Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

Az országgyűlés képviselőházának 339. zetének javítását, igaz, hogy nem fizetésemeléssel, hanem beszerzési csoportok megalakításával. Célszerű volna, hogy az ígéret ne csak ígéret matradjon, hanem a tisztviselők érdekében ezt a mainkat' minél előbb meg is kezdenék, mert méltóztassék nekem elhinni, hogy ebben a tekintetben már itt van a huszonnegyedik óra. T. Ház! Az állaanrendészetnéii kifogásolnom kell, hogy a fakitermelésre vonatkozó intézkedések nagyon belenyúlnak a magántulajdon elvébe. A mostani fokozott erdőkitermeles, amire az erdőbirtokosokat kötelezik, nincs hasznára sem az erdőbirtokosioknak és nincs előnyére nemzetgazdasági szempontjából az országnak sem, A tulajdonos ugyan a többlettermeléssel több pénzhez,, nagyobb jövedelemhez jut, azonban ezt a pénzt, eat a jövedelmet nemi tudja értékállóan elhelyezni. ^Erdeje hamarabb elfogy, siókkal többet veszít értékben es vagyonban', amint amennyit pénzben nyer, nemzetgazdasági szempontból pedig az lesz a helyzet, hogy az oirszág faállománya lecsökken és az a_ jövőre nézve páréves kiesést fog mutatni. (Űgy mm! Ügy vmi!) Ne feledjük el azt, hogy erdőt egy emberöltőben csak egyszer lehet kivágni. Aat hiszem, hogy ez az intézkedési felesleges is, mert tudtommal van elegendő kivágott fa', csak rossz, nehezem hozzáférhető helyen. A fát ugyanis nem nehéz kivágni, csak a szállítás nehéz.. Azt hiszem, hogy itt is a szállítással van baj. A miniszter úr tudhatja ezt a legjobban. Ügy vélem, hogy elsősorbaim a már meglévő készleteket kellene

# a tárolási helyekről az állomásokra fuvarozni és ezt minden erővel eszközölni, mert ha ez sikerül, akkor a fa a fogyasztóközönséghez már könnyebben eljut. Szerintem ez sóikkal fontosabb voilna, mint a több let vágások elrendelése. Ezért arra kérem a miniszter urat, hogy bánjék kímél elesén az erdővel, hazánk egyik legnagyobb nemzeti vagyonával. Meg kell még említenem ennél w címnél, hogy 3i vágási engedélyeket még mindig az erdőigazgatóságok intézik, az erdőfelügyelőségek javaslata szerint. Ft tehát a decentralizáció még nincs keresztülviveL * Az állattenyésztésnél ráki vámok mutatni arra, hogy hiába akarunk több és jobb állatot tenyészteni akkor, amikor az állattenyészités alapfeltéitelei hiányzanak. Nem lehet megfelelő abraktakarmányt beszerezni, a szénát pedig le kell adni. Kérdem, miből neveljünk állatot? Ha még hozzáveszem azt a körülményt is, hogy az idén az én vármegyémben már negyedszer veszik igénybe a 6%-ot, vagyísi az összes állatállománynak most már 24%-át veszik igénybe, akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy az állatállomány a helyett, hogy szaporodnék, határozottan csökken. '• Nem tartom helyesnelk és megfelelőnek az igénybevétel módját sem. A gazda az igénybevett állatokra ráfizet, pedig, sajnos, más téren sem mutatkozik akikora jövedelme, hogy ezt zugolódás nélkül tehetné. Ezen olyf ormán -kellene segíteni, hogy az állatokat vásárokon szerezzék be a kereskedők, vagy pedig a gazdának adják meg a teljes kártalanítást. Az a helyzet, amely ma az igénybevétel terén van, tulajdonképpen nem kereskedelem, hanem közigazgatási úton történő kisajátítás, aminek a gazda csak kárát látja, a sok újdonsült kereskedő pedig meggazdagszik. A lótenyésztés terén a legfontosabb az, hogy olyan lovakat neveljünk, amelyeket a kaKÉPVISELŐHAZI NAPLö XVII. ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. 439 íonaság minden tekintetben felhasználhat. Ki kell szolgálnunk a katonaság 'követelményeit, de ezzel szembeni megkövetelhetjük azt, hogy a megfelelő lóért a megfelelői árat meg is fizessék. A katonaság á/Hal fizetendő mai lóárak nincsenek arányban a forgalmi áriaktkai és semmiesetre sem jó politika aizi, hogy a gazdákinak ezen a téren is csak áldozat legyen az osztályrészük. A katonaiság által megállapított áremelések mindig megkésnek. Vigyázni kelleme arra, hogy :az igénybevett ló, szekér és szerszám; ellenértéke akkora legyen, hogy ahelyett a gazda másokat szerezhessen be, hogy gazdaságát tovább folytathassa: és így aizi igénybevétel ne menjen a ' termei és

1 rovására. i A rentábilis, állattenyésztés egyik főf el tétele a megfelelő állategészségügy. Az állatorvos legyein könnyen elérhető, ezért több áUat• orvosi kerületet kellene szervezni és gondoskodni kellene arról, hogy az állások be is legyenek töltve. Szükséges, az is, hogy a megfelelő orvosságok és szérumok rendelkezésére álljanak a gazdának. Mert hiába vesződik a gazda, hiába akar jobbat és többet tenyészteni, ha beteg állatait nem. tudja gyógy kezeltetni. Itt különösen a szérumtermelésre kívánom felhívni ai miniszter úr figyelmét, mert nem vagyok képes elhinni azt, hogy a szérum termelő intézeteik nem tudják a termeléshez szükséges anyagot beszerezni, inkább az a véleményem, hogy nem is igen akarják, mert a mai viszonyok mellett a szérumtermelés nem jár akkora haszonnal, mint régebben. A gazdasági szakoktatás minél nagyobb mértékben leendő kifejlesztése érdekében mindenit meg kell tenni. Én a magam részéről e tekintetben! legfontosabbnak tartom a téli gazdasági tanfolyamokat, amelyeken a tanulnivágyó gazdák a korszerű ismereteket elsajátítják és amit télen tanulnak, azt nyáron a gyakorlatban már érvényesíthetik. T. Ház! A vízügyi szolgálatra előirányzott 63 millió pengő az egész költségvetés legnagyobb tétele, ezzel szemben ezen ,a címen csak mintegy 6 millió pengő bevétel mutatkozik. Nem tudom, nem lehetne-e a, bevételleket azáltal emelni, hogy mindazok, akik a vízügyi szolgálat előnyeit közvetlenül élvezik, nagyobb, az előnyökkel arányban álló eilenszolgál tatásra köteleztessenek. A folyók szabályozására! nézve arra kéreim a miniszter urat, hogy a kisebb mellékfolyókról se feledkezzék el, mert ezek szabályozása is országos érdek. A kertészetnek és méhészetnek minél nagyobb mértékben leendő félkarolását is célszerűnek tartom., a gyümölcstermesztés fejlesztése pedig egyenesen országos érdek. Ezt azonban csak úgy iehet keresztülvinni, ha a megfelelő védekező szereket be tudják szerezni. Talán nem volna helytelen, ha e tekintetben elrendelnék a kötelező védekezést, meirt hiszen a gazda hiába, védekezik és hiába óvjai meg gyümölcsét akkor, ha a szomszéd a sajátjával nem törődik, mert így ai fertőzést 'nem tudja megakadályozni. A bortermelés szempontjából mindent el kell követnünk, hogy a szőlőbirtokosok a megfelelő gálicot be tudják szerezni. Az idén nagyon sok szőlő tionkremient amiatt, mert nem volt elegendő gálio. Kérem a miniszter urat, emeljie fel a holdankint kiutalandó gálicmenynyiséget, mert hiszen a helyzet az^ hogy hivatalosan a gáláidhoz nem lehet hozzájutni, de a 62