Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
alia Az országgyűlés képviselőházának 337. ülése Í943 november le'án, kedden. Éppen ezért fogadóim el örömmel és meghyugvássial a költségvetést, mert; azt látom, hogy » szociális gondolat él s munkájában is ez irányítja a belügyminiszter tirât és ez teszi a belügyi igazgatási igazán eredményessé a nemzet érdekében. (Éîjmzês, helyeslem és taps a jobboldalon. A szónokot' számosan üdvözlik.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra i következik? Árvay Árpád jegyző: Donath György! Elnök: Donath György képviselő urat illeti a szó. Donath György: T. Képviselőház! Egy évvel ezelőtt a& 1943. évi költségvetés tárgyalásfalkor rámutattam arra a rendkívül fontos helyre, amelyet az egyesi tárcák között &, belügyminisztérium, elfoglal, mind a költségvetés nagyságánál, mind pedig ta hatáskörébe tartozó ügyköröknél fogva. Akkor megállapto'ttam, hogy egyrészt a költse gyeié® nagyságánál' fogva ez ai tárca' közvetlenül a honvédelmi után következik, másrészt a 'belügyminiszter úr hatásköre alá tartozó ügykörök, — tehát az általánosi közigazgatási, ai közegészségügyi politika, a különböző szociális ügykörök és végül a: tközrendészeti szervek legfőbb irányítása — nemcsak óriási hatalmat jelentenek, hanem ez a tárca, a költség vetési nagyságától függetlenül fontosság tekintetében is közvetlenül a honvédelmi tárca után sorozható. Néhány szerény megjegyzés után, amelyet ezekhez ,az ügykörökhöz fűztem, azzal aiz indokolással fogadtam el tavaly a belügyi tárcái költségvetését, hogy meggyőződésem szerint a belügyi tárca vezetése a múltban tökéletesen megfelelt azoknak a súlyos kívánalmaknak, amelyekéit egyrészt áz egészségvédelem ; és a szociálpolitika feladatai jelöltek M számár aç a jövőre nézve pedig ez a, költségvetés lehetőségeket ad a további hasznos munkára isi, másrészt viszont jó kezekben látóim a közbiztonság és közrendészet munkájának legfőbb irányítását is. Az idei költségvetés nagyságában, helyesebben összegszerűségében a, multévihez képest lényegesen növekedett, ez azonban szemmelláthatóan túlnyomóan a személyi kiadások ismert okok folytán keletkezett nagyobbodására, azonkívül a dologi kiadásoknál ugyancsak érthető százalékos emelkedésre vezethető vissza, tehát lényegében változás nem történi. Különösen nem történt olyan, változási, amelynek alapján bírálatom multévi eredményét meg kellene változtatnioim. Ebből viszont magától értetődően következik, hogy a végkövetkeztetés is csak ai tárca: költségvetésének bizalommal való elfogadása lehet. A »költségvetés oszlopai tehát semmi olyanra, nem mutatnak, ami a belügyi igazgatást teiréni a multévihez képesít lényeges változási jelentene. Ha mégis ismét felhasználom az alkalmat, hogy a költségvetés tárgyallása atlkalmából egy-két inkább általános, elvi jelentőségű észrevétel! illetőleg kérelmet intézzek a belügyminiszter úrhoz, ezt azzal a meggyőződéssel teszem, hogy a számoszlopok kötött menetrendje is megenged a felhasználás mikéntje,—- ha úgy tetsizik — módszerei tekintetébeini bizonyos szabadságot, másrészt ezek a megjegyzések és kérelmek, amelyeket bátor leszek előterjeszteni, amennyiben egyáltalában elfogadhatóknak látszanak, már alkalmazhatók lesiznek a, legközelebbi költségvetésben. Az első kérésiem az általános közigazgatással kapcsol altiosí. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja ell) Lehetetlen tudomásul nem venni, ti Ház, hogy a közigazgatásban egyrészt a technika fejlődésével egyenes arányban, másrészt az igények változásának, illetőleg növekedésének megfelelően, a lakosság — ha szabad ezt a kifejezést használnom. —• közigazgatási szükségleteinek korszerű kielégítésével kapcsolatban egyre szaporodnak a közigazgatásnak azok a feladatai, amelyeknek ellátása különiegcs szalöszérűséget igényel. Különösen áll ez a tétel a belügyi igazgatásra és ez esetben nem kizárólag az általános közigazgátásrai, hanem a többi ágazatokra! is. Lehetetlen ma már például a közegészségügy irányításában, az ormosokat nélkülözni, sőt éppen gyakorlati példái bizonyítja, milyen kitűnő eredményeket ér el a közegészségügyi politika élén álló orvosállamtitkár. De bízvást például vehetjük az Oncsa. működését is, amely ma már a legszélesebb íerfületekre terjed ki és ai mezőgazdasági és műszaki műveleteket egyaránt bŐVen Jkell ellátnia. De maradjunk az általános közigazgatásnál, ahol ez a közigazgatás a technikai szükségletek kielégítése, terén ma már nemcsak jogszabályokat alkot illetve hajt végre, hanem egyre gyakrabban old meg közvetlenül szakiéiadatokat, különösien műszaki feladatokat. Különösen áll ez a városok igazgatására, amely körben — legalább is, ha korszerű városvezetésről akarunk beszélni — a városvezetés óiriási százaléka szakfeladatok, elsősorban műszaki feladatokat jeleni Gondoljunk csak arra^ hogy a városi polgár számára a városvezetésnek elsősorban szép városképet kell nyújtania és teszi ezt a városrendezés és az építkezések szabályozása terén. Kényelmet kell nyújtania jó köz_ miüvek építésével, a városi közlekedés szakszerű megoldásával, stb., stb. Mindezek elsősorban műszaki feladatot jelentenek, az, egyre^szaporodó városi üzemek korszerű irányításának szükségéről nem is beszélve. Folytathatnám, t. Ház, a példák felsorolását számos területen és így csatlakozva ellőttem szólott Nyilas képviselőtársami fejtegetéseihez, inemcsak a városok, hanem a város jellegű községek eseteiben is, arról nem isi szólva, hogy a magyar fain elmaradt életének elviselhetővé tétele éppen így elsősorban szakfeladatok megoldását igényli, A világért sem akarom felidézni azt a vitát, amely szakkörökben és a társadalom, széles rétegeiben évek óta folyik — és meg keli állapítanom, eredménytelenül — annak eldöntésére, hogy iü közigazgatás terén az impériumot ki lehetne-e adni a jogászok kezéből, vagy sem. Már csak azért sem szeretnék ebbe a vitába belemenni, mert ezt a kérdést elvi alapon, a zöld asztal mellől elintézni nem lehel Másrészt magam is osztozom abban a véleményben, amely néhány évvel ezelőtt egy igen előkelő kongresszuson e^y nagyon illetékes közigazgatási faktor részéről hangzottéi es amely szerint nincs tulajdonképpeni műszaki közigazgatás, csak egyféle közigazgatás van, ameily végeredményben azzal foglalkozik, hogy a különböző szakszerű feladatoknak a megoldását kezdeményezze és ezen megoldásokkal, illetve műveletekkel kapcsolatban egyfelől az állam és a,z állampolgárok között, másfelől kölcsönösen az állampolgárok között keletkező, jogokat és kötelezettségeket rendezze. Ebben