Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
340 Az országgyűlés képviselőházának 137. idézte elő, ez hozta létre az asszimilációt és nem igaz az* amit mondanak soíkan, hogy mi elnyomtuk nemzetiségeinket, elnyomtuk a szlávokat, elnyomtuk a románokat.« T. Ház! Miniden félreértést ki szeretnék! küszöbölni, annak hangsúlyozása mellett, hogy én a felszólalásomban 'hazánk nemzetiségeit egy szóval sem érintetteiml. Nem voltam és nem vagyok felhatalmazva arra, hogy mási nemzetiségnek, mint a; hazai németségnek az álláspontiát képviseljem, illetve kinyüvánítsamt (Kállay Miklós miniszterelnök: Mint miagyar embernek,; joga van a képviselő úrnak a többiről is beszélni!) Igaz, kérem, én azonban kijelentettem, hogy éni csak egy: kérdésire óhajtóik szorítkozni, ea pedig a hazai németség kérdése és gondolom, így is cselekedtem. Itt isi hangsúlyozom, hogy egyedül és kizárólag csak a hazai németség nevében sízólaltam fel. A miniszterelnök úr ö excellenciája válaszának egy másik helyén, a következőket jelentette ki (olvassa): »A magyar nemzetiségi politikát — úgy emlékszem — első beszédemtől kezdve, tavaly ungvári megnyilatkozásomban ig, most pedig Husztom, igyekeztem körvonalazni. Ezekben mindenütt leszögeztem a magyar államialkoltásnak azt a nagyszerűségét, hogy nemzetiségi ország felett tudott uralmat, impériumot gyakorolni, nemzetiségeket tudott a nemzeti munkába bekapcsolni és nemzetiségeiket tudott — sohasem kényszerrel, sőt inkább még valami ellenállással ezzel szemben — aszszimilálni.« Egy másik összefüggésben a következő kijelentést tette ta miniszterelnök úr (olvassa): »Nem is tudom elíképzelni a németség jövendőjét Magyarországion máskép, mint hogyha. e/zeket a szempontokat teljes barátságban, egy sokévszázados múltnak összefogó saetllemiségében kialakult közös karakterében és világszemléletében revízió alá vesszük. Asszimilálni mi nem akarunk. Ha munkatársakat ka-/ punk-, azokat a jövőben is szívesen fogjuk fogadni.« (Zaj. — Hall.juk ] ! Halljuk!) T. Ház! Tekintve, hogy a miniszterelnök úr vállasza azt látszik visszatükrözni, mintha ennek az álláspontnak leszÖgezése által mi lemondanánk arról & jogunkról, hogy mint öntudatojs németek, a haza szolgálatában őszintén és hátsó gondolat inélkül részt vegyünk (Bencs Zoltán: Hogyan lehet ezt belemagyarázni? — Zaj.), illetőleg az út részünkre csak _ abban az esetben állana nyitva- ha feladjuk népiségünket, (Zajos ellentmondások. — Közi-Horváth József: Ezt aztán nem! — Zaj a jobb- és a baloldalon. — Közi-Horváth József; Erőszakos belemagyarázás! — Meskó Zoltán: Csali' egyenjogú magyar áHamwlgárok: < vannak!) ki kell jelentenem, (Bálijuk! HaMjukJ) hogv mi igenis, igényt tartunk jó munkatáínisi elismertetésünkre 'akkor is, ha az asszimilációt elvetjük. Az asszimilációt masninkra nézve, mint német nemzeti szocialisták, nem iKmeriüik el elsősoh-ban tisztán etikai szempontokból, másodszor ppdier hazánk törvényei alánján, amelyek közül különösen hivatkozni Vagyok bátor az ; 1868:XLIV. törvénycikkre, a 4800/1923. pzámú rendeletrei. valamint a bécsi jegyzőKönyvre, illteőleg az 1940. évi bécsi egyezményre. Végül pedig nem fogadjuk el a z asszimilációt világnézeti politikai okokból. E fekinilése 1943 november 16-án } kedden. tétben számos vezető férfiúra hivatkozhatnék. (R. Vozáry Aladár: A tábornokok elfogadták-) I)e ettől eltekintek és csupán Hitler Adolf szavait óhajtom idézni, amelyeket 1985. évi május hó 31-én Berlinben mondott el, — a bennünket füoiglalko'ztató kérdéssel kapcsolatosan és amelyek a német nemzeti szocialistákra nézve dogmatikai jelentőséggel bírniak. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: De nem Magyarországon!) En ezzel nem sértem meg a magyar államhoz való hűségemet és abszolút, lojalitásomat. Ezek a szavak' ia következőképpen hangzanak (olvassa): »A nemzetiszocializmus tana a nemzetiségeik asszimilációjának gondolatát dogmatikusan elveti.« Ezeket voltaim bátor és tartottam szükségesnek elmondani. (Mozgás és zaj a Ház minden olda'án.) Elnök: Csendet kérek! A miniszterelnök úr kíván sízólni. Kállay Miklós miniszterelnök; T. Képviselőház! (Nagy taps 1 . — HclljmJb! Halljuk!) Méltóztassék megengedni,'hogy a felszólaló képviselő úr szavaira az egész magyar nemzet és az itt élő német testvéreink jólfelfogott érdekében ne válaszoljak. Méltóztassék a válaszadás tekintetében engem ettől a kötelezettségtől felmenteni. (Elénk .éljenzés és taps. — Zaj a. balés szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: Egy pártban vannak!) Elnök: Csendet kérek! Rajniss képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Félreértett szavainak helyreigazítása címén Nagy. s Ferenc képviselő urat illeti a szó. (Mozgás és zaj.) Helyesbíteni: személyes megtámadtatás címén. Nagy Ferenc: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr beszédének azomi része alatt, amikor a belügyminiszter úr a parasztszövetségről beszélt és at&t állapította, ^meg, hogy annak első elnökié én lettem, a jobboldali padsorok egyikéből egy eléggé hallható kérdés hangzott el: »Mit kap érte?« Közbeszólás formájában felszólítottam a megjegyzést tevőt, hogy jelenkezzék. Senk,i nem jelentkezett. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Foly^ temos zaj. — Felkiáltások jobb félő 1 ': Ki voH az?) Cseridet kérelk! (Horváth Gézto, többízben is felnyújtja kezét.) Méltóztassék megengedni, hogy a szónok befejezze szavait. Nagy Ferenc: T. Képviselőház! Tisztelettel kijelentem, hogy közéleti szerepléseimért egyetlenegy helyről kapok pénzt^ a képviselőház pénztárából, ahonnain minden képviselő úr felveszi tiszteletdíját és seimmi néven nevezendő egyéb közülettől egyetlenegy fillért sióitíial fel nem vettem. A Magyar Parasztszövetségtől sem napidíj, sem utazási költség, sem készkiadás címén sohasem vettem fel egy fillért eeon, • Vezetője vagyok vármegyém egyetlen nagy gazdasági szervetoetének, ai vármegyei tejszövetkiez'etnek, elnöke vagyok, d© napidíjat, igazgatósági jelenléti díjat. v.°igy bármi névé» nevezendő költségmiegtérítést soha feli nem vettem,. (Helyes^ és felkiáltások a szélsőbilo^Sa^ Ion: Mi sem szokunk!) Min'denesetre szomorú dolog az, hogy akadnak a magyar ' közéletben, akiki nem tudják elképzelni a közéleti szereplést másképpen, csak pénzért, (tlgy van! Űgy ven! — Taps balfelőj.) Ez aljas gondolkozásra vall, és ezt ai magam! személyére nézve ezennel visszautalsítom. (Hely/es^és és taps a jobb- és a balolda\lon.) Elnök: Nagy Ferenc képviselő urat kérem, ne használjon inpairlatmenitáris kifejezést ki-
