Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

Az országgyűlés képviselőházának 337. ülése 1943 november 16-án, kedden. 339 táljaik. (Zaj a szélsőbaloldalom. — Szöllösi Jenő: Már minden rendben van! — E'mök csendet.) Vád érte az egyik főispánt egy levél miatt, amely nem tudom hogyan jutott Baky t. képviselő

1 úr kezeibe. (Zaj és f&'kiáljásokl «B szélsőbaloldalon: Nem as a fontos! —' Baky László: Igaz vagy nem igaz? Ez a foptoal) Neketm nem is fontos, csak kérdezem. (ZMmboki Pál közbeszól.) Elnök: Zsámboki Pál képviselő urat kérem, nei méltóztassék külön kérdéseket feltenni, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ezt a> leveleit egy főispán intézte egy szociáldemokrata képviselőhöz abból az alkalomból, hogy a szociáldemokratáknak egy tervbevett gyűlését a rendőrség nem engedélyezte. A levelinek ez a része így szól. (Rajniss Ferenc: Csak egy mondat érdekel!.— Olvassa): »A legutóbb tervbevett gyűlés megakadályozásai a rendőrhatóság részéről azért vált szükségessé, mert as messze

1 meghaladta azt a ikeretet, amelyen belül a gyűlést még pvártvezetői értekezletnek lehetett volna' minősíteni. A gyűlés nyilvánosain lett meghirdetve és így arra nemcsak pártvezetők ési igazolt párttagok jelentek meg, hanem bárki ott lehetett és ennek volt a köve tkezménye, hogy a nagyszámban összegyűlt hallgatóság már nem is fért ©II s\ párthelyiségben, hanemi a vendéglő másik: nagyobb termében) várta ai gyűlés lefolytatását. Természetes, hogy ilyen precedenst alkotni olyan helyen, ahol erős nyilaskeresztes szervezet is^van, nem lehetett volba kellemetlen következmények nélkül.« (Mozgás a szélsőbaloldalom^ — Halljuk! Halljuk! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Szóval O) nyilasok!) Kérem, 1941-ben 'kelt ez al levél, amely így folytatódik (olvassa.): »A _ jövőlre nézve az esztergomi rendőrség vezetője hajlandó a régi gyakorlatihoz, visiszaitérni éla neini fogja megakadályozni, hai nála előzőleg szóbelileg bejelentendő és pártvezetői értekezletnek minősíthető: összejövetelt fogtok, tartani«, (Rajniss Ferenc: Tovább!) Továbbá itt van egy gixer, amelyet nem értek. (Hulljuk! Halijuk! a széhöba oldalon.) Azt mondja (o-ivam®): »írásbeli bejelentés okvetlenül mellőzendő, mert annak kedvező elintézésére törvényes alap nincs«. Ezt nem értem. (MarótJhy Károly: Ez a patkli!) Őszintén megmondom, hogy nem értem. (Maróthy Károly: Ez a. pakli, miniszter úr! — Zaj ]

a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek- Maróthy képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Kern értem, hogy micsoda pakli van ebben. Itt a főispán: tévedésben volt, (Egy hang a szélsőbb oldalon: Aha!) mert aizt! imondjá, hogy írásbeli bejelentést nem lehet tudomásul venni, csak szóbelit. Ezt nem ér tenu hiszen a szóbelinek ugyanaz aj hatálya, mint a

^ írásbelinek. Ezt nem értem; őszintém! megvallva, itt a főispán] abszolút tévedésben lehetett, (Zaj a szélsőbalod dalon. — ElnöU csenget.) dei nemi látok benne semmi olyan) vonatkozást, amelyet Baky képviselő úr imputai neki, mert semmi sincs benne, illetőleg őszintén megvallva, értelmié tlenség van benne. (Palló Imre: Velünk szemben nincs ilyen tévedés. — Zaj a szé sőbaloldacm. — Halljuk! HalljuM jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő uraik. vitéz Keresztes-Fischer Ferene belügyminiszter: Nem akarok ilyen részletkérdésekről tovább beszélni. Én csak jóhiszeműséget kiérek mindenki részéről. (He yeslés jobbfelől.) Kérem, j&äFViSELeHÄZi NAPLÓ xyu, költségvetésem elfogadását, (Élénk helyes és és twps a jobboldalon és ai középem — Maróthy Károly: Gyenge volt! — Nagy Ferenc szólásba jelentkezik. ) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólni? (Nagy Ferenc: Személyes megtámadtaitás visszautasítása címén!) A házszabályok: értelméhem a képviselő urat ai napirend melgállaipátása után megilleti a szó. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteiszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a belügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadja. Ezek után az egyes címeket fogom; különkülön szavazás; alá bocsátani. Kérem ai jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Turánszky Pál jegyző (felolvassa az 1—10címeket, melyeket a Ház elfogad). Elnök: Ezzel ai Ház a belügyi tárea költségvetését' részleteiben is megszavazta. (Mozgás és zaj.) Csendet kérek, t képviselő urak. T. Ház! Napirendi indítványt kívánok tenni- (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat-, méltóztassanak csendben maradni, mert ilye-m zatjban az elnök napirendi javaslatot sem tud tenni Méltóztassanak helyeiket elfoglalni és

; csendben- meghallgatni az elnök napirendi indítványát Javaslom;, hogy legközelebbi ülésünket holnap .délelőtt 10 órako'r tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki aiz 1944. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaísla tómhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. • Jelentem a t. Háznak, hogy Keinlzel Ede képviselő úrnak félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása címén rövid felszólalásra adtam engedélyt. A képviselő urat illeti a szó. Keintzel Ede: T. Ház! Ez évi november hó 12-én a miniszterelnökségi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával ' elmondott beszédemnek egyik része félreértésre adott okot. Ezért a házszabályok 143. §ia 1/b. pontja alapján félreértett szavaim valódi értelmének helyreállítása címén vagyok bátor felszólalni és azok helyes értelmét a következőkben tisztelettel leszögezni. Mindenekelőtt mély sajnálatomat' vagyok kénytelen kifejezésre juttatni afelett, hogy az egész felszólalásomat jellemző, a hazánk iránt minden kétséget kizáróan kinyilvánított pozitív beállítottságom dacára, elmondott szavaim részben félreértésre szolgálhattak okul. Az asszimiláció kérdésével kapcsolatosan egyszerűen annak a 'megállapítására szorítkoztam, hogy mint német nemzeti szocialisták, az asszimilációt el nem fogadjuk. A miniszterelnök tir ő excelleneiája válaszában az egyik helyen a következőkéit mondotta (avassa): »A széles néprétegekbeni nem látunk magyar aszszimilációt. A kálvinista szlovákoknál és a magyar nevűeknek Erdélyben - annyira hangoztatott nagy tömegében, akik ma a görögkatolikus és a görögkeleti egyházhoz-^ de fejezzük ki ezt egy szóval: a román egyházhoz tartoznak, mert hiszen sok nagyszerű görögkat'olikus és keleti magyart ismerünk — nehogy szavaimat félreértsék — nem látunk asszimilációt. Sőt éppen, talán az ellenkezőjét Ennek is megvan a történelmi okia. Ez összefügg a nemesi rendiség alakulásával. A nemesi rendbe I való bejutásnak

1 volt meg a vonzóereje, ez 49