Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
380 Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1943 november ~ 17-én, szerdán. Sajnos, meg kellett állapítainoim, mint a gyakorlati életben jáiró emberinek, üüogy vá* -iasztókerületsmbeini az egyik községben, amikor Prohászka egyik művét, az, Iránytűt ajándékoztam a légionban sportoló gyermeknek, mert a nyilaskereszt bele volt "tűzve a kötésbe, a mohóval igazgató-tanító nem engedte kiosztani. Sőt vannak olyan tankönyveik,, amelyeikben egy kalap alá veszik a nemzeítrontó bolsevizmust a nemzeti szocializmussal. (Maróthy Károly: Még megérhetjük azt a kis különbséget, ami köztük vam!) Az erről szóló közleményt a cenzúra nagyon bölcsen nem engedélyezte, mert nyilván szegyeitek, hogy a magyar knltusizkormány által engedélyezett tankönyvben a következő kitételek jelenhetnek meg: »Az egyháziakra nézve az volt az alapelve: — mondja a könyv — Szabad egyház a szabad 1 államban. A legújabb időben azonban támadtak _ olyan irányolk is, amelyek etet az elvet semmibe sem veszik, ilyen n> bolsevizmus és a nemzeti szocializmus.« (Bodor Máa-ton: Ez- hallatlan! Kikérjük magunknak! — Maróthy Károly: Igazán nagyon jó! — Egy hang a szélsőbaColdkilom: Ki engedélyeztél) A kul'tuszkorimiány által engedély ezett könyv. Oda fogom àdni a miniszter úrnak: az egész cikket. A német nemzeti szocializmust nem kell megvédeni, dta az igazat egyenesen meg kell mondanunk, a; német nemzeti szocializmus c&ak segített a kultúrán; az egynazom a spanyol vörösök ellen, nem bombázott sohasem, templomokat, ellenben az angolszászok és bolsevisták tömegméiszárlásokat követHek el papokoaii, apácáikon, az egyháznak szolgáin keresztül mindenkin az egész kultúrvilág ellen. T. Ház! Az ifjúság nevelése ia nemzet jövőjének a ^záloga. . A nevelésnek tulajdonképpen a családban kellene kezdődnie, de ez a mai korban nemi történhetik meg, mert az apa el van foglalva, sofcszor az anyának szintén kereset után kell látnia, vagy egyéb gondokkal küzd és így nemzetünk legdrágább kincse, jövője, fennállásunk létalapja a gyermek teljesen ,a családonkívüli nevelésre van rászorítva. A családon kívüli környezet gyakran a legroszszabb nevelő. Nem marad más hátra, mint az iskolai nevelés. A gyermeknek tulajdonképpen szüleiben^ kellene a legelső és a legszebb ideált megtalálnia, azonban sajnos, vagy nemi találja meg, vagy ez a gyermekre sokszor a legrosszabb. Ebből tehát az következük, hogy az iskola "ne csak tanítson, hanem neveljen is. A ma iskolájának majdnem túlnyomórészben az a metodikája, hogy. ismereteit a gyermek fejébe belegyömöszöli. A leggyakrabban csupa elméleti adatokat kell megtanulnia, egyszóval szolgai utánzás az egész. Az önkritika, az öniemeret, a jellem, az egészség, a kedély nevelése ismeretlen fogalmak. Ezekből az emberekből lehet, hogy lesznek jó fejbólintó Jánosok, lesznek rendiszeremlberek, ilyenek kikerülhetnek belőlük, aiaonbam bátor, hősi kiállású, önálló, önmagukra támaszkodó férfiak nagyon kevés számmal kerülnek 'ki. Egész nevelési tervünkből hiányzik a magyarságkutatás tanítása, a hungarológia. Ez nálunk egészen ismeretlen fogalom. Hiányzik a föld megismertetése, saját földünk ismerete, a nemzeti öntudat emelése. A régi eszményeket élővé kell tenni, a nagy hősöket meg kell eleveníteni, hogy ebből hitet és erőt merítsen az új nemzedék. Az osztálynélküli szemléletet nemcsak hirdetni kell, hanem meg is. kell valósítni. (Egy hann a szélsőbalótdalon: A szocializmust az iskolában tanítsák, ne a Conti-utcában!) Az iskolai altiszttel is le kell néha ülni a feihér asztalhoz;^ mert ez felemelőleg Ihat arra az emberre, aki ma alsó osztálybiai van taszítva. Rá kell mutatnia annak a nevelésnek és' oktatásnak arra, hogy a történelmi nevek viselői nemcsak a hivatali pályáikkal törődtek, hanem voltak marhakereskedők, bámyásziok; vállalkozóik és folytattak itt minden olyan tisztességes, beosületosi foglalkozást, amely a mi ferde társadalmi szemléletünkiben irtózást vált ki, mert ma is a humanisztikus' mlűveltséget keresik. Rá kell tehát vezetni a. jövő generációt ama, hogy nem minden a hivatali pálya. A jellemnieivelést csak úgy lehet elérni, há már az elemi iskolában a rang- és címjkórságiból, à protekcionizmusból és az összeköttetésekből, születésből származható előnyöknek, még ia, látszata is eltűnjön 1 . Tudjuk, hogy a nyolcosztályos elemi iskola. más okok miatt nem valósulhat meg. Ez is nagyon hiányzik. Rátérve az oktatás és nevelés második fokira, az ellőttem szóló Zsámbofev képviselőtársam már világosan kifejtette, hogy milyen nagy hatása és rendeltetése van a középfokú ipari szakoktatásnak. Rámutattak a kereskedelmi iskolákra is, azonban különösen ki keU emelnem, hogy Magyarországon, mint agrárállamban, rendkívül kevés mezőgazdasági szakiskola van. En nem akarok vitába szállni képviselőtársammal a humanisztikus műveltség tekintetében, hiszen voltak és van ennek is előnye, ma azonban a lényeg az, hogy az elkövetkező békeévekben Magyarországnak is olcsón, jól és sokat kell termelnie. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő középfokú szakoktatásunk van. Mert ha ma az ember kimegy Budapesttől 50 kilométerre^ azt látja, hogy a gazdaságokba ni szétszórt trágya'dambok s rendezetlen, gazdasági élet van, amiből az ember nem várhat sem olcsó, sem jó, sem minőségi trihbtermelést. Ezeket a középfokú gazdasági iskolákat azután ki lehet fejleszteni és át kell alakítani a nagyon fontos és nagyon szükséges népfőiskolákká. A mi költségvetésünk azonban 12 gazdasági középiskoláról és 5 tanfolyamról szól. Ezzel szemben legyen szabad felhívni a t. Ház figyelmét arra, hogy a 4 milliót számláló rokon finn nemzetnek 52 népfőiskolája van, interna tussal és gyakorlati gazdasággá. 1 , hat kertészeti főiskolája, 46 állattenyésztési főiskolája. 43 háztartási és 109 háziipari iskolája. A finn iskolákban koedukációs nevelés varai amelyet helyesnek tartok. Népfőiskola Magyarországon, mondhatni nincsen. A költj ségvetés összes.népművelési célokra vonatkozó személyi és dologi kiadásai összesen 1,807.000 pengőt tesznek ki és ebben is csak zárjelben szerepel a népfőiskolák . stb. költsége. Finn testvéreinktől csak tanulhatunk abban a tekintetben is, hogy Finnországban mintagazdaságok vannak. Nincs nagybirtok, nincsenek szociális ellentétek és hiába dörömböl Finnország ajtaján a bolsevizmus, oda a szociális megelégedettség miatt soha betörni nem fog tudni Ezen nálunk is. lehet segíteni. Es- nagyon jól tudom, hogy a kultuszminiszter úr azt fog.ia modani, hogy kérem, erre pénz kell. Nocsak a főiskolai hallgatókat és a.tudományosan működő embereket küldjék ki kü^öldre. hanem tessék a néptanítókat is kiküldeni. Ezeknek a tanulmányi utaknak kettős jelentősége van. Először is az illetők tanulnak, látókörük szélesedik, A-külföldön való tartózkodás à helyes nacializmusnak a tudatosságát kelti
