Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

418 Az országgyűlés képviselőházának 339. ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy 'bár a magyar mezőgazdaság ezeír esztendő alatt igen sok megpróbáltatást hősiesein kiáll olt és a nehéz időkhöz méltó akarattal minden krízi­sen át küzdötte magát, mégis bizonyosak lehe­tünk abban, hogy az Oti. rendszerét és terhet sem, elviselni, sem kiheverni nem tudná, (Ügy Ügy van! jobbfelé! — Friéke Valér: Istencsa­pás lenne! — Szöllősi Jenő: Miért nem mond­nak ezt , a. belügyminiszter úrnak'? — Fricke Valér: Megmondjuk, legyen nyugodt! — Szöl­lősi Jenő: Mégis bizalmat szavaznak! — vitéz Várady László: Az természetes, hogy a minisz­ternek bizalmat szavazunk! — Zaj. — Elnök \csenget ) Kérjük -a miniszter urat, hogy ez+ a biztosítást mielőbb hozza a parlament elé (Hő­iysséésl jobbf:£ől 1 .), hogy ái mezőgazdaság meg­szabaduljon a könnyelmű kísérletezőik! hazárd­játéknak még ai lehetőségétől is: (Helyezés és taps a jobboldalon. — Rassay Käroly: Positiv ajánlatot kérünk, hogyan kell biztosítani?) Majd megmondjuk, ha rákerül a sor. (Rassay Károly: Itt a sor! Mondja meg! — Egy hang jobb felől: Ma\ nem erről van szó! — Zaj.} A földmívelésügyi minisztérium által 1 kö­vetett termelési politikai a minőségi termelés elért eredményeit törekszik a fennálló nehéz­ségek leküzdésével az •elkövetkező hőkére hiánytalanul átmenteni. Ennek sikerétől nem­zetközi gazdasági poziciónk lényeges mérték­ben függ. Különösen nagy érdeme ennek a termelésirányító politikának alz,- hogy alapját nem a'mezőgazdaságnak mindenáron való és kétesértékű átállítása, hanem a mezőgazdasági termelés korszerűsítése képezi. (Helyeslés jobb­felöl.) Ennek a meggondolt és előrelátó, józan óvatossággal vezetett termelési politikának közgazdasági jelentőségét kellőemi csak a há­borút követői jövő fogja igazolni. T. Ház! Alig van az őstermelésnek olyan ága, amelyben! a jövőt és annak helyes szol­gálatát alátámasztani hivatott gazdasági ku­tatások, tervek é& elgondolások ne képeznék megfontolást tárgyát. A mezőgazdaságfejlesz­tési prognamni keretébeni állandóan új utak nyílnak az ismeretlen jövő feladlataimafe kutatá­sára. Állandó mozgásban van a f öldmíyeles­ügyi minisztérium területén található minden szellemi és fizikai eriő, Hatalmas energiával törekszik a magyar mezőgazdasági népességet alkalmassá tenni arra a nagy feladatra, amely • reá az új gazdasági világrendben különösen teiimelésteehnilkai vonatkozásban vár. Ez a legbiztosabb forrásai és tálául a leghelyesebb szolgálata, annak a magyar jövőnek, amelyért a. mai generáció már annyi vert ontott es amelyről hinni akarjuk, hogy gyermekeinknek] jobb és boldogabb életet hoz: (Egy hang jobb­felffi: Ügy legyen!) • , T Ház! Ha ennek az or ok panasszal tele e­sokszor mostoha sorsban, is helytálló magyar mezőgazdaságnak alkotmányos gondozása terén visszatekintünk az elmúlt évszázad ^tortenel­mére, akkor .a jobb ágy felszabadítás ota eltelt Mőt három korszakra oszthatjuk fel. Az elsőt Darányi Igjnáe földmívelésügyi miniszter is­mert reformjai indítják el. .amelyeknek 1 nyomán a modern mezőgazdálkodás és a nyugati hala­dás a Midet művelők millióinak bevonásával nagy ütemben indult meg. A másodikat a Da­rányi Kálmán miniszterelnök által felállatott és meghirdetett győri programm nyitjái meg, aki-a nemzet teljesítőképességét és munkaere­jét a magyar falu számára foglalta le. Meghir­dette, hogy egy ideig a város áldozzon azért a faluért, amelynek népe egy évszázadon keresz­tül csak áldozott, de a haladás útjának igen keskeny ösvényén csak kevéssé jutott előre. A harmadik nagyjelentőségű korszakot a mező­gazdaság fejlesztéséről szióló törvény kodifiká­lása, és ,a magyar törvénytárba való becikkelye­zése jelzi. Ennek a korsizaknak megszületése és elindulása báró Banff y Dániel földmívelésügyi miniszter nevéhez fűződik. (Ügy van! Úgy vam! jobbfeloi.) Az ő nevéhez fűződik az előttünk lévő költ­ségvetés fedélzetének 53 millióról 277 mlillióra való emelkedése is. Ennek a két ténynek a ta­lálkozása mutatja, hogy ,ai mezőgazdaságiej­lesztés, a rendkívüli idők ellenére is. komolyan, mégpedig azonnal elindult, A minisztérium mű­ködés© igazolja, hogy az irány, amely felé útja vezet, reális és az eddigi eredményeik után to­vábbi célszerű haladást ígér. így nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez a harmadik korszak a magyar mezőgazdaság háború utáni helytál­lását- nagy alapossággal készíti elő. Ebben a fejlődésben magasra emelkedik a magyar gé­niusz, a magyar lélek, a magyar alkotóerő ós fajunk öntudatos védelme, minekfolytám ez a korszak a jövő ezredévnek bőséges forrása le­het. Ezért a költségvetést megnyugvással elfo­gadom. (Êjmzés, hèyeslês és taps a jobboldal Ion és a középen. A szónokát üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a; vezérszónokok közül? Árvay Árpád jegyző: Ifj. Tatár Imre! Elnök: Ifj. Tatár Imre képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! Már ötöd­ször szólalok fel a földmívelésügyi tárca költ­ségvetésének tárgyalása alkalmával. Teszem ezt^ azért, mert úgy érzem, hogy minden felszó­lalásommal mint -egy-egy téglával gyarapítóim nemzetünk nagy fündamentumánlak. a mező­gazdarágnak ügyét. Legyen szabad itt utalnom a miniszterelnök úrnak a költségvetési vitát be­vezető beszédére, amelyben arat mondotta, hogy a nemzetépítésbeu munkatársaikat vár és keres, ha még azok bírálnak is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! T. Képv^előház! Az előadó úr előadói be­szédében alyani szépen körülírta és formulázta, a földmívelésügyi miniszter úr politikáját, hogy ba meg volnánk arról győződve, hogy m'hrden tényleg ennek a szépen formulázott politikának az értelmében történik, akkor nekem ma " itt egy szót sem volna szabad szólnom, de mint­hogy pont az ellenkezőjéről vagyok meggy ő­ződve, azért kötelességemnek tartom bírálato­mat elmondani. A tárgyilagosan elmondott bí­rálat csak hasznára válhat egy ügynek és mindenki hibát követ el, aki ismerve a bajokat mégis minden vonatkozásban helyesli az intéz­kedéseket. T. Képviselőházi! Most isiemj tud oki mást mondán', mint amit a többi beszédemben le­rögzítettem, hogy a magyar mezőgazdaság a maga fontosságához képest nincs kellően meg­erősítve és nincs arra az erős alapra építve, amelyet mezőgazdasági adottságaink páran­csolr'áoak' és megkövetelnének. Vonatkozik ez arra. hogv az 1944, évre be­állított 277.165.000 pengő összeg a 12.303.000, ille­tőleg 45,029.000 pengős többlet ellenére sem elegendő ahhoz, hogy megfelelően végrehajtsuk az elvégzendő munkákat nemzetünk nagy hasz­nára; nem 1 elegendő a szabadjára engedett köz­ellátásból, a közgazdasági helyzetből és a hely­telen árpolitikából eredő drágulások mellett. Itt ki kell térnem Máté Imre előttem szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom