Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-328
Áz országgyűlés képviselőházának 328. ülése Í943 április 30-án, pénteken. 3Í építse a tanyáik fejlődésének útját, amelyek-az adott körülmények között a legjobban megfelelnek. Gyakorlati tapasztalatai alapján és ezek birtokában ő van a legjobban tájékozódva áriról, hogyan tudja a tanyát közelebb hozni a legcélszerűbbéül a községhez, melyek azok a hiányok, amelyeket pótolni kell és végeredményben milyen közigazgatási berendezéssel éri el legjobban és legkönnyebben a célt. Az elő bib 'említett lélektani problémák levezetéséinek leghelyesebb útja az önkormányzati szabályrendelet, mert hiszen az érdekelt községi önkormányzatok érdekeit nem sérti, lehetővé teszi a rendezés módszereinek saját akaratból való kiválasztását, a tanyások szempontjából pedig módot ad az eddigi községi kerekben való megmaradásra. Mindezekkel a tényezőkkel biztosítva láthatjuk majd a javaslat célkitűzéseinek eredményét. Ámde ha mindez így van, akkor felmerülhet az a kérdés, miért van egyáltalán szükség a tanyakór dés törvényi szabályozására. A feleletet éppen az önkormányzatok sajátos lelkivilágának vizsgálata adhatja meg ebben a tekintetben is. Az önkormányzatok testületi szervezetében ugyanis egészen kétségtelenül gyakran és könnyen megnyilatkozhatik egy olyan különleges szellemiség, amely a dolgoknak az egyéni érdekeltség szemüvegén át való vizsgálatára hajlamos és ez a lelkiség az önkormányzat személyi elemének összetételéből fakad és nagy értéket jelent bizonyos szempontból, más vonatkozásokban azonban, amikor nem a legközvetlenebb^ helyi érdekek kielégítéséről vagy védelméről van szó. bizonyos akadályt képezhet. A tanyás nép kisebb anyagi erejénél fogva és az anyaközülettől való távollakása folytán is az önkormányzati testületben számban és* személyiségekben csak jelentéktelenül szerepelhet; amikor tehát áldozatok vállalásáról volt szó, akarata és érdekéi kevésbbé érvényesülhettek. Bizonyos fokban éppen ebből a szempontból kényszerre, nagyobb hatással érvényesülő kezdeményező erőre van szükség, amit csak törvény adhat meg. Másrészt azonban csak törvényi szabályozás módján szabhatjuk meg a kötelező irányelveket is, amely követelménynek a törvényjavaslat teljes mértékben meg is felel akkor, amikio# a tanyai lakosság közigazgatásának megkönnyítését és kirendeltségek létesítését teszi kötelezővé, sőt ezen túlmenőleg â létesítendő tanyai kirendeltségek vezetőinek jogállását tisztázva, elsőfokú hatósági jogkörrel való felruházásukat is lehetővé teszi. A törvényi szabályozást követeli meg még a tanyakérdés szabályrendeleti megoldásainál az egység biztosítása is, ami természetszerűleg nem volna lehetséges máskép, mint a szabályrendelet érvényességéhez kormány hatósági jóváhagyás előírásával. Az egység, közös irányelvek alkalmazása a közigazgatási berendezések! kifogástalan működésének alapja és ebben az esetben a tanyakérdés törvényi szabályozásának legfőbb indoka, egyben pedig a jó és célszerű megoldásnak elengedhetetlen kelléke. T. Ház! Hoigy az előbb elmondott és talán kissé elméletinek látszó fejtegetéseik mennyire fedik a valóságot, azt az életből vett néhány adattal teljesen megvilágíthatom. A visszatért területek közigazgatásának rendezésénél Bácskában törvényes felhatalmazás . alapján 12 községi, tanyai kirendeltséget létesített a belügyi kormányzat és megszervezte a tanyai közigazgatást Szabadka, Zenta, ^Újvidék és Magyarkanizsa városokban is, íűzzei szemben törvényes felhatalmazás hiányában az úgynevezett trianoni ország területén húsz év a-xatt összesen csupán 10 jegyzői kirendeltséget lehetett létesíteni. Városaink közül eddig liódmezővásárhelyen 2, Makón 1, Szegeden 3, Kecskeméten 2 közigazgatási kirendeltség működik, amelyeknek kihágási bíráskodási joguk is van, tehát teljes jogkörnél láthatják el feladatukat és hivatásukat. A trianoni területen lévő városaink között ilyen szervezet mindenfele vonatkozásban, hiányzik 14 városban, amely 14 város mindegyike igen kiterjedt tanyakörzeittel rendelkezik. Íme, t. Ház, ez a felsorolt néhány adat kétséget kizáróan, sőt azt mondhatnám, kiáltóan mutatja, hogy mennyire szükség van a kérdés törvényi szabályozására és hogy e nélkül milyen nehezen ment és megy a dolog. T. Ház! A tárgyalás a-latt álló törvényjavaslat kerettörvény, sőt azt mondhatom, hogy szinte klasszikus megnyilatkozása a kerettörvény jogi meghatározásának. Javaslatunknak kerettörvényi jellegét ugyanis nem csupán a végrehajtó hatalomnak a törvényihozó hatalommal szemben megállapítható és már előbb említett túlsúlya adja meg, hanem maga a kérdés is olyan, amelyet más ;m|ódszerrel helyesen megoldani egyáltalában neon volna lehetséges. Mindezeken felül azonban szükség van arra is, hogy a jövőben a tanyai települések lehetőségeit ne bízhassuk és ne bízzuk teljesen az egyén szabad elhatározására. A törvényjavaslat rendelkezései és magának a törvényjavaslatnak a benyújtása mindenki élőit világossá teszi azt, hogy annak az előnynek realizálásához, amelyet a tanyás • településekor gazdasági szempontból elképzel, kétségtelenül nagy anyagi áldozatokra van szükség. A.% anyagi áldozatoki jórészét az érdekelt önkormányzatoknak kell magukra iválla*iniok, ezeknek anyagi ereje, azonban termeszeit szerűen meglehetősen szűk korlátok között mozoghat csupán. Ezért, ha most eaeket az önkormányzatokat mégis áldozatok vállalására kényszerítjük akkor a nemzeti erőgyűjtés erdekében távolabbi célok megközelítése „szempontjából meg is kell adni nekik a ^ehetőséget arra, hogy korlátokat szabjanak; a gazdaságpolitikai szempontból nem teljes mértekben indokolt tanyás településeknek. Másszoval, a helyi Önkormányzatok gazidlasági védelmen keresztül biztosítanunk kiell azt is, hogy nagy nemzeti értékek, hacsak időlegesen is, ne esselek ki a nemzetgazdaság szolgálatából. íme, t. Háiz, ezt a célt is biztosítja a javaslat, illetőleg a kérdés törvényi szabályozása es ebben van különleges időszerűsége is, mert éppen a háborús válságok idején tehetők a nagyközönség előtt is könnyebben világossá a jövőre vonatkozó olyan gazdaságpolitikai elgondolások, amelyeknek előnye megvalósításuk pillanatában alig érzékelhető, sőt felületes szemléletre csak az egyén szabad mozgásának korlátozásából állanak. m T. Ház! Ami a kérdés pénzügyi vonatkozásait illeti, itt különösen községi viszonylatban majd a végrehajtás során számolnunk keU a teherviselés általánosításának elvével.. Az egyes községek anyagi ereje ugyanis részben nem volna elegendő ahhoz, hoigy a megoldás eredményeit belátható időn belül biztosítsa, részben pedig aránytalanul sújtanák az érdekelt önkormányzatok nem tanyás lakosságát.
