Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-338

356 Az országgyűlés képviselőházának 338. velődésben szerzett haladásukkal minél teljes-ebi emberi életre jussanak el. Az ilyen irányban folytatott művelődéspolitikáinak egészséges' kiválás zitódási folyamatot kell a munkásságon, és a földműves népen keresztül vezetnie, hogy ennek nyomán, a nteímzetnek ebből a rétegeiből támadjanak új szellemi vezetői az. országnak. Végzetes katasztrófa származik abból, ha a magyar munkás- és s'zegényebb földműivesréteg gyermekeiből nett táímadí új, szociális felelősséggel megáldott orvos* tanár, lelkipásztor, ügyvéd és hivatalnok. (Úgy van! Ügy vaun! a jobb- és baloldalon.) A mai magyar értelmiséget csakis a munkás- és földmüvesrétegből lehet egészségesen és a. nemzet javára gyümölcsöző módón megújítani. (Igaz! Úgy van!) Nyilvánvaló, hogy a háború után még több szellemi vezetőre: lesz szükség, mint amennyivel ma rendelkezik azi ország. Ma kell tehát elindítani aa öntudatos és szerves művelődéspolitikának vállalkozásait, hiogy ilyen vezetőket a mtunkásság és a földműves nép fiaiból tudjunk toborozni és kiképezni A nemzetet alkotó embereket illetően a művelődéspolitikának három, alapvető feladata van. A nemzetnek szüksége van szellemi vezetőkre, a nemzetnek szüksége van szakimunkásokra és a nemzetnek szüksége van arra;, hogy a nemzetet kitevő egész népet a művelődéspolitika eszközeivel áthassa. Szüksége van a nemzetnek szellemi vezetőkre, akikben a legtisztábban és a legóntu dia tosab barn él a nemzeti öntudat és méltóság, hogy ezek. —• mint egy szellemi vezérkar — a nemzet: egész életét a nemzet. létérdekének szempontja alatt vezethessék. A helyes művelődléspolitika sohasem tartja szükségtelen: fényűzésnek a nemzet szellemi vezetőinek képzését és a róluk való gondoskodást Ugyanilyen fontos feladat azonban a nemzeti munka mennyisége és minőség© érdekében a legkülönbözőbb szakembereket a legjobb kiképzésben és- előkészítésben részesíteni. A szellemi elit- és a szakmunkásképzés mellett a művelődéspolitika harmadik nagy feladata az egész nemzet általános művelődési érdekeinek szolgálata, azi egész nemzet mindlen irányú nevelései Méltóztassék ezért megengedni, hogy beszédem további folyamán a magyar jöivő szolgálatának szempontja alatt ebben a három körben, a szellesni elit, a szakmunkás és az általános népnevelés körében

1 vázolhassam fel a tárgyalás alatt álló tárcával kapcsolatos megjegyzéseimet. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Ami a szellemi vezérkar kiképzését, gondozását és a róla való gondoskodást illeti, a kormánynak számtalan részletfeladatot kell szolgálnia és megoldania. Iskoláink közül a gimnáziumok, főiskolák és egyetemek szolgálják a nemzet vezető rétegéneik kialakítását, előkészítését. A gimnáziumoknál aggodalommal látjuk egyfelől a tananyag túlméretezett nagy voltát, másfelől az ifjúság szerfelett való igénybevételét az iskolái és iskolánkívüli ifjúsági mozgalmakban!. A tananyag tekintetében a materialis ztikus elv érvényesül. Mennél többet és meíméi többfélét tainítunk, hisszük, annál többet tud az ifjúság. Az iskolai és iskolánkívüli mozgalmaknál is ebből a materializmusból követktezőletg nagy ,a túlterhelés. Mind a tananyagban, mirid a magatartásiban többet követelünk az ifjúságtól, mint amennyinek a szerves feldolgozására, elsajátítására képes. Az ifjúság megunja a túlságos igénybevételt és foglalkoztatottságot és alig várja, hogy az iskolából kikerülve lazítson azokon a kötelékeülése 1943 november 17-én, szerdán ken, amelyeik az iskjolában túlságosan" megszorították fejlődő életét. A magyar jövő szempontjából azt kivárnom, hogy középiskoláink kevesebb anyagot, alaposabban tanlítsianiaik.^aiz if júság szellemét ne terheljék, hanem inkább felébresszék az ifjúság érdeklődését s egyre nagyobb tettkészségre serkentsék. Az ifjúságnak a középiskolából nem fáradtan, nem unalmasan, hanem, tettrekószeni, üdén kell a főiskolára átmennie:. Ez más szóval azt jelenti, hogy a középiskolai munkában a nevelői szempontoknak sokkal nagyobb teret kell biztosítani T. Ház! A középiskolával kapcsolatban legyen szabad egy erdélyi kérdést itt a Ház plénuma előtt előadnom. A romáin megszállás ataltt a felekezeti iskolákban; bizonyos lelkészjellegű tanárok, ének- és zenetanárok kedvezőbb fizetési besorolásban részesültek az egyházaknál? mint amilyen besorolásban őket az átvétel után az érvényben lévő magyar törvények alapján részesíteni lehetett. Erdélyben 15—16 olyan középiskolai egyházi tanár és. egy tanító van, a/ki a bécsi döntess után a magyar törvények értelmében rosszabb fizetési fokozatban van, mint megelőzően volt. Ebben az ügyben mi ismételten eljártunk, a yallás- és közoktatásügyi minisztérium hozzá is járult ezeknek a sérelmeknek az orvoslásához, feonban a, pénzügyminisztérium a kultuszminisztérium előterjesztését hatálytalanította. Mély tisztelettel kérem erről a helyről, isi a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, méiltóztasséki módját találni annak, talán* egy egyszakaszos törvényjavaslat előterjesztésével;, talán az 1200/1941. számú miniszterelnökségi rendeletnek egy szakasszal való pótlása a'tal, hogy ezek .a- tanerők abba a fizetési fokozatba kerülhessenek, ahol a jog szerint kellene leniniök a régi egyházi besoirsolásuk figyelembevétele alapján'. Az egész összeg, amelyről szó van, évente 15.000 pengőt jelent. Ez eset nem szolgálna precedensül, mert itt egy kihaló státusról van szó. lAimint ezek a tanerők a szolgálatból kilépnek, ez az összeg évről-évre csökkenni fog. Az egyetemi élettel kapcsolatban legyen szabad a következő megjegyzéisekeít' tenneim. A magyar jövő szempontjából feltétlenül szükséges, hogy azi egyetemi oktatásiba egyre szervesebben bekapcsoljuk a magyar valóság és a magyar értékek szolgálatát. Szükséges az egyetemi katedráknak egy olyan átrendezése vagy olyan új katedráik felállítása, amelyekkel egyre szervesebbemi tudjuk majd biztosítani az egyetemeken a magyarság-tudomány művelését. (Helyeslés.) Több alkalommal kértük a miniszter urat, hogy állítsa fel a népvándorláskori magyar ősrégészet

1 katedráját, lehetőleg éppen r a kolozsvári tudományegyeteuien. Ezt a kérésünkéit ez alkaloimmail megismételjük. Aa egyetemnek nem szabad a nemzeti életből kikapcsolódnia, a profesiszorokiniak egyre szerveseb'bam, kell beíekapcsolódniok a nemzet életébe és abban a legfontosabb irányító ^ szerepet betölteniöfc. A magyar egyetem nemi általános humanista szellemű intézmény, hanem, a nemzet .létének egyik legfontosabb szerve. (Üffy vtarí! Ügy van! half elől.) Valljuk azt, hogy egyetemes emberi szempontból is annál értékesebb a magyar egyeltem, miniéi inkább magyar egyetemmé váliik szelilemébemí és célkitűzésében!. Ami az egyetemi hallgatókat illeti, noha valalmit javult a helyzet, megdöbbenve kell tapasztalnunk. Ihogy egyre kevesebben iratkoznak be a tanárjelöltek és lelkészjélöltek közé.