Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-328

32 . Az országgyűlés képviselőházának 328. Éppen ezért ennek a kérdésnek megoldásánál is alkalmaznunk kell majd azt a gyakorlatban ezideig is már igen jól bevált elvet, hogy a szükséges összegeket a törvényhatóságnak keU költségvetésében biztosítania, hogy így legalább megyei viszonylatban érvényesülhessem a teherviselés arányosításának elve. Egyébként ezzel a módszerrel, illetőleg az egységesítés elvének érvényre juttatásával olyan- összegek feletti rendelkezést tudunk majd biztosítani évről-évre, amely egy célszerűen és tervszerűen elgondolt fejlődés lehetőségét biztosítja. A törvényjavaslat nyilvánosságra hozása óta eltelt idő egyébként arra is alkalmat adott, hogy felszínre kerüljenek azok a szempontok is, amelyek szerint pénzügyi vonatkozásban a közterhek szempontjaiból aggályos a javaslatKülönösen városi vonalon jelentkeztek nagy erővel ezek a szempontok; ezek nemcsak a Városok Lapjában meg'jeletnt cikkben nyertek kifejezést, hanem "úgy tudom, memorandumot is terjesztett elő a Városok Szövetsége ebben a kérdésben. Az aggályokat talán úgy foglalhatnék össze, hogy a tanyai kirendeltségek felállítása egyrészt a pótadók hatalmas emelkedésével jár majd, másrészt pedig nem lesz elég tisztviselő és a mai nehéz tisztviselői utánpótlási viszomyok mellett nem akad majd vállalkozó, aki szolgálattel jesítés céljából kimenne a kirendeltségekhez. Természetesen tagadhatatlan, hogy a kérdés, megoldása bizonyos költségekkel fog járni, az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hog-y e költségek különösen városi ^viszonylatban nem lesznek túlságosan jelentősek. Nem lesz szükség például új állások szervezésére sem, mert a meglévő városi tisztviselői karból lehet majd kánevezni a kiren deltség vezetőit és esetleg, amennyiben szükség van rá,, a kirendeltség kezelő tisztviselőit is. Kétségtelen ugyanis, hogy a kirendeltségei! tevékenysége erősen csökkenteni fog-ja a központi adminisztrációt. A mégis kétségtelenül felmerülő kiadási többletet bizonyos mértékben ellensúlyoz-iii fogják majd a megtakarított napidíjak és fuvarköltségek. Eddig ugyanis a kiszállások a városi adminisztrációra természetesen meglehetősen jelentős terhet róttak. Mindezektől eltekintve azonban, az egyes varosokbatn kialakult bármilyen magas pótadót ezideig a tanyák lakossága is éppenúgy fizette, mint a város belterületén lakók^ a pótadóbevételekből létrejött beruházások és közintézmények áldásaiban azonban természetszerűleg sokkal kevésbbé részesült, tehát nem meltanytalain az újítás, sőt azt mondhatnám, ideje van most már annak is, hogy eddigi áldozatai ellenében most már a tanyás is kapjon vissza valamit az anyaközülettől. (Élénk helyesles. ~ Ilovszky János: Nagyoin szép javaslat!) Végül pedig — de nem utolsósorban — meg kell említenem azt is, hogy a kérdés megoldásával kapcsolatban a törvényjavaslat, éppen a közületek, anyagi helyzetének és pénzügyi viszonyainak szemelőtt tartásával a fokozatos fejlesztés elvén épül fel, mert a kirendeltségek létesítése, amit a törvényjavaslat tulajdonképpen céloz, csak egy közbeeső fokozatot jelent a sokkal fcö-ltségesebb és a végleges megoldást jelentő tanyaközpontok felállítása felé. T. Képviselőházi A tanyai közigazgatás lése 1943 április 30-án, pénteken. rendezéséről szóló és tárgyalás alatt álló törvényjavaslat indokolása annyira részletes. olyan logikával csoportosítja a jaivaslat rendelkezéseinek indító okait, olyan gazdasági és közigazgatási érzékkel mutat rá a megoldások lehet őség-e ire és különböző változataira, hogy felmentve érzem magam az alól a kötelezettség alól, hogy a javaslattal ezekből a szem-, pontokból is foglalkozzam. A tanyakérdésneií egyébként is szokatlanul nagy, < irodalma van és a magyar élet értékeiért feleiősséget érző és vállaló közéleti férfiak legnagyobb része előtt a probléma teljesen és tökéletesen fel van tárva. A javaslat általános indokolása pedig a vezérgondolatoknak csaknem tökéletes összefoglalását adja. Köviden talán így' jellemezhetném a javaslatot: gazdaságpolitikai és közigazgatási célok együttes eléréséről van szó a javaslatban. A nemzet gazdasági értékeinek jobb kihasználását akarja ez a.javaslat lehetővé tenni, a közigazgatás eszközeivel, a közigazgatási gépezet beállításával. Ezt a cé'lt azután a részletefcben a következő módon akarja elérni a javaslat. Az 1. §-ban felállítja az elérendő cé-lt: a tanyai -lakosságnak: a közigazgatási hatóságokkal és közegekkel való érintkezése megkönnyítését. Elrendeli ennek a kérdésnek záros határidőn belül való szabályrende;leti rendezését s előírja azt, hogy a lehetőséghez és szükséghez képest az elérendő célt áKandó kirendeltség létesítésével kell majd biztosítani. A szabályzat érvényességi kellékéül előírja a belügyminiszteri jóváhagyást, egyben a belügyminisztert felhatalmazza azzal a joggal is, hogy szükség esetén köteleaőieg maga állapíthassa meg a közigazgatási berendezés jellegét. és mértékét. A 2. §-ban megállapítja a felállítandó kirendeltség vezetőjének jogállását és az eredményesség jobb biztosítása szempontjából lehetővé teszi annak hatósági jogokkai való felruházását is. A 3. ' §-ban a jövőre vonatkozóan, rendszerbe foglalja a tanyai településeket és lehetővé teszi annak megakadályozását, hogy az anyaközülettől bizonyos távolságon túl lakóépület legyen emelhető, ugyanakkor azonban biztosítja az ilyen érdekelt gazdák számára tanyaközpontok és körzetek létesítését és sz ehhez szükséges területek megszerzésére még kisajátítási jogot is biztosít. A 4. §-ban a tanyai szabályrendeletek kormányhatósági jóváhagyásának rendszerét fekteti le és biztosítja ezzel kapcsolatban az érdekelt kormánytényezők Összhangját; végül az 5. §-ban a hatálybalépés.t és a végrehajtást szabályozza. T. Ház! Az előadottak összegezésével megállapíthatjuk, hogy a javaslat a kérdés szabályozására a legalkalmasabb (módszereket és eszközöket alkalmazza, figyelembe veszi az eredmény biztosításához nélkülözhetetlenül szükséges lélektani előfeltételeket is és számo-l a pénzügyi .lehetőségékkel is. Mindezek alap ián a javaslatot magam is elfogadóid és a t. Háznak is elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a -vezérszónokok közüli' Boczonádi Szabó Imre jegyző: Piukovich József! Elnök: Piukovich József képviselő urat illeti a szó. Piukovich József: T. Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam az előadó úrnak a javaslattal kapcsolatos igen komoly gondolatait és