Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

Âz országgyűlés képviselőházának $39. ü pontok is érvényesülhették volna. A földmi­1 velésügyi kormányzatnak ugyanis be kell már egyszer látnia, hogy a termelés kérdésének egész komplexusét át kell utalni az érdekkép­viseleti szervek hatáskörébe. (Máté Imre: Azt nem. lehet egészen megvalósítani! — Szöllősi Jenő: Ez veszélyes is volna! — Halijuk! Halt­juk! a balközépen. — Albrecht Dezső közbeszól. — Elnök csenget.) Ez az intézkedés igazgatási téren jelentős tehermentesítést jelentene, ami természetesem a jelenleg mutatkozó magy anyai­gi megterheiltetés csökkenésével is járna. T. Ház! Nem titkolhatom el azt sem,, hogy az érdekképviseleteknél súlyos hibáikat észle­lünk, tapaszt álunk. (Szöllősi Jenő: No úgy-e! És még rábízzuk!) De ha a sokféle egyesület és szakintézmény munkáját egy erőteljes érdek­képviseleti szervbe sikerülne összefogni, akkor ezek az egyesületek és intézmények mind feles­legessé válnának. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az a kisgazda, aki mezőgazdasági terme­léssel foglalkozik, de van neki egypár méhcsa-^ lá'dja, van azután baromfi, házinyúltenyészete, két törzskönyvelt tehene és egy törzskönyveit kancája, 6—8-féle egyesület tagja kell. hogy le­gyen és ezek között az egyesületek között a leg­többször nem is tud eligazodni. Erdélyi viszony­Jatbian szólóik. Ha például az Emgei-nek a tiszt­viselői karát megfelelő szakszemélyzet tel meg­erősítenék és lehetővé tennék a költségvetési előirányzatának felemelését, az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági* Egyesület egymagában képes lenne az összes feladatokat ellátni. (Ügy van! Ügy van! ba középed.) Ennek az volna aiz óriási nagy jelentősége, hogy ai m. kir. gazdasági fel­ügyelőt nem kellene vetőmagakcióval, vagy ál­l&rtikioszt ás okkal foglalkoztatni. — mert igen sokszor lattana, hogy a m, kir. gazdasági fel­ügyelő az állomásokon mérte a vetőmagot, vaigy pedig bekísért© a stráfszekérred szállí­tott mezőgazdasági gépet a városba. — hanem az Emge. kitűnően beváló gazdaköri hálóiziatá­nak igénybevételével természetesen közvetlenül lehetne ezt a feladatot elvégezni. (Ügy van! Ügy van! Élénk helyeslés a babKözépew.) T. Képviselőház! Az érdekképviseleti és egyesületi túltengés leegyszerűsítése azáltal volna elérhető, ha a kormányzat megfelelő in­tézkedéssel az orsaágban igen nagy számban élő gazdasági rokonszervezeteket egy nagyobb, de egészen tökéletes gazdasági érdekképvise­letbe vonná össze. ( Helyes.es & középen.) Erdély kivételével az ország gazdatársadalma ma úgy néz ki, hogy a. túlságos szervezés, az agyon­szervezettség mellett tökéletesen szervezetlenül áll, hiszen egyes alföldi községekbea. tudomá­som szerint, két-háromféle gazdakör is műkö­dik, (Piukovich József: Ha nem tizennyolcféle!) T. Ház! A műit évben lefolytatott műtrá­gyaakcié ikétégtelenül bizonyítja, hogy már a kisgazdatársadaloui is teljes mértékben fel­ismerte a műtrágyázás jelentőségét, az ország­ban dolgozó műtrágyagyáraink azonban a fokozott igényeket távolról sem tudják ki­elégíteni. Arira kérem itt a miniszter urat, hogy a rendkívül nehéz anyaggazdálkodási Viszonyok ellenére is Erdély területén a már ed­dig feltárt földgázenergia igénybevételével méltóztassék egy megfedő kapacitású nitrogén­mtiűtrágyiagyáraít létesíteni. (Helyes és és taps a balközépem.) Szükség van továbbá arra. hogy a mészkő­éi Iá tág elősegítése céljából a meglévő mészkő­bányák fenntartására és új mészkőbányák fel­tárására a kormányzat nagyobb összeget bo­KÉPV1SELŐHAZI NAPLö XVII. lése 1943 november 18-án, csütörtökön. 42$ csásson rendelkezésre. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kormány beszerzési akcióit nagyobb távolságból szállított mészkészleteik­kel kénytelen lebonyolítani, ami felesleges anyagi megterheitetésít jelent. (Zaj a középen.) A földmívelésügyi minisztérium által ki­bocsátott falragaszokról olvassuk, hogy ebben az országban egy millió pengő megy veszen­dőbe az istállótrágya helytelen kezelése foly­tán. Én úgy látom, ez- is a mai túiszervezett­ség miatt fennálló szervezetlenségünk bizo­nyítéka, mert a köztisztaság fenntartása érde­kében kiadott rendelkezések tulajdoniképpen in­tézkednek már az istállótrágya helyes kezelési módjáról is, de ezeket az intézkedéseket nem hajtják végre. Minden gazda azt hiszi, hogy trágyatelepet csak cementből lehet építeni, és enratt éri ez a hatalmas kár esztendőről-esz­temdőre a nemzetgazdaságot. Ha ezek az intéz­kedések végrehajtást nyernének, egyik évről a másikra meg lehetne menteni a nemzetgazda­ságot ettől a hatalmas károsodástól. A talajfenntartásisal kapcsolatosan fel kell hívnom a kormányzat figyelmét az Emge. talaj" védelmi kísérleteire. Jelentős ikormánysegítség­ge'l eredményes sánjcolási kísérletiek folytak Erdély egyes részein,, de szükséges volna még egy önálló talajvédelmi kísérleti gazdaságot is felállítani, ahol a tudományos szempontokat tekintetbe véve, be lehetne bizonyítani, hogy a sánciolással 'abszolút eredményeket érhetünk el. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék az Emge. szakosztályán belül egy ilyen talajvédelmi kísérleti gazdaságot fel­állítani. {Helyeslés a középen.) Tisztelt Ház! Egész magyar mezőgazda­ságunknak igen súlyos problémája a tagosítás kérdése. Különösen nagyon súlyosan érint minket, erdélyi kisgazdákat. Már a mult évi felszólalásomban elmondtam, hogy egyes kis­gazdáknak a birtoka 40—50, esetleg 100 vagy 150 parcellára esik különböző hegyoldalon, egy­mástól nevetsége«en távol s így annak meg­művelése' tejesen lehetetlen. Ha figyelembie vesszük ezeket a kis nadrágszíjszeru parcel­lákat egymástól elválasztó barázdákat, ame­lyek az egereknek; állandó menedéket nyújta­nak és ha figyelembe vesszük, hogy ezt f balrázdák különbnél különb gyommagvaikkai fertőzik meg határainkat, mert hiszen ezeket nem művelik, akkor meggyőződünk: arról, hogy a tagosítás kérdését sürgősen meg! kell oldani. (Ügy van! a középem.) A földmívelésügyi minisztérium már a tavaly megindított egy szélesebb körű akciót, hogy a nyomásos rendszerrel gazdálkodó köz­ségeik térjeneík át a szabad gazdálkodásra. A nyomásos gazdálkodás rendszerének meg­szüntetésével a szabad gazdálkodást ren­deletileg úgy kellett volna bevezetni, hogy ai nyomáshatárban mindenki legyen _ köteles egyöntetű takarmánynövényt termelni, hogy annak lekaszálása^ betakarítása egy idő­ben történjék. Állítom, hogy 'erdélyi viszony­latbani az a helyzet, hogy ezekben a községek­ben, ahol az egyik darab földbe búzát, a má­sikba kukoricát, a harmadikba zabot vetnek gazdáink, mivel azok nem egyszerre érnek be, dülőutainfc pedig nincsenek, az emberek egy­más birtokán mennek keresztül. Ez igen sok veszekedésre, perlekedésre ad alkalmat és a Székelyföldön bizony igen gyakran megtörté­nik, hogy ezeíto az ellenkezések verekedésbe fulladnak. . , , 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom