Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
360 Az országgyűlés képviselőházának 338. iskolában szóval nem tudott megszerezni, nemi tudott megérteni, nem tudott befogadni. Ilyen körülmények között azt ,a, sajnálatos jelenséget tapasztaljuk, hogy az iskolátogatás alól való felmentés, vagy az iskolalátogatási mulasztások elnézése a háborús viszonyokra való tektintettel vagy nagyon könnyen történik, vagy nagyon szigorúan ítélik! meg. Az egyik tanító felmenti a gyermeket az iskolalátogatási kötelesség alól azért, mert a' gyermeket à háborús munkaalkalom szaporodása jobban . igénybe veszi és elvonja az iskola látogatásától;, felmenti az iskolai látogatás kötelessége alól ruhahiány, cipőhiány miatt, felmenti egyéb okok miatt, például szénhiány miatt és így végig tudnám felsorolni az' oltok sokaságát, amelyek miatt a gyermek, távol marad az iskolától és az egyik felfogás szerint ez olyan ok, amelyet mint mentőokut vesznek» figyelembe. Az iskoláknak és a tanítóknak másik csoportja éppen ellenkezőleg nem veszi tudomásul ezeket az okokat és• bünteti a szülőt az okok megszüntetése helyett. Én a,zt hiszem, hogy mindkét magatartás helytelen. Helytelen azért, mert nem volna szabad megengedni, hogy gazdasági és szociális természetű okok megakadályozzák a gyermeket az iskolába járásban, megszakítsák őt ai köízioíktatásban való részvétéiben. Azt sem kell és nem szabad büntetni, hanem ennelk a borzalmas világégésnek a költségeiből ki kell annyit szakítani, hogy a gyermekiét a legkisebb mértékben érinthessék a háború kihatásai, hogy a gyermek ezek elleni a gazdasági és szociális okok ellen', amelyek a közoktatást zavarják, megfelelő módon meg legyen védve. Az iskolai étkeztetésnek a kiterjesztése, az iskolai cipő- és Ruhaellátásnak a kiterjesztése, a falusi és tanyai gyermekiek, az elemiistkolás falusi és tanyai gyermekek számára, elegendő férőhelyű interaátusok létesítése, szerintem ma ai közoktatásügynek a legnagyobb feladata. Beszéltek itt mia egyetemi internátusokról, főiskolai, középiskolai' internátusokról, amer lyekbeni meg .akarják védeni a főiskolás és' egyetemi ifjúságot attól, hogy elkallódjanak a nagyváros nyomorában. Nos, azt hiszem, legalább ilyen fontos megmenteni a magyar falu, a magyar tanya népének gyermekéti attól, hogy; ai tanítói tanetzemlélyzet hiánya, vagy gazdasági és szociális okok következtében analfabétaként nőj jön fel. Amúgy is sajnálatosan csökken a születések száma a háborús okok követkeatében. A megmaradottakra fokozottabban kein tehát vigyáznunk, hogy fizikai épségüket megőrizzük, és gondózizuk ; fizikai épségük megőrzésével és gondozásával, azok a hatóságok és intézmények is törődjeinek, amelyek eddig azt vallották, hoigy^ ezek a gazdasági és szociális természetű kérdések a lobbi tárcáik hatáskörébe tartotznak. Mindez áll elsősorban a bevonult apának és a hadimunkát végző', anyának a gyermekeire 1 . Ali ez különösen a háborús viszonyok között egyre nagyobb számmal jelentkező elhagyott gyermlekietore. Még nem,-kaptunk összefoglaló, áttekintő adatoikat és számokat arról, hogy a gyermekelhagyás, a gyermekek elhagyottsága és azi úgynevezett fiatalkori vagy gyermekkori t bűnözés milyen számokat mutat fel; aiz igazságügyi tárcánál, dei már itt, a közoktatásügyi tárcánál mutatok nái arra,, hogy szerintem. ,a közoktatásügyi tárca vezetőinek kell foglalkozniuk az, igazságügyi tárca hatáskörébe került gyermekek és fiatalkorúak sorsával, azokéval a gyermekekével, akiket .úgynevezett igazságügyi nevelő intézetekben nevelnek. Gondolok ülésé 1943 november 17-én, szerdán. itt elsősorban az igazságügyi leánynevelő intézetek hatáskörébe és- nevelése alá kerülő leányokra,. Ezek az intézetek nem gyeirmekinevellő intézetek, hanem, sa jnos, azt; kell, megállapítani, hogy olyan börtönszellemű intézetek, amelyekben a gyermeik 1 nem megjavul, hanem a társadálom számára elvész. Nem mentik ott meg a gyermekeket, hiainein visszavetik. És ha itt ez aTkaioimma-l azt kell megálljJapítanom, hogy a, gyermek- és fiatalkorú bíróságnál vannak olyan bírák, akiknek embersége, és megértése megnyugvást kelt valamennyiünkben, mégis, azt kell mondanom» hogy az ezekbe a nevelő intézetekbe kerülő gyermekeknek további sorsát sokkal szívesebben látnók a közoktatásügyi tárcáinál, inert ezzel egy -bélyeget: is levennénk ezekről a gyermekekről, amely bélyeg egész életükben^ végigkíséri őket, hogy nevelésüket, az ő előkészítésüket ilyen, börtönhöiz hasonló igazságügyi intézetben nyerték. (Helyeslés' és ta<ps a jobbközépen és a baloddiaion.) Amikor ma a rehabilitációs törvénnyel lehetővé teszik, hogy valakinek ifjúkori botlását leitöröljék a priusziliapjáról, akkor ezeknek a gyermekeknek például tanoncoknak, vagy tanoncliéányoküaik ' a mnnkakönyvében ' benne vara, hogy igazságügyi intézetben végeztek és az egésE életükön végigvonul ennék a bélyege. T. Ház! Amiket elmondottam, ezek a közvetlen, azonnal'; sürgős háborús , feladatok. A közoktatásügyi tárca ezekéit- ma átengedi a többi tárcáknak és az előadó úr. bevezető szavaiban egyetlen egy szót sem áldozott' sem a nepoktatás f egészére, seni alz azzal összefüggő gazdasági és szociális kérdésekre. Én à magam részéről ezt nemi tartom helyesnek és az egész közoktaífásíügy közoktatási intézmémiyeivel és szellemével szemben elfoglalt miagatartásom következményeként a, tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A vezérszónokok-'közül szólásra kö-' vetkezik 1 ? Árvay Árpád jegyző: Szabó Zoltán! Elnök: Szabó Zoltán kérj viselő urat illeti a szó. Szabó Zoltán: Tisztelt Ház! (HaUjuM Maijuk!) A legszínvonalasabb költségvetési vita sem igen tudnia már változtatni a költségvetés számain. összegein, a legközelebbi években-, legfeljebb a távolabbi jövőbein* A kultusz iarca költségvetése egymaga anyagi vonatkozásban olyan ruha, amely kiszabatott. elkészült és legalább egy esztendeig úgy kell vele beérnünk, ahogyan van. De természetesem nem lényegteleni, hogy milyen azért ez a müia; Gyenge és vékony köntösben fázik a legvérbővebb kultúrpolitika is. D© viszont nem ez a. lényeg. Itt Sem a ruha teisizi a kultusztárcát, (Rajniss Ferenc: Hanem a fázás!) hanem a lélek, az;, hogy milyen szándékai, intenciói, lehetőségei, folytatást igénylő kezdetei, vagv éppemi- minden támogatást megérdemlő törékvései.úttörései vannak. Az életnek és különösen a, mi"magyar életünknek mindig többel tartozunk, mint amennyit anyagi erőink szerint tehetünk. A kultúrai és a vallás a nemzet életének a gyökeréhez -nyúl. Ennek szolgálata folytán és csak ennek szolgálata folytán, a kultuszkormányzat dajkája, orvosa és tanítója, az egész nemzetnek. A körültekintő, nagyvonalú, a, nemzet lelkiségével.és alarjvetŐ adottságaival számoló higgadt és mégis- bátor s határozott vonalvezetés fokozottabban kötelezi a mi kultúrpolitikánkat ma, minit máskör, ma, éppen; a nagy erőpróbák és változások idegén. Nyilvánvalóak ezek a nagy irányvo'-
