikat. Azok a szerencsések, akiik .Amerikáit ép bőrrel megjárták és valami kis pénzzel visszatértek, bádogtetejű házakat építettek maguknak, ezáltal viszont másokat kivándorlásira, animálva. Hova lett a nép többi része? Eltűnt többfelé, felszívta őket a nagyváros, átváltoztak ipari munkásokká, proletárokká. Ezt én mind megmagyaráztam és megírtam, hogy ennek a népnek földre van szüksége, hogy terjeszkedjék és ha valahol, itt ezen a vidéken igenis méltányos és igazságos volna a keresztény nagybirtokhoz is hozzányúlni abból a célból, hogy a föld népének megélhetést bizülése 1943 november 18-án, csütörtökön. tasítsunk. Nem; akarom most azt vitatni, hogy melyik terem többet, a nagybirtok vagy a kisbirtok, eai nagyon messzemenő volinia, idő sincs rá. Nagyon jól ismerjük a. nagybirtok standaridrtermelését, központi igazgatásának erejét, nagyobb tőkeerősségét, stb-, ismerjük a kisbirtok anarchisztikus gazdálkodását, de a legelső szempont még a termelési szempontoknál is előbb, népünk létszáma, illetve népünk létének megóvása. Ez a, legfőbb szempont, előbbre való minden termelési érdeknél (Helyeslés és taps) magyar ember szaporodjon a magyar íöldömi, a hozzávalót pedig, amennyire kell, meghozza a föld és a munka.. írtam) tehát a, főapát úrnak, hogy könyörüljön ezen a szapora, derék dolgos magyar népen és engedje, hogy a minisztérium legalább 600 holdat vegyen igénybe a földmívesek részére. Azt a különös tényt is ínég kell említenem, ami különben nem titok, hogy nem is a főapát úr^ volt ennek nagy ellenzője, hanem a gazdasági kormányzója, egy Gácsér nevű főtisztelendő úr, (Mozgás a jobbo dabn.) aki maga is paraszti sorból származik. Meg kell itt említenem: a legnagyobb szomorúsággal és lehangoltsággal, hogy ő volt a. legnagyobb ellenzője a földmívesek érdekei kielé>gítésének. r Végre is hosszas, évekig tartó . huza-vona után 400 holdat leadtak ^magántulajdonba, 200 holdat pedig kishaszonbérletbe, ámde kiderült — és pedig nem is mindjárt, — sajnos, a következő komplikáció, amely most. már együtt tal jogi bonyodalom is. A 400 hold rendben volna, illetőiéig ez sincs egészen rendibelni, ugyanis Bodrogolaszinál a> Bodrog jobb partján a kastély és egy párszáz holdas belsőség van, viszont a birtoktestnek túlnyomó része a Bodrog balpartján van Vilma-tanyá központtal, ott van a szántóföldek nagy része is, míg a Ibelsőséges és az erdők inkább a Bodrog jobb partján vannak. Csak természetes, hogy a földnek tervezett elosztásánál is makacsul ragaszkodott az apátság és maga a herraeg is ahhoz, hogy <ai Bodrog jobb partiján a. falnk mellett minél kevesebbet kapjanak a kisbirtokosok, ellenben főleg a Bodrogon túl kapjanak földet- Tehát itt a kisgazdák vannak kényszerítve arra, hogy a folyón túl gazdálkodjanak, nem pedig a nagybirtokos, akinek: ott van 'Vilma-tanya, központtal íaz egész 'földbirtok centruma. A' .Bodrogon mindössze egy komp van, a mnltkoir is olvashattuk a lapokban, hogy a, komp felfordult és hat ember (belefordult a vízbe. A komp különben is nagyon kis teljesítményire képes. Ötven v éve OLaszliszka és Zsadány környékén a hidat minden képviselőjelölt megígérte. Én ezeci okulva, már csak féligmeddig ígértem meg (Derültség.) és most örömömre szolgál, hogy Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter úr kérésemre volt szívesi megígérni a bizottsági tárgyaláson, hogy egy fahidat máshonnan elhoznak, tehát itt megkapják a szöllőskei fahidat. (Bródy András: Es a szölloskeiek mit kapnakl) A szölilőskeiek vashidat kapnak, amely katonai szempontból fontos, de e)z is csak a jlövő reménysége. De akkor is olyan messiziről gazdálkodnak a. mai rendszer mellet^ — hiszen a tagosítástól hol vagyunk — annyira szét vanniaik szórva ezek a kis földeoskék a községektől hat-hét kilométerre, hogy ha a kisbirtokos kap haszonbérbe földet vagy újabb magántulajdont, mondjuk azl eddigi hat holdjához még három holdat, akkoir odáig megint sok kilométert kell mennie. Sokkal egysze*
