Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. pusztulhat egy ilyen nagy világégésben, még nagy népek is elveszhetnek, de ha van ngy népnek sajátos memzeti szelleme és erkölcsű akkor örök léte biztosítva van- (Ügy van! Ügy van!) A magyarság nemcsak a vérét áldozta au európai kultúráéra hanem szellemiekben is számarányát messze meghaladóan áldozott Európa teulturalis' emelkedéséért. Ezért tehát. minden gyermeknek nagyon is tudnia és éreznie kellene, hogy hazánk mit jelentett és mit jelent Európának ebben a. kavargó örvénysarkában, nagyon is tudnia kellene ' minden egyszerű földművesnek, mit jelentett Mátyás. Rákóczi. Bethlen Gábor udvara, mit jèlientet tek Arany, Munkácsy, Fadrusz, a Rommel weiselk, Irinyiek, Kandók s a feltalálók,, tudósiok és művészek végeláthatatlan sora, akik közül olyan sokan jeltelenül porladnak ebben a földben. Mégis, ha az ember kimegy a fa Iura, a magyatr élet alapjára- a földre, a rögre, akkor azt látja, hogy a magyar földművelőrétegeik érzéketlenek saját nagyságaik, saját fajtájuk' iránt. Annak tudatos volta, hogy öszszetartozunk ás vagy együtt élünk vagy együtt halunk, a miagyar népből nagy részben hiányzilk. Nagyon gyakran megkérdezem Nógrád megyében, tudják-e kicsoda Madách Imre. A felelet lesújtó- Nem érzik az emberek, a nép, a földnek, a rögnek, összekötő, életet és halált formáló erejét. Választókerületem egyik 1 községében, Romhányban megkérdeztem- tudják-e, ki &i a Bagyinszky Bndav Máté, Európa legkiválóbb pomológusa Ezi mái' csak az o világukba tartozik- Van. szobra is a kertészeti akadémián, a saját szülőfalujában azonban nietm tudnak róla. Tehát a népbein a nemzet, ai saját szülőföldje nagyságaihoz v^alő hoizzátartoizandóság, a földhöz való tartozandó ság nagy részben' hiányzik. Ezzel szemben a>: iskolában: megtanul'nak 1 mindenfélét- azonban arról, ami közvetlenül az ő földjükön történik, nem tudnak semmit sem. Hiányzik a magyar ság, a magyar és az itt élő testvérnépek, tehát a föld- a, táj, a nemzet nagyságainaik ismerete é» tudatosítása. Már a gyenge gyermeket ne vélni és oktatni kellene arra, hogy legyen büszke rá, hogy em-nefk a magyar közöisségnek tagjai lehet. Legyen büszke arra, hogy magyar és ismerje és tanulfja meg becsülni a saját fajtáját, azt a földét- azt a rögöt, amelyen született, ahol apái éltek és haltak és.azután kell a fejébe gyömöszölni az egyéb ismeretekéit. öntudatos nacionalistákat, miszerintünk nemzeti szocialistákat, a mai rendszer szerint szociális felfogást kell iái gyermekbe, a gyenge palántába belenevelni. (Maróthy Kátroly: Közösségi érzést!) Zriniyitnak mondását minden gyermeknek tudnia / kellene': egy onieanzetnél' sem; vagyunk alábbvalóki, sőt tudatosítani kell ratár a zsenge gyermekbeni, hogy Európának ezen! az ütköziőr>o»nit!ján mi kulturálisan nagy hivatást teljesítünk. A kultusztárca költség vtésének taglalása? nál n*etm ott ttcezdem a dolgokat, ahogyalni a kultusztárca; teszi, fentről, az egyetemeknél és a főiskoláknál, hanem lent az alapnál kezdem enufäkl taglalását a maigyar népoktatásinál és még jobban szeretném a kisdedóvásnál kezdeni, sajnos azonban, a kisdedóvás nem tartozik jelenleg ai kultusztárca, keretébe, pedig ha oda'' tlartozlnla és oitti vannalk a kisdedóvóképző intézetek, ugyanúgy ide kellene tartoznia a kisded^ ülése 1943 november 17-én, szerdán. 379 i óvók intézményiénlek is. (Maróthy! Károly: Hát hol van? A karhatalmi tárcánál?) Igen, a karhatalmi tárcánál vaui Annál is inkább, mert sarját tapaisiztalatom alapjain! meg kell állapi tlanjolm, hogy egy-egy óvónő olyan kulturális! hivatást teljesít a maigjyiarság részére, amelyet nemj leheti eléggé értékeim!, felbecsülni és tiszteletben tartani. (Palló Imre: Különösem! nemzetiségi vidékiem.) Nem is szólva arról, hogy a nem« zetiségi vidékeken mit jelent esy lelkes, jó magyar óvónő. T. Ház! Ha az alap erősl és biztos, akkor lehet rá építeni. A népiskolának a lelke vagy motorja ai- néptanító. Ha a tanító erős erkölcsben, hivatástudatban), rátermettségben, akkor erős és biztos alapot teremt és erre lehet építeni ai nemzet 'kulturális fejlődését. Necsak anyagiakat, de társadalmi megbecsülést is adjunk a magyatr tanítónak. Anyagiakban meg kell találni al módját, hogy a tanító olyan fizetést kapjon, amelyből ö és családja tisztességesem, becsületesen meg tnd élni. (Szöllősi Jenő: Van a felsőházban tanító? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Van-è polgári iskolai tamitó?) A tanítók működési pótlékát fel kell emelni. Azt látjuk, Viiogy a mai küzdeleimben a! tanító az, akitl mozgósításkor behívnak, akit elővesznek, ha valamit» végre kell hajtani a falubaim, előráneigáliák, mert ,a, tanító mindenes, ai tanító mindenre ió. (Egy hang' a széhőbalodalon: A szövetkezet leihe! — Palló Imre: Mégis a tanítót hantija a tanfelügyelő.) Mégis a tanító az, akiről — tisztelet a kivételnek — a mai erősen osztályra tar gólt társadalmi berendezkeésünlkSben egyesek úgy beiszélnek: »Az csak néptanító« A dzsentroid osztálynak tagjai meim állnak: szóha>.a tanítóval, mert azt mondják, hogy csak eg"y néptanító. Ezem a, beteges osztálygőgön osalk) úgy lehet segíteni, ha a tanítóságot olyan anyagi színivonaBra emeljük, hogv ne kelljen mellékfoglalkozásokat folytatnia, ne kelljen mással foglalkozmi^a és ezáltal a legnagyobb tiszteletnek és közlmee-becsülésnek örvemde/nie: A tanító nemcsak nevelője, oktatója a magyar gyermeknek és aiz ismeretek terjesztője, hanem a' jó, becsületes -ember, falujának vezetője és szellemi iráinlyítja is. A jó tanító csodákat tnd művelni. Megfigyeltem, megállapítottam Tereskie nevű községemben, hogy egy; tanító olyan csodálatos színművészeti előadásit) rendezett Tereske femmállásánafk emlékünniepei alkalmából, hogy az bármelyik színházi rendezőinek becsületére vált volnia. Már az elemi iskolákban, vagyis a népoktatásInáH hiányzik valami. • ami feltétlenül szükséges lett volna, ez pedig a bolsevizmus el'lem való" küzdelem és' védekezés. Hihetetlenül hangzik, hogy niemzdtl életünknek ezetkben a válságos éveiben sem: történt intézkedés arravonatkozóan. hogy a gyermek tudatosan érezze és tudja kiskorától klezdve, hogy neki is küzdenie kell az, európai kultúráéra, a világért, a> becsületért ai bolsevizmusi ellen és neki is részt kell ebben a küzdelemben vennie. (Palló Imre: Aki ilyen hangokat felvet, arra. azt mondjak, hogy politizál!) Ez nem politika* ezt megkívánnia: a nacionalista, vasrv nemzetiszocialista', vagy nemaeti és; slBbciális világfelfogás, amelyet már a kisgyermefkíbe be kell < csöpögtetni. Ezzel szemben kény telének vagyunk megállapítani, hogy a nagy világégésben és küzdelemben a bolse• vjizmus egyetlen 1 ellénszeirét. a, nemzeti szocializmust ugyanúgy indexre teszi a kormány, ' mint ahogyan tette és teszi a bolsevizmus!.
