Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. fel, ellenben levetkőzi a sallangos, soviniszta szővirágos éls frázisos hazafiságot. A miniszter ár meg tudja oldani ezt a kérdést anélkül» hogy a külföldi művelődéssel kapcsolatosan a külföldi tudományos intézetek költségvetési tételeit fel kellene emelni,. mégpedig igen egyszerűen Németországgal, Finnországgal, Svédországgal, Svájccal csere formájában, mert hiszen ezeknek a nemzeteknek tanulnivágyó gazdaifjúsága örömmel és szívesen fog eljönni ide Magyarországba, abba az országba, ahol a jó Isten mindent megadott, Klebelsberg Khinó gróf néhai kultuszíministztierünki óta : — azt leheit mondani —• minden változattam állapotban van. A fajiságokról, népi életekről, települési területekről beszélünk, éis' nincsen nálunk még fajbiológia! intézet sem. Magyarország egyeltlen egyetemén sincsen tanszéke a település' — es népiségtörténetnefc. Az agrárszoeiáliis) kérdések, a földbirtokpolitikai problémák napirendeni vannak és a kérdés múltjának tudoímányos> felkutatására nincsen megfelelő és kizárólag ezzel foglalkozó tudományos intézetünk. Elismerem), hogy vidéki kultúriutézeteinki, Kolozsvárott az Erdélyi Tudományoisi Intéizelt, a Pécsett működő Dunántúli Tudományos Intézet és a -Szegeden működő Alföldi Tudományos Intézeí igen értékes munkásságot fejtenek! ki, azonibáni a személyi' viszonyok szerint neim tudnak terjeszkedni. Népünk szokásait, hagyományait össze kell gyűjtenünk, mert ebből meríthetünk erőt itt ebben a viharsaroklban. Békés időbeni is 1 mindlemnap elpusztult valami, de a háborús gazdálkodás idején més- gyorsabíban pusztul minden. A ruházkodási nehézségek a múlt világháborúban iis< eltüntették a pepi viseleteket. Ez. ma fokoztottabbaini áill. Ezért tehát folklorisztikai és etnográfiai tekintetben ma sem szűnő buzgalommal kell dolgozni ezekben az intézetekíb en, a» népi szokások, a népi dalok s a népesség egyéb tulajdonságainak gyűjtésével. Bei kell kapcsolni ebbe a munkába kisebb helyekení a középiskolákkal kapcsolatosam szervezendő intézetek munkáját is. Felhívom a miniszter úr figyelmét arra is, hogy kultúrpolitikánk csődjei nemcsak lent, a középfokon és az egyetemeknél, hanem, sajnos, á tudómányos intézeteknél is fennforog. A magyar Nemzeti Múzeumi gyűjteményei tekintetében nagy baj van mind személyi, mind dologi tekintetben. Az ide beosztott! középiskolai tanáriak ils' szomorú státusviszonypk között íVanniak, olyan emberek, akik egész; életüket a tudománynak szentelik. Enn'ek^ következtében 1 az intézetek ai konjunkturális viszonyok következtében már most sem kapnak megfelelő számú tisztviselőit, mert senki sem akar egész életéni keresztül lemondani. A beszerzésekre fordítható összeg oly végtelenül kevés, hogy a Történeti Múzeum legfeljebb egy kelyhet, a Néprajzi Múzeum egy apróságot, a Szépművészeti Múzeum pedig egy J egy képet vásárolhat meg rajta. A tanárképzéssel; is baj van, ezi is csőd előtt áll. mert mindig fokozatosan kevesebben memnék ai tanári pályára. Egyszerű az oka: a tanárok nincseniek megfizetve. Buktatni azi egyetemen és a tanárvizsgáló bizottságban nem lehet, egészen egyszerűen! azért, mert akkor nem lesz több tanár. (Egy hang a szélsőbaloßal'on: Es elég baj!) Az egy temeken is baj van, a zsidó vendég, hallgatók igen-igen nagy számmal vannak ott. 6% volna az airány törvény szerint, de. sajnos, van fakultás, mint a mezőgazdasági, ahol ülése 1943 november 17-én, szerdán. 381 12%-rá is felemelkedik az arány. Ezt a számot az úgynevezett vendéghallgatók száma sokszor meghaladja. Ugy tudiom, azért volt az utóbbi napoik tüntetése is. mert zsidókat vettek fel. Ugyanakkor;, amikor a nők egyetemre való felvételiéi akadályokba ütközik, ugyanakkor vendéghallgató zsidók vannak az egyetemeken. A nőknek az egyetemnél váló felvételét meg kell oldatni, a gróf Hugonnay Vilmáknak az alakja itt van előttünk. Nagyszerű és kitűnő ; orvosok s ugyanígy nagyszerű és kitűnő bírák is volnának a nők. a női lélek erre különösen alkalmas. A nemzet kultúrájának külföldön való kiértékelése miatt, művészeti és kulturális szempontból • arra is nagyon kell vigyázni, hogy színdarab és film, ami a külföldre 1 kikerül, az ne zsidó színházi ügynökségek útján kerüljön ki és ne a Molnár Neumanuoknak és Bu» Fekete Lászlóknak a darabjai kerüljenek ki éisi ezek képviseljék külföldön a magyar szellemiséget, mert ebből csak az szárma zh« tik, hogy minket egy hejehujázó, mulatni vágyó, borozó népnek fognak megismerni. Külföldön, sajnos, a liberális 1 éra bűnei következtében még sok helyen a zsidó ügynökségek keze dolgozik és így ártalmára vannak Magyarország kulturális értékei megbecsülésé-' nek- Kérem a miniszter urat, hogy hasison oda- hogy szellemi, különösen filmexportunk megfelelő legyen Mi sok boü dog professzort, tanárt, néptanítót és sok boldog tanulót akarunk látni, akik örülnek az életnek, a kultúrának egy boldog és feleimelkedett kiultúr Magyarországban. Miután ennek biztosítékát nem látom- a költségvetést nem fogadhatom el. (Helyeslés és taps a széhőba T o'dalon. — A szánokat üdvözlik.) Elnök: Szólásba következik? Vámos János jegyző: Kortsmáros László! Elnök: Koirtsmáros László képviselő urat illeti a szóKortsmáros László: T. Ház! A rendelkezésefmre álló rövid időre tekintettel, mély sajnálatomra, nem foglalkozhatom az előttem felszólalt képviselőtársaimnak jórészt a magyar szellemi művelődés érdekeit tekintő értékes fejtegetéseivel. Megállapítható, hogy a magyar kultúrának az egész nemzet jövőjére ki ható belső kimunkálását az országgyűlés és annak minden tagja szívügyének tekinti. Ezt a megállapítást bátorkodom a Házban, kifejezésre juttatni aikkor, ;a,miíkor pártom megbíz» sából a kultusztárcái költségvetési vitájánál a plénumban először szólalok fel. Minden iskola, ahol tanítás hangzik el az országban, egy-egy erőtényezője nemzeti műveltségünknek, nem lehet tehát közömbös ránknézve az a • nevelési szellem, amelv évrőlevre Rakatja és formál jaj a magyar fiatalság leikéiÖrömmel állapíthatjuk meg. hogy ez a nevelési szellemi keresztény és magyar szellem és állapítsuk meg azt is, hogy az iskola! lelke Magyarországon mindis' ilyen is volt, eltekintve a 900 as évektől, -amikor is iskoláinkba benyomulni igyekezett az a kozmopolita szellem, amely meg akiarta mételyezni ezt a, fiatalságunkat és bűnös szándékkal a magyar fiatalságból a szellem nemzetközi kalandorait akarta laevelni. (Ügy van! a balközépen.) Az egyetemi ifjúságot ai Galilei-körökbe beszervezték s 1918 után már ott tartottunk, hogy a középiskolákon
