Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

Az országgyűlés képviselőházának 338. a nép széles rétegeinek oktatásával és nevelésé­vel foglalkozó népiskolákra esik a költségvetés legjelentélke.'iyebb tétele, számokban kifejezve kereken 162,600.000 pengőt fordítanak erre. Azt azonban sajnálattal kell látnom, bár meg tud­juk érteni az, államháztartás 1 gondjait és: nehéz­ségeit, hogy ebben* a tételben milyen szerényen húzódik meg a dologi kiadások között a 'nép­iskolai épületek tatarozására és az építkezések befejezésiére előirányzott500.000 pengő; ezenkívül ke véznák találom a megnagyobbodott ország népiskolai építkezésére beállított kétmillió pen­gőt is ( . El 'kell azonban ismernem azt. hogy ez mégis haladás, mert ez a tétel es,aknem egy­millió pengővel több a muH évi előirányzathoz képest. Hogy azonban ez milyen kicsiny csepp a mutatkozó szükségletek tengerében, arra bátorkodom megemlíteni azt, hogy példái 11 Bihar 1 vármegyében, az iskolák és tanítói laká­sok tatarozási és részben- építkezési szükség­lete már az, elmúlt évben 20 millió pengő volt. Csík vármegye igénye ezen a téren 27 millió pengő. Mindebből pedig az állapítható meg, hogy a megszállás alatt volt iskolák és tanítói lakások szörnyen lerongyolódtak, azt mondhat­juk, hogy a tanítói lakások problémája nagy súllyal nehezedik egész népoktatásunkra. (Úgy vamj a középen,) Hogy mit jelent ez; különö­sen nemzetiségi vidéken, mint nálunk is, ahol a román tenger árvize csapkodja a magyar iskolának a falait, azt hiszem, arról nem szük­séges bővebben szólnom. önként csatlakozik ehhez a kérdéshez, a szórványmagyarság gondozása, ahol az arra hivatottak — el kell ismernünk, köszönettel kell elismernünk — igen eredményes, szép munkát végesnek. Nagyon fontosnak tairtom azonban- azt, hogy a szórványgondozók beszél­jék az illető nemzetiség nyelvét, mert itt hiá­nyok tapasztalhatók. Tudjuk, hogy a lelkeket leg jobbam megnyerni, a megfelelő módszeír és magatartás mellett, az: anyanyelven keresztül, lehet. A tanítók lakásának, kérdését, amíg a háború tart, különösen a, vidéken, talán az Otniesa.-vonalon lehetne megoldani, amiről több képviselőtársam, is- sízólt. T. Ház! A másik probléma «a, tanítóhiány. Sok tanterem azért marad tanító nélkül, mert a tanítók ötven százaléka a fronton van, de mutatkozik 1 , ez, a hiány azért is, mert sokan elhagyják < a pályát — ez a súlyosabb ok — és elhelyezkednek olyan szaíbad pályán, ahol azonnal a hároimszorosáti kapják a tanítói keßdo fizetésnek. A tanítói pálya elnéptelene­désének kérdését — véleményéül! szerint — csakis radikális módion, a fizetések megjaví; tásával lehetne megoldani és^ miagát a tanítói pályá!tl ezzel lehetne vonzóbbá tenni. Méltóztassék megengedni, hogy itt felvet­hessek néhány gondolatot, amelyek egyúttal a. tanítók leggyakrabban hangoztatott kíván­ságai is .Igen sokat segíthetne a dolgon, ha a kezdő tanítók azonnal beléphetnének, a XI. fizetési osztály 3. fokozatába és ha, a várako­zása idő megszüntethető lenne. A kétéves he­lyettes 1 tanítói szolgálatot a miniszter úr egy évre szállítottál le. Meglesz, tehát majd hizo : nyarai a lehetősége annak is, hosry a helyettesi minőség teljesen kiküiszöböltessék. Régi fájó sebe a tanítói rendinek az, íiogy az 1926—1938. évek között végzett tanítók nyolc-tíz évvel maradtak vissza a tanítói stá­tusba. Tudjuk, hogy aß akkori zsúfoltság miatt ezek a, táraitok három évig nem pályáz­hattak, ha pedig három év után állásiba jutoti­KÉPVISELŐHAZI NAPLö XVII. llése 1943 november 17-én, szerdán. 383 tak, akkor pár évig, mint helyettesek, azután majdnem négy évig, mint segédtanítók kap­tak alkalmazást. Aki közben katona is volt, ez a tanító oklevelének a megszerzése után esak tíz év elteltével jutott be, a XI. fizetési osztály 3. fokoziaitiátba. De a 24.300/1941. V. K. M. SE. rendelet alkalmazásával az Erdélyben mű­ködő tanítók is mgrövi dűltek a fizetési osz­tályba sorolásnál három esztendővel, viszont tudioimiásom szerint a kárpátaljai tanítóknak — legalábbis így hallottam — teljes egészében a szolgálati idejét beszámították. Kéreuii a mi­niszer urat, szíveskedjék ezt a kérdést felül vizsgálni és ezt a sérelmet orvosolni méltóz­tassék. Igen súlyos sérelmük van azoknak a taní­tóknak, akiket a megszálló hatóságok állomás­helyükről annakidején kiüldöztek. Ezeknek szolgálati ideje trianoni alkalmaztatásuk idő­pontjától számítódik. Ezek a tanítók tehát, akik magyarságuk mellett üldöztetéseken ke­resztül is kitairtottak, hátrányba kerültek azokkal a kairtársakkal szemlben, akik a román kormányzat szerint is megbízhatóknak minő­sültek. Méltányos lenne, ha ezeknek a tanítók­nak az előmenetel szempontjából beszámíttat­nék! a szolgálatiba a megsizálliáis alatt eltöltött idő. Sérelmet, látnak a- tanítók abban is, hogy ha a tanító felesége is tanít.< akkor csak fél lakbért kap. míg ha az ügyvéd, vaa-y az orvos felesége tanít, teljes lakbért élvez. Ha szociális szem pontból nézzük ezt a kérdést, nem lehet vita«, melyiket illeti meg jobban ai teljes lakbér. Azt hiszem, ha ezeknn az égétől és, legfájóbb sebekem segíteni tudunk, igen sokat enyhülhe­tünk a tanítóhiányon. A tanító családalapítása ennél a kérdésnél kétségtelenül igen nagy súly­lyaíl esik latba. A legtöbb esetben. — ezt érde­keltektől tudom — azért tudjak elcsábítani a szabadpályák a tanítót hivatásától, mert arrai a csekély kezdő fizetésre a tanító nem tml megnősülni. T. Ház! Tekintettel az iskiolánkívüli nép­oktatás fontosságára., szeretnék ai népművelés kérdésének is; néhány szót szentelni. A költség­vetés egymillió pengővel dotálja jobban, az is­kolai népművelést a múlt évinél. Tudjuk, hogy erre a célra sok-sok millió pengő is kevés volna. Mert mi is tulajdonképpen a népműve­lés? Neon más, mint a magyar kultúra tovább­ezármaztatásíának egyifr legjelentősebb eszköze, a köznevelésnek egyik ágai, ugyanolyan peda­gógiai tevékenység, mint a® iskolai nevelés. Lelkes magyar népművelők munkálkodnak — mint tudjuk J- a népművelés területén, hogy kialakítsák! azt a jellemben szilárd, akaratban erőte. művelődési vággyal tele nemzedéket, amelyre olyan nagy szüksége van a jobb jövő felé törő országnak. Pártom nevében köszön­töm és örömmel üdvözlöm a kuiltuszminisztei' úrinak azt az elhatározását, hogy a népművelés ügyének megnyerte Hankiss János államtitkár úr teljesértékű munkásságát, (Éljenzés) meg­nyerve ezzel enniek a szolgálatnaifo egyik legki­válóbb magyar értékét és vezetőjét. Mi erdé­lyiek megköszönjük az államtitkár úrnak azt az intézkedését, hogy már most a jlövő munka ­szakban egész Erdélyben nagyobb teret bizto­sít a keresztény egyházak nagyobb^ nevelő munkájának. Országos viszonylatban! is fontos enneki a munkának egy nevezőre hozásai. Ki kell alakítani az egységes szelleuieit, a programlmot és a különböző szervek közti 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom