Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-328
Az országgyűlés képviselőházának 328. ülése 1943. évi április hó 30-án, pénteken, Tasnádi Na<jy András és vitéz Tors Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : HunyadiBúzás Endre előadó, Piukovich József, Temesváry Imre, ifj- Tatár Imre, Gesztelyi Nagy László. — A földmívelésügyi miniszter benyújtotta a növényegészségügyről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1936 : V. te. 24. §-a értelmében a közvetlenül (direkt) termő szőlőkből szűrt borkészletek zár alá vételéről szóló jelentését. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —• A napirendi javaslathoz hozzászóltak : vitéz Jaross Andor, Kállay Miklós miniszterelnök és Rajniss Ferenc. •— Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Kállay Miklós, br. Bânffg Dániel, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 1Ú óra 11 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Árvay Árpád, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Boozonádi Szabó Imre, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Haála Róbert jegyző urakat kérem fel. Áttérünk a napirendre, a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalássára, (írom. 766.) Mielőtt az előadó úrnak asaot megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy az egyes pártok a javaslathoz a következő vezérszónokokat jelen tették] foe: a Magyar Élet Pártja és az Erdélyi Párt Temesváry Imre, Gesztelyi Nagy László, Sarvay Elek és Paál Árpád képviselő urakat, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetsége Piukovich József képviseilő urat, a Nyilaskeresztes Párt ifj. Tatár Imre képviselő urat, végül az Egyesült Keresztény Párt Thassy 'Kristóf képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hunyadi-Buzás Endre előadó urat illeti a szó. Hunyadi-Buzás Endre előadó: T. Képviselőház,! A végrehajtóhatalom, mint az állami főhatalom egyik tényezője, az államélet fejlődési vonalán mindinkább előtérbe nyomul a kényszerítő szükség természetes folyományaképp. Az életviszonyoknak ez a bonyolódása együttjár a gazdasági kultúra fejlődésével és ez ellenálhatatlan erővel növeli azokat a feladatokat, amelyeket ebben a magasabb fejlőKEPVISELŐHÁZI NAPLő XVII. dési fokozatban az egyén helyett immár az államnak kell megoldania. A közigazgatás tehát mint a végrehajtóhatalom eszköze mind nagyobb és nagyobb jelentőségre tesz szert Ezért a közigazgatási kérdések megoldása — legyenek azok akár régi problémák vagy jelentkezzenek új feladatokban — mindig elsőrangú erőgyűjtéssel egyenlő. Békés viszonyok között gazdasági erőforrások felszínre hozott értékeinek biztosításával, az ezek kidolgozásához szükséges keretek megadásával kell a közigazgatásnak foglalkoznia, háborús viszonyok között pedig mindezeken felül foglalkoznia kell minden elképzelhető energia feltárásával, összegyűjtésével és rendelkezésre bocsátásával is. Áz államvezetés művészete éppen abban rejlik, hogy mind békében, mind háborúban felismerje a megoldásra váró közigazgatási feladatok jelentőségét, mérlegelje azok időbeli megoldásának lehetőségét és számoljon a lélektani következményekkel is, amelyekkel a megoldás során feltétlenül találkoznia kell. T„ Házi Ezekből a szempontokból, kell vizsgálat alá venni a tárgyalás alatt álló és a tanyai közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatot, amely terjedelmét tekintve talán kicsinynek és jelentéktelennek^ látszik, hatásaiban azonban annál nagyobb és annál jelentősebb. A tanyakérdés községi közigazgatásunkkal áll szoros összefüggésben, ekként prominens önkormányzati vonatkozásai vannak, amiből következtethető azután az, hogy ia megoldásnál nemcsupán a realitások kézzelfogható módszereivel, hanem ezenfelül lélektani előfeltételekkel is számolnunk kell és ezeknek a lélektani momentumoknak a jelentősége itt annál nagyobb, minél távolabb áll a tanyai /-
