Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
Àz országgyűlés képviselőházának 337. dául azt, hogy két azonos művészi síkon mozgó művész vagy művésznő közül, hogyan élvezhet az egyik például 38.000 pengőt egy film 36 napi forgatása alatt (Palló Imre: Karady.), míg a másik például csak 3000 pengő összeget kap. Arról nem is merek beszélni, hogy a statisztaszemélyzet még mindig ugyanazt a 20 pengő napidíjat kapja, amelyet 1918-ban élvezett. Ez a körülmény antiszociális. Helyesnek tartanám ezen a téren a jőve deleim-maximum és minimum megállapítását, (vitéz Imrédy Béla: Ez pénzügyi tárca?) Meg kell említenem a filmgyártásban észlelhető túlterhelést, amit a rendelkezésre álló műtermeink nem bírnak el. A magyar hangosfilmgyártás 1941. évi statisztikájai 41 magyar és 1 németnyelvű filmet tüntet fel. Az 1942. évi statisztika már 44 filmmel számol. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy film belső felvételeire 12—13 nap esik, amely idő alatt — szakértőkre is hifvatikozlhatO'm. — művészileg, rendezestechnikailag elfogadható filmet készíteni lehetetlenség. Tehát éppen a magyar film színvonalának megteremtése ésmegőrzése érdekében kell 1 a belügyi kormányzatot arra kéirnem, hogy imperative méltóztassék beavatkozni a gyártási időtartam felemelése, az előállítandó filmek számának csökkentése érdekében, továbbá — ami nehezebb, de egyben kívánatosabb — új. művészileg és anyagilag jól megalapozott, valamint sajátosan magyar és etikai szempontok megoldására hivatott filmgyár alapítására méltóztassék tárgyalásokat indíttatni. Ellent kell mondanom egy véleménynek, iamely szerint sehol sincsen egyetlenegy magyar kiugró, fölényes tehetségű rendező. Ugy hiszem, hogy ez tévedés. Meg kell állapítanom, éppen az érdekeltek védelmében, hogy igen sok egészen nagyvonalú és hallatlan művészi .ambíciójú rendezőnk, operatőrünk és hangmérnökünk van, akiknek azonban minden, egészen európaian nagyszabású készsége a gyártóknak a filmbe bevitt családi és egyéb szempontjain dől meg. Ennek a tételnek kihangsúlyozását nemcsak azért tartom szükségesnek, mivel a nem tehetségüknél és művészi értékelésüknél fogva filmszerephez jutott személyek felvételei komoly nyersanyagpoosékolással járnak, hanem különösen azért, mert a családi és egyéb kapcsolatoknak a filmgyártásban tapasztalható domináns szerepében látom a magyar filmgyártás felismerhető dekadenciáját. A magyar filmgyártásnak elsősorban is nevelő erőt kell produkálnia, nevelnie kell s nem szellemi ós művészi gyengeséget táplálnia. Félre kell tehát állítani azokat az erőket, amelyek gátolják a tiszta magyar filmkultúra művészi kibontakozását, ha pedig a magyar filmgyártás önmagától erre ráeszmélni nem képes és nem hajlandó, akkor ezt a ráeszméltetést kormányzati programmá kell tenni. (Palló Imre: Kátr, hogy a kultuszminiszter úr ezt nem hallja!) T. Képviselőház! Röviden, néhány szóval meg Mvániok emlékezmii a magyar filmgylártás kritikájáról. Felszólalásoimi elején már említettem, hogy néhány év óta súlyos kritikáiban részesült a magyar filmgyártás. Ez helyes is, ha ez a kritika ial művészi szempontok figyelembevétellé vél erőteljesem és joigoisan történik. Nem> helyeselhetem viszont azt a;zi e téren újab'bami megnyilatkozott tünetet, amikioT a jogos kritikának ebben vagy abban az irányban való megnyilatkozását holmi szulbveinteióel vonással befolyásolják. Neim elég, hogy a> kritikát jóindulatú emberek és klikkek gyakoülése 1943 november 16-án, kedden. 329 roíljjiák, ezt az arra hivatott szakembereknek kell teljesíteniük!. Az sem elég, ha a magyar filmgyártás helytelent utakra tévedését csupán) a mtajgyar közvélemény regisztrálja, ezt elsősorban a belügyminiszter és a kultuszminiszter uraknak kell megállapítaniok, akiknek ezirányú készségében feltétlenül! bízom 1 . Ezzel kaipesolatban igen» szívesen hívóin fel a z illetékes 'körök figyelmét arra a magyar szempontból kjönnyen kihasználható kö• rülmiényre», boigy ,ai dél- ési délikeleteurópai filmgyártás egészen kezdetleges, a magyar filmgyártásnak tehát meg keilt találnia, ©zen a szédületesetni ntagy területen az, itt gyártandó idegennyelvű filmek elhelyezésére igen allkiallmas piacot. Ebből a célból szükségesneik tartom egy új és pedig Szegeden létesítendő filmgyár felállítását, amelyre vonatkozóan aiz érdekeit miniszter uraknak alkalmilag előterjesztéssel fogok élni. (Mozgás a baloldalam.) Ezekben voltam bátor a belügyi tárca ezen ilgen fontos tételénél vallott felfogásomat kifejteni. Hisziemi, hogy felfogásom alkálimat fog nyújtani a belügyminiszter és kultuszminiszter uralkiniak a magyar fillmigyártás szerteiáigazó területén vallott mértékadó felfogásuk érvényesítésére!. i Ebben szilárdan bízva, a költségvetést szívesen elfogadóim. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokolt iöbiben üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Thuránszky Pái jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat illeti. ai szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott igen t. képviselőtársam okfejtését miaigamévá teszem a film, kereszténnyé és magyarrá tételét illetőleg. Meg kell azonban emlékeznem Mátéffy Viktor t. képviseliőtársamnak és» barátomnak arról a bejelentéséről, amellyel itt a Házban szóvátette, hogy 50 éves jubileumát üli a Néppárt, illetőleg annak jogutóda, a Keresztény Párt. Mint azoknak a keresztény képviselőknek egyike, aki abban a szerencsében részesültem, hogy 27 év előtt itt. ebben a képviselőházban, ebben a teremben, talán éppen ezekben a padokban is együttműködhetteimi a Néppárttal, csak a legnagyobb elismerés hangján és szeretettel emilléikezheteim meg hazafias., kenjesztény működésükről, arról a politikáról, amely megvetette a mai keresztény politika alapjait. Mert igazságosaknak kell lennünk, amikor megállapíthatjuk, hogy ők voltak a keresztény irányzat pionírjai. (Ugy van! Ugy van! bal felől) És amikor én visszaemlékszem Zichy Nándorra? Esterházy Miklós Móricra, Molnár Jánosra. Steiner Fülöpre, a nagy fehérvári püspökreés a so)k-sioik katolikus plébánosra, tanítóra és káplánra, az úgynevezett hecckáplánokra. — mint abogyan annakidején a zsidó sajtó nevezte őket, — akkor esak a kegyelet, a hódolat és a szeretet hangján emlékezhetem meg róluk és azt mondom, hogy legyen áldott az emlékük. (Helyeslés bal félőt — Felkiáltások a jobbolda on: Nem mindegyik hah meg!) T, Ház! Ennek előrebocsátása után a magam részéről az idő rövidsége folytán esak röviden kívánok felszólalni és mindenekelőtt arról beszélek, amit a legtöbben hangoztatnak és helyesen hangoztatnak, hogy itt ebben az országban 1918 többé nem lesz. Nagyon természetes, hogy mindent el kell követnünk, hogy
