Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

330 Az országgyűlés képviselőházának 337. itt a belrendet, az ország békéjét, nyugodtságát\ miegóvjnk. Itt valóban ezek az események nem ismétlődhetnek meg, mert ha ezek még egyszer megismétlődnének, ez az ország szomorú végét jelentené. Nagyon természetesen annak, aki azt hangoztatja, hogy 1918 ne ismétlődjék meg. azt is kell hangoztatnia, hogy nem szabad ott foly­tatnunk a politikát, ahol 1914-ben abbahagytuk, mert a kettő szorosan összefügg egymással. Ha mi a politikát ott folytatnék, ahol 1914-t en ab­bahagytuk, akkor könnyen megismétlődhetnék 1918 is. Ha vannak röívlidlátó emberek ebben az országban, akiknek nincs szociális érzésük, akik struccmódra homokba dugják a fejüket, akkor azok valóban ott folytathatják a politikát, ahol abbahagyták, de ezt csak abban az esetben te­heti meg valaki ebben az életben, ha a hősi ha- '• lottakat fel tudja támasztani, ha az édesanyák­nak gyermekeiket vissza tudja adni- a rokkant­nak 'testi épségét visszaadhatja. Akkor ezt meg lehet csinálni, die másképp seimmi körülmények között sem, mert egészen más. szociálisabb vi­lág van kialakulóban, amikor'az Isten képére j teremtett embernek valóban emberi jussot. jo­: got kell adnunk. T. Képviselőház! Ezt a kérdést meg lehet rendszabályokkal is oldatni. Erélyes belügy­miniszter, (Demkó Mihály: Van!) megfelelő katonaság- (Deimkó Mihály: Van!) — hála Istennek, hiszen azért mondom, mert; van 1 — csendőrség és így tovább, ezek közbejöttével (Maróthy Károly: Szociálist igaziság nincs!), ezek megerősítésével — ezt el lehet érni. Lelki és anyagi megér ősi tásükre gondolok, mert nem elég csak dicséretet adni azoknak, akjik az ország vaigyonbiztiomságárai, az emberi élet biz­tonságára ügyelnek, nem elég nekik Csak szó­beli vagy írásbeli elismerést és: kitüntetést adni, ezeket] azi embereket, a m, kir. honvédség tiszti éls altiszti karát, a> csend őrséget, .a rendőr­séget úgy fejeli dotálni, hogy gondtalainiul vi­gyázhassanak a más vagyonárai, életére. (He-' iyeisíés a\ jobboldalom),) Nagyon kérem az igen ti. belügyminiszter urat, aki jóindulattal visel­tetik, ezen intézmények iránit, hasson odai, hogy a, pénzügyminiszter úr. adjon erre fedezetet. Nem lehet azt mondani, hogy erre a> célra nincs fedezet, nincs pénzi Itt kell leninié pénznek, mert vegyük csak azt, ha, egy hadosztállyal több lenne mozgósítva ebbeni az országban, szá­miítsuk ki, hogy ez mibe kerülne. Tessék ezt az összeget erre fordítani és ajkkor feleslegessé válikt esetleg egy ilyen nagy hadoszlop moz­gósítása. T. Képviselőházi! Tapasztalatból beszélek, itt ültem ebben a képviselőházban! a® elsői világ­háborúbainj is. Láttáim a forradalmi események bekövetkeztét, tudom, hogy mik idézték) azt elo : egyrészt a ; hely telén szociálpolitika, másrészt az, hogy bizonyos szabadkőműves zsidó töme­geket és agitátorokat szabadon engedtünk ebben az országbain. szervezkedni. (Maróthy Károly: A demokráciát!) A szervezkedés kér­désénél ki keil jelentönem, hogy bár híve va­gyok a szabadságjogoknak, a szólásszabadság­nak]!, "a sajtószabadságnak és minden szabadság­jognak, hiszen ezek tiszteletében nevelkieldtem fel, mégis fel kell hívnom rá ai belügyminiszlter úr figyelmét, hogy a legnagyobb szigorral ellenőrizze az országban folyó szervezkedést minden vonalon, minden téréin és minden párt­nál egyformán. (Demkó Mihály: A nyilasoknál is?) Azt moindtani, hogy mindem pártnál egyfor­mán, Én nem mint pártember beszélek, hameau. ülése 1943 november 16-án, kedden. ' mint magyar ember és a multakban szerzett ta­pasztalat ailapján. mondom azt, amit etmond­tami (Palló Imre: Most. nem ai nyilasok szer­vezkednek, hanem a baloldal!) Mélye» t. Ház! Nagy nemzeti összefogásra vatn 'szükség, amikor azi ország lététről és nem­létéről van szó- Nem kicsinyes pártszeinponto­kat kell most néznünk; erre ráérünk akkor, ha megmara/d az ország. (Ügy vmi! jobb felöl.) Akkor ezt a luxust megengedhetjük! magunk­nak. (Ügy vatn! a. jobboldalon és a középen.) Most minden magyar embernek erkölcsi köte­lessége Isten és ember előtt összefogni ég az. ország megmentéséin fáradozni. (Tups ai baloldal fon.) Ehhez azonban, mélyen t. Képviselőház, szükséges, hogy küíöinlöseini a. felszabadult része­ken, értem Erdélyt, a Felvidéket, Bácskát, — sajnos, a Bánátot nem mondhatom —• Kárpát­alját, óvakodjunk a magyarság 1 megszervezé­sénél, illetőleg szétszervezésénél. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Szomoirú apasztalataim vannak. Lent jártam Erdély­bein, lent jártam a Bácskában és nagyon szo­morú tapasztalatokra tettem szert. (Palló Imre: iSzervezkedni voltál?) Körülnézni* és tapaszta­latokat szerezni! A szászok, az oláhok egy­öntetűéin egy egészet alkotnak; egységes a szászi közvélemény, — nagyon helyesen — és egységes az oláh közvélemény. Meinljük le a Bácskába. Látunk egy egységes német szerve­zetet és egyi egységes szerb szervezetet. Óvást emelek itt, mint magyar ember, az ellen, hogy û visszacsatolt területeket politikai pártok, akármetyik oldalon üljenek, politikai vadász­területnek tekintsék ebbe» az országban. (Ügy van! Ügy van! Élénk éljenzés a baiköziépen.) Bocsánatot kérek, fáj az embernek a lelke, ami­kor azt látja, hogy sok helyen a szórvány­magyarságot hét-nyolc felé szervezik az egy­éges nemzetiiséggel szemben: (Ügy van! Ügy vom! — Taps a balközépen.) Em, mint ennekl a Háznak egyik legrégibb tagja, azt ai tanácsot adom és felkérem a pártok vezetőit, hogy egy­foirtmám, egyöntetűen határozzák el, hoigy a háború tartama alatt az egységes magyarsá­; got nem akarják pártokra felosztani. (Helyes­lés a balMjzépen.) Ez vonatkozik ai kormány­pártra] is és a többi pártokra is. (Zaj a széhő­balolda)on. — Egy hang a szélsőbahldnhn: Az erdélyi pártra is! — Palló Imre: Akkor osz­: íliassuk fel a pár tokát !) Ez nem azt jelenti, hogy a pártokat oszlassuk fel. A bácskai em­berek tudják, hölgy mi van ott lenti Amikor bemegyek egy 1 községbe és azt látoími, hogyha magyarság nyolc-tíz párthelyiségbeni t jöm ö'ssze^ a többiek meg, akik, testvérként élnek velünk, de mégis külön egységet alkotnak, egységesek, akkor legalább is megfontolás tárgyává teendőnek tatrtotm, hölgy ai magyar­ságot aie bontsuk részekre, hiszen nem tudjuk, hogy mikor kell határunkat egységesen meg­védenünk. (Élénk éljenzés és taps a bal­középen.) Mélyen t Képviselőház! Különösen me menjrenelk olyan emberek szervezkedni, — akár­melyik! pártról legyen) is szó, nem akarok személyeskedni — (Egy hang, a jobboldalom: Akkor ne fordulj hátra!), akik nem vették ki részüket ai megszállás! alatt a szenvedésekből. (Üg\y van! a bal'khzépen.) Bízzuk a magyarsá­got továbbra, is azoiknia'k ai vezetésére, akik a keserves megszállás hosszú évein át ^vezették éls irányították. (Taps ai jobboldalon 'és a bal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom