Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

^62 Az országgyűlés képviselőházának 338. ülésé Ï943 november 17-én, szerdán. mészé te az, hogy minisztereik) beszédeit néha a belső érték arányával egybe nem füiggőe.ii ' is szükségképpen idézni, forgatni kell, különösen ünnepié® alkalmiakkor- Jól eisük elmondani, hogy ezefe «a beszédek igenis, megérdemlik, hogy idéztessenek s ímennél! több fülhöz és; menőiéi több szemhez jussanak el. Igen szerencsésnek és példamutatóniak tartjuk a felsőbalogi művésztelep létesítésével kapcsolatos elgondolást. Ezzel már Hoikky Károly igen t. képviselőtársam is foglalkozott. Az általa elmondottakhoz legfeljebb azt tennénk hozzá, hogy az Ősmagyar miliő mellett és a festői vidék mellett nagy jelentőség© lenne egy ilyeni művésztelepnek ifjú festőművészeinkre azért is, mert ott maga a körntyezet is megőrzi okét az enyhén szólva túlzott;^ elbohémosodástól. Megfelelő vezetéssel a régi magyar kerámiaművészetnék új reneszajnszát lehetne elindítani a régi magyar gömöri kerámiai művészi elemeinek felkutatásával és felhasználásávalKívánatosnak tartjuk, hogy a képzőművészeti főiskola ifjú rajztanárjelöltjei az abszolutórium után első évüket egyenesen kötelezően ittt töltsék, eiz az év gyakoirtóidejükbe is számíttassák be és ennek ara időnek az indításaival menjenek azután ki tanítani. Rágondolva a miniszter úrnalki a Zeneművészeti Főiskola megnyitása alkalmával mondott beszédére, szeretnők annak intencióit is mennél előbb és mennél' gyökeresebben megvalósulva látini. T. Ház! A felsőbalogi képzőművészeti telep mellett szeretnők, ha megszületnének a zeneművészeti »folsőbaiogok« isi. A Bartók és Kodály által megkezdett munka teljességre vitelére van szükség. Egy Kodály-tanitlyánynak a miniszter úr zeneakadémiai beszédére feliépített elgondolásáról szeretnék most szólni: népzenekutató intézetek, illetve állom ások felállításánlak a tervéről. Az ilyen intézet a népdal- és népzenekincs teljes felkutatásával, feldolgozásával és terjesztésével egész zenei műveltségünknek döntően más képet adna és különösem a zenei folklór gyrümiölcsöztetésével hazánknak világviszonylat. banl így is jeléntékeniy súlyát és hírnevét egyenesen az első votmalba emelné. Szeretnők, ha az első kísérleti éllomás megszületését, ennek bizonyosra vett eredményei alapján aiz országos hálózat későbbi kiépítését lehetővé tenné a kultuszminiszter úr aniniak a memorandumnak az alapján, amelynek egy példányát tisztelettel letesszük a Ház aisztalára, hogy képviselőtársaink esetleg moist^ is belepillanthassanak és úgy kerüljön az a miniszter úr kezeihez. T. Ház! A magyar zenei nevelés fontos eseményeképpen könyvelünk! el egy könyvet, a Kodály Zoltán szerkesztésében, az Országos Közoktatási Tanács kiadáslábain megjelent iskolai éniekgyüjtemény első részét. (Êljemês a balközépen.) Jóval több ez, mint amennyit egy évvel ezelőtt a bizottiságokbiain és ezen a helyen is kívántunk. A kért 50—60 magyar dal helyett kereken 300 érnek és dal vár benne arrat, hogy szárnyrakeljen a magyar gyermekek! százezreinek ajakán és visszhangot verjen qgy egész ország millióinak lelkében. Ugyancsak nem szólhatunk másképpen, mint elismeréssel arról a pályázatról, amelyet a miniszter úr a magyar szépségideál megfogalmazására írt ki. A tudományos célok támogatásával kapcsolatban a műemlékvédelemí fontosságária (hívjuk fel a miniszter úr figyelmét. Nemcsak a múlt művészi értékű emlékeit kell őrizni és konzerválni, hanemi mindazt, ami a magyar multat jelzi, állítja, dokumentálja, még akikor is, ha nem tapiad hozzá kieuielkeidő történeti esemény dicsősége, vagy ha nem ékeskedik művészi külsőben, A miagyar műemlékeknek megvannak a várak és bated ralisok mellett ia: névtelen hősei i& Egy-egy régi építési módot megőrző falusi ház — talán úgy rakták meg újra, meg újra, tatárdúlás és. törökpusztítás után paticsból, sárból, vályogból, mint a fecske' a rossz gyermekek által levert fészkét újra meg újr

a megrakja — mégis nagy érték, vagy talán éppen ezért nagy érték. Nemzettudat nincs történeti tudat nélkül, történeti tudat pedig nem lehet anélkül, hogy a falu tudjia, hogy ő isi ezeréves és azért lehet ez az ország ezeréves és nézihet elébe új ezredévnek, mert a falu ezeréves. (Pa.ló Imre: Hátha 1500!) Ezerötszáz évvel ezelőtt legfeljebb sátorfalvainlk voltak ezen az, országon kívül. Újra' felvetjük a »magyar Skanzen« többször emlegetett gondolatát. A múzeumok létesítését akadály ózhatja az épülethiány, az építkezési anyaghiány, a magyar szabadtéri néprajzi telep és múzeum létesítését azonban nem, sőt nem akadályozzák ezek a szempontok, a falumúzeumok létesítését sem. (Albrecht Dezső: Ügy van! Nagyon fontos!) A levéltárák tekintetében van továbbá sürgős és átfogó intézkedésekre szükség. Sok olyan magán, családi és egyházi levéltár van, amelyből ,a múlt sok tanulságosi, mai problémákban is perdöntő bizonyságait tárhatja fel egy friss és tetterős kutatógárda. El ne kallódjanak és feltárhatók legyenek ezek az értékeik. Hogy idő szűkében említetlenül ne maradjanak az idevágó problémák, 14. címre ugrunk át, a népművelési kérdésére. (Hailjuhi HdUjuk!) T. Ház! A népművelési költségvetési tétel az emelkedés ellenére még viszonylagosan is igen alacsony összegű. A népművelési munkának nein csupán csak aránya, hanem' feladatéá problémakörei is jelentékenyen megnőttek. Például ai miniszter lír nagyon helyesen kezdeményezte a népi játékok összegyűjtésiét és feldolgozását. Játékból épül fel tulajdonképpen az igazi élet. Minden társadalmi formának, szervezetnek, tevékenységnek primitív alakjia ott él r a játszó gyermek lelkében. A játékszabály betartása már a törvény tiszteletére való nevelés és a játékszabályt szívesen betartja a gyermek, — bár olyan szívesen tartaná be a felnőtt a törvényt — a gyermek nem jászik együtt a csalóval, aki megsérti a játékszabályt, a játéktörvényt. Szeretnék itt rámjutatni báb játékkultúránk fontosságára is. Azután itt van a, népfőiskolának a problémája;. Túlzás nélkül merjük-állítani, t. Ház, hogy századunk, illetve a népfőiskoj! aval kapcsolatban külföldön a múlt század második fele új pedagógiát két ponton hozott: a cserkészetben és a népfőiskolában. Legjobb eredményeiben: például éppen ai cserkészetre épült atz egész magyar ifjúságot is legegyetemeisebben átfogó íeventemurikai. (Palló Imre: Nem egészen!) A népfőiskola az élő szónok az életbe lépő falusi ifjú testéreielkére szabott új iskolája. Eddigi fejlődésében gyökeresen, sajátosan magyaraiak bizonyult. Népfőiskola után liláit a jelen és a jövő isofc magyar feladata és kötelezettsége. Segítsen a miniszter űr, hogy