Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
Az országgyűlés képviselőházának 337. az értelemben a közigazgatás végső lényegében ominddg jogi feladat. Ezt az álláspontot én elfogadom, de ez a megállapítás sem tagacfhJatja azt a tényt, bogy a kezdeményezésen túlmenően ta szakszerű műveletek végrehajtását igazán, jól csak szaketmbeirek végezhetik. Másrészt nem zárja ( ki viszointt annak a lehetőségét, hogy amennyiben alkalmas, személy áll rendelkezésre, etet a végső lényegében joginak minősítendő feladatot olyan más képesítéssel rendielkező szalkembeír hajtsa végre, aki a munka e-lváUliallásáhoa szükséges jogi gondolkodásmóddal is renidblkezik. (Padányi Gulyás Jenő: Ez a lényeg!) Ebből gyakorlatilag az következik!» hogy az általános közigazgatásban személy szerint eigyrei magyobb mértékben kelt alkalmazni szakembereket, — ha kell — a státusok átszervezésénél!, sőt a minősítési törvénynek, szerény véleményem szerint, immár nagyon esedékes (revíziójával -(Padányi Gulyás Jenő: Helyes.) nekik az állami szolgálatban megfelelő helyet és illető előmenetelt kell hiztoisítaini. (Padányi Gulyás Jenő: Nagyon helyes 1) A magyar közigazgatás számtalan területére betöirt! má,ri ez az, elv s éppen ai belügyi igazgatás terén találhatunk erre sok gyakorlati példát. Különösen kitűnő példa, erre a székesfőváros igazgatása,, ahol a tisztviselői kan* státusa számos szakra oszlik & aholl bizonyos feladatkörök ellátása ban w szakszerűség egyre jobban: dominál. Az előadottak alapján csak néhány általános kérést intézeik a belügyminiszter úrhoz, aki köztudomás szerint mindig igen nagy jelentőséget tulajdonított a szakszerűségnek. Amenynyine a háborús nehézségeik egyáltalán tehetővé tesznek ma átszervezéseket méltóztassék egyre több lehetőséget adni annak, hogy a technika hihetetlen arányú fejlődésének idején iái szakszerűség egyre nagyobb tért hódítson az állami élet feladatadnak megvalósításában, sőt irányításában, különösképpen a közigazgatás terén. Ez alkalommal bátorkodom egy konkrét kérést is előterjeszteni: az elmondottak szempontjából elvi jelentőségű volna, a székesfőváros 'közigazgatásának pedig óriási mértékben előnyére válnék, ha a székesfőváros műszaki igazgatásának, közelefbhről a műszaki j;-Hegü ügyosztályoknak a felülvizsgálata műszaki Képesítésű alpolgármester kezében lenne. (Î1? lyedés jobb felől és a középen.) Nagyon kérem a belügyminiszter urat, tegye lehetővé, hogy ez a régóta vajúdó kérdés végre meg-vallósuihassom. (Helyeslés a középen.) T. Házi! A belügyi tárca két másik nagy ágazatának, ii majgyar közegészségügyi politikának és iá szociális feladatok irányításának ellátása csak dicséretet és elismerést érdenneil. Sajnos, ai háborús nehézségeik, az ország anyagi erejének mindennél ell'Őbíbre való célioikra történt igénybevétele nem teszi lehetővé, hogy ezeket a közegészségügyi és 'szociális tennivalókat àts eddiginél lényegesen.és reális értékükben is nagyobb Összegekkel dotáljuk. Annál több leilismeirést érdemel az a munka, amely a szűkireszaibott kereteik között is olyan ereaményefeet ér el, amelyekhez hasonlókat a magyar állami éleit úgyszólván egyetlen területen sem itatunk. Az ország lakosságáiiaik testi és lelki felemelése tekintetéiben évszázadok óta nem történt annyi, mint amennyit a belügyi kormányzat ezen a téren néhány esztendő alatt produkált. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon ülése 1943 novembet Í6-án, kedden. 313 ! és a középen.) Nem lehet Öröm és meghatottság nélkül olvasni azokat a kiadványokat amelyek ezeknek a munkáknak a mikéntjéről és eredményeiről számolnák be. Külön meg szeretném említeni ebből az alkalomból az Onesáiiak azt lai .kiadványát, amelyről ma már szó esett! itt a Házban és amely a közelmúltban számolt be az 1940—1942. évek nép- és osaládvédeümi tevékenységéről. A >nult hibáira vonatkozó bátor megáiilapításai mindenki számára tanulságosak lehetnek. De éppen olyam figyelemreméltóak a beszámolómalk azok a részei, amelyek elmondják, milyen íijszeírű, a magyar adottságoknak tökéletesen megfelelio és mégis minden álkonzervativizmustol mentes eszközökkel építették fel a nép- és családvédelmi tevékenység szervezeti részét Ebben a tekintetben, amint azt tavaly is bátoir "voltam említeni, például és mintául szolgálhatnak az egész magyar bürokráciának. Da büszkeséggel tölthetnek el mindenkit azok az adatok is, amelyek beszámolnak arról, mit ért eil az első években az Oncsa, ml kor abba a hihetetlenül merész vállalkozásba kezdett, hogy saját adatai szerint 333^00 megélhetésében veszélyeztetett magyar család 1,625.000 gyermekének fioikoizatosan magasabb életszínvonalat biztosítson és hogy ezeknek a családoknak a sorsát ne ai nyomorenyhítés avult és nem mindig eredményes módszereivei, hanem a probléma mélyére hatoló megol;Iások•kaí tegye a magyar társadalom erős sejtjeivéŐszintén örvendének?, t Ház, ha ez m munka nemcsak a nagy európai nemzetek nyelvén, hanem a szomszéd államok nyelvére lefordítva is megjelennék. (Padányi Gulyás Jenő: Helyes!) Milyen érdekes cáfolata volna sóik igaztalanul ránkszórt rágalmaknak! S ettől eltekintve, milyen érdeíkes összehasiotnlítás származhatnék belőle, ha egyes, ma hirtelen világhírre szert tett politikuspik háború utánra ígért tervei mellé oda tennénk ia, mi beszámolóinkat nem arról, amit ígértünk, hanem arról, amit lettünk. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Szólnom kell azonban a belügyi igazgatásnak arról az ágazatáról is, amelynek fontosságai mindig nagy voilt, de ameilynek jó ellátása ma a nemzet létkérdésévé vált, nevezejtleisen a közbiztonsági és közrendészeti szol gálatról, a csendőrség és a rendőrség szerepéről. Ez a szolgálat békében főleg az életbiztonságot és a vagyonbiztonságot yédte s osak másodsorban az állami és társadalmi rend biztonságát, hiszen az utóbbit normális időkben aránylag kevés veszély fenyegeti. A háborús idők azonban szükségképpen hozták maguk.. kai minimen idő.ben és hozzák magukkal ma is az életi és vagyon nagyobb veszélyeztetettségét, de még aránytalanul nagyobb mértékben az állami és társadalmi rend veszéíyeiitetett»égét. T. Ház! Nem szükséges bővebben magyátráznom, hogy milyen .okiakból kifolyóan, hiszen minden háborút yiseiő társadalomnak megvannak a maga tipikus pszichológiai tünetei. Egyes rétegek elszegényedése, az áldozatok vállalására való egyenlőttem hajlam, ellensége;» agitáció!, a békés i ülőben óvatosan lapuló forradalmi elemek bátorságának váratlan megnövekedése, a hatalomra Önző okokból töreked ok nagyobb étvágya, stb., stb,, mind olyan okok, illetve tünetek, amelyek a, nemzeti élet és azon belül az egyéni élet biztonságát foikozottan ve* szélyeztetik.
