Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
's 382 Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1943 november 17-én, szerdán. keresztül az egész magyar ifjúságnak mérgezi meg lelkét az aa oktatószemélyzet, amely mohón és céltudatosan romboló szándékkal szállotta meg az országban a katedrákat. Hála Istennek, az az idő elmúlt s Trianon összeomlása után a magyar Géniusz mindent lebíró ereje kiégette a magyar közoktatásból a fertőző gócokat és helyreálította az egészséges magyares keresztény szellemnek a működését. T. Házi Az elszakított magyarság közoktatássá Trianon után új helyzet elé került, a hagyományokon felépült magyar közoktatás átment a megszálló hatalom kezébe. A magyar nemzeti gondolat az üldözés elől az egyházi iskolák falai közé menekült. A magyar állami iskolák megszűntek, de bezárták a'felekezeti iskolák százait is- Ezt a kultúrpolitikát a megszállók hazafiságnak nevezték. T. Ház! Legyen szabad azt mondanom, hogy ,a 22 éves megszállás az erdélyi magyarság szellemi küzdelmének a hőskora volt. Mi a gyűlölet és az erőszak hazafiságával a mi hazafiságuníkat, a* jognak, az igazságnak és az emberiességnek ,a hazáfiságát szegeztük szembe, (Éljenzés és taps) és megindítottuk azt a* harcot, amely a magyar szó és a' magyar betű szabadságáért folyt 22 esztendő alatt. Olyan harc volt tez, t. Ház, ameilyre éni mia sem; tudok minden meigimdultság nélkül gondolni, amihez foghatót elképzelni nem lehet. Az esküt, nem tett tanítók és tanárok százai lépjek sotroimpóba. Felemelő tudat volt látni, hogyan acélozták meg az erejét ezeknek a derék és lelkes magyaroknak. Népünk üldöizietése az örök magyarságnak ezek az elszánt apostolai más hiányában súlyos élet1 gondokkal is küzdöttek és hogy milyen volt azoknak a helyzetié is, akik a megmaradt iskolákban tanítottak, elég csak annyit mondanom, hogy havonta ailier 50—60 pengőnek megfelelő fizetést kaptak, mégis teljesítették mindanynyian a kötelességüket a börtönökön keresztül is. (Éljenzés.) Ez a munka tartotta meg aiz erdélyi fiatalság' lelkét magyarnak. Az erdélyi magyarság soha, meg nem alkuvó magyarságával 22 éven át mindig hirdette, hogy Erdély elsziaikíthatatlanul integráns része az ezeréves hazának (Éljenzés és íaps.) Valakrazt kérdezhetné most, hogy talán a megfelelő történelmi távlat 1 hiányában még le sem mérhető pontosan a jelentősége és eredménye ennek a becsülettel megharcolt kisebbségi küzdelemndk, talámi le sem mérhető az, vájjon arányban állott-e az elért eredmény a mindent odaadó szolgálattal, vájjon nem csupán egyéni tragédia' volt-e a harcban elesett küzdőknek a sorsa. Mi mindig úgy éreztük, t. Ház, hogy valóban igazi és nagy siker volt az a szolgálat, amely Erdélyben a nemzeti öntudat ébrentartását, annak gyarapodását és a magyarság leki ere jeniek magasfeszültségű izzását eredményezte. (Éljenzés ai szélsőba^lda^on.) Mert mit is tettek ezek a megszállott lelkű tanítók, tanárok fajtájukért, nemzetükért 1 ? Megcsinálták az állam védő .oltalma nélkül az iskoTánKTvüli magyar közoktatást. Ti tokiban, jártak be legén yegrletekbe tanítani, előkészítették a miagánházakllan a masryar gyermekek szájait maffvarországi vizsgákra ég bár az ügynöki, raktári vagy üzenii foerlalkozás sovány kenyeret nyújtott nekik, mésris m'nden alkalmat fölhasználva vállalták, hogy járják a vármegyét, és •* (M-jp'siszek a masryar isrét. Ebben nem akadályozta meg őket a csendőrszűrony, sem 1 a legmostohább időjárás. Megcsinálták a magyal' kultúrházakat, ahol csillogószeímű, rongyosruhájú kicsi magyar gyermek szavalta Petőfit. Lábát megvetve az ezeréves, talajon, fejét_ felszegve mondta: »Itt születtem én. ezen a tájoini«, »Ez a város születésem helye«. Büszke elégtétel azoknak, akik nevelték és tanították ezeket a gyermekeket, hogy az a magyar fiú ma a keleti front tűzesőjélben szorítja kemény kéz,zel a fegyvert ipgy van! Ú'gy vem! a középem.) és megvédi a szülőföldjét. így tanították meg a mi fiatalságunkat arra, hogy ki volt az ország alapítója, kik voltak az ezeréves múlt nemzetépítő királyai és nagyjai. Megtanították, hogy volt költőnk, aki megírta a Szózatot, volt költőnk», aki megíra leggyönyörűbb nemzeti r imádságunkat, a Himnuszt, amelynek fenségesen felszálló dallaimához az égiből hallgatni leszálló angyalok szárnyaikkal verték az ütemet. T. Ház! Volt Váradon egy iskolaigazgató, akinek emléke ma is felmagasodik előttem. Ez a lelkes magyar tanító vizsga utáni minden esztendőben felvitte lakásába növendékeit és az ajtót bezárva; azt mondta a fiúknak: Síroimfcan sem tudnék nyugodni, ha meg nem tanítanálak titeket a legszebb magyar imádságra. Leült a zongorája, mellé és már fel is csendülteik, ja drága akkordok. En mais hiszemi magyar hitemmieî, hogy ezt a leickeórát hallgatni a,z égből valóban leszálltak az angyalok. T. Ház! Méltóztassanak megbocsátani ,hogy ezekéit idehoztam, de azzal, amit elmondtam, emléket kívántaim) állítani a; magyar kisebbségi küzdelem hŐsénielk, az erdélyi magyar tanítónak. (Tup$ a ház minden oldalán.) És őrizze a hálás utókor emlékét a' magyar tanító harcos társának, az erdélyi magyar keresztény egyházak papjainak mindankorii öníeláldozió miunkájukért, (Elemzés a jobb- es a baloldalon.) T. Ház! Trianon után arról is meggyőződhetett a magyarság,, hogy a neniízetért meghozott legnagyobb áldozatnak nem egyedüli r kifejező formája a hősi halál, hanem a hősi élettel is meghozhatjuk a legnagyobb áldozatot, amikor szenvedéseken keresztül felajánljuk & megpróbáltatási mindén nyomorúságát a hazának, amikor 'letesszük a küzdelmes élet szenvedéseit a haza oltárára. Ez is nagy és hősi tett. Akkor is feláldozzuk magunkat, aminthogy feláldozták hősi életüket az elszakított területeken élő magyarok, de a trianoni ország magyarjai is, mert a megosztfluatatlan magyar sorsközösségeni keres-ztül mi, erdélyiek, min ~ dîg megéreztülk a másik testvér szenvedéseit, a gyökér megérezte Erdélyben, mint rázza és tépdesi a vihar a trianoni csonka, törzset. Osonkaországi magyar, erdélyrészi mlagyar f tehát egyaránt tényezői voltunk annak a történelmi küzdelemnek, amely végül is a ^nemzet feltámadása h n 7 , veze+ett, (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Amikor - rátérek a kultusztárca költségvetésére, ki kell jelentenem, hosry pártom!, az Erdélyi Párt, olyan, művelődéspolitikáért küzd. amely a magyar múlt nagy nagvomárvaiból és népi műveltségünk ertekéből táplálkozik. Meggyőződésünk, hogy történelmi hivatását a nemzet csak úgy és akkor töltheti be. ha népi és 1 történeti magyar műveltség határozza' meg a nemzet minden rétegének gondolkodását, érzésvilágát és erkölcsi magatartását. Miután ezt az irányt látom érvényesülni a kultuszikormánynál. örömmel üdvözlöm az előttünk fekvő költségvetést. T. Ház! Örvendetesnek tartom, hogy éppen