Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
Az országgyűlés képviselőházának 337. ülése 1943 november 16-án, kedden. 309 sizág inai helyzetében kétszeresen áll ez, az igazság. Bár tény az is, hogy iái mai háborús helyzetben viszont a közigazgaitás bizonyos vonalain szinte parancsolóan írja elő a% élet a centralizációs megoldásokat, mégis nézetem szerint minden eszközzel törekednünk kell arra, hogy közigazgatási el járásunfcalt a -legmesszebbmenőén egyszerűsítsük és a lehetőség szerint olcsóvá tegyük az eljárási rendszetrünkiet. A belügyminiszter úr is helyesli tudomásom szerint azt az elvet, hogy a miniisz+ériumot a fellebbviteli fórumok közül' a lehetőség szerint ki kell kapcsolni és az ügyek végső elintézését a középfokú hatósájro-k'iiál 1 kell meghagyni. (Helyeslés jobb felől.) Ma fő eél az kel) hogy legyen, hogy ^ közigazgatás óriási gépeizétie gyorsan működjeik és az ügyedet főképpen olyan emberek intézzék, akik az élettel a legszorosabb nexusban vannak. (tfay van! Ügy van! jobbfelő\) A belügyminiszter úr nem egyízben maga is elismertei hogy közigazgatásunknak egyebek között rendkívüli niagy hibája^ a túlságo? mérvű centralizáció. Ez a háborús éveik során, sajnos, még jobban Pcikiowódott. Tisztelettel kérelmi a belügymiinásztp<r urat, hoerv ha csak! megvan rá a mód és lehetőséig, méltóztassék étetWiéptetni az 1933:XVT. törvénycikket, amely világos és jó intézkedésekéit tartalmaz a. közigazgatás egyszerűsítéséire, va>Üaimimt a közigaziP-aitáisi fellebvitfélre n^wy©. Az egészen új 'feladatúik eíé áUíte'tt tűzreindészetünkkel kaoosolatban legyen szabad rámutatnom «arai. hoery a. kerületi, vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelők részére megállapított költséígátalány. aimielyet legutóbb .1942 január 1-ttol kezdve szabályoztak újonnan, dacára az azóta bekövetkezett közismert áir? eimielkedésneik. ma is usryanolyan «ssze&geil szerepel, mint csaknem 1 két évvel ezelőtt, így a felügyelők a részükre kötelező-erí előírd szemlékéit, csak hiányosan eszközöl hetik, már peidàg éopen a mai válságos időkben :ai kárelhárító tűzoltóságok működésének hiánytalan és Dontöis ellenőrzése nemzetvédelmi szempontból is rendkívül fontos érdek. De rá kívánok pár szóval mutatni a tűzoltószövetségek mostoha helyzetére* is. r Tudvalevő, hogy a tűzoltószövetségek bevételiéinek túlnyomó részét a tű'zoltótiestü letek tagsági díjai tesiziik ki, amely tagsági díiiaik lakóházanként 10 fillérben vannak megállapítva!. Ebből valósítják mes- a tűzoltószö vétségek iái kerületi és törvényhatósági 'tűzoltótanfolyamok anyagi támogatását, amit a mai hihetetlen'ül m&ifas árak meglett érthető módon csak elenyészően kis mértékben tudtalak teljesíteni Kérem a belügy miniszter urat, hogy a, 10 filléres tagsági díinak 20 fij?íérr<* emelésére r vonatkozólag oly irányú sürgő =, rendeletet méltó ztaisséki kiadni, hoe'y euneik alapján a tárgvialáe előtt lévő községi és vármegypí háztartási költségvetésben az elirányzatot még idejében módosítani lehessen. A tűzrendészeti ügyekkel kapcsolatban a< hivatásos tűzoltóságok meg-zen-vezésének imperativ ellrendeléísét kérelm mindazokba» a községeikben, aímielyek légi veszélynek jobban ki vántniaik téve. Itt speciálisan azokira a községekre gondolok, ahol nagyobb ipartelepek vannak és ahol sérai hivatásos, setmi öhífcéíiítes tűzoltói-ágniaik megfelelő kiépítése nehn valósítható még, mert a, okosság minden munkabíró tag Ja, úgyszólván kivétel 1 nélkül, valiamelyik hadiüzem alkalmazásában áll, így séim a tűzoltóságnál, seJm a légoltalmi alakiula toknál nem vehetők igénybe^ úgyhogy rájuk biztostan lehessen is számítani bármely időpontban. Pediig a légoltalmi szervezetnek a hivatásos tűzoltóság kell, hogy a magja legyen. A községi közigazgatásról és annalk vezetőiről, a falu jegyzőiről legyen szabad néhány szót szólnom. Évek óta állandóan költségvetési téma a jegyzők esi a jegyzői irodák túlterheltsége. A jegyzők munkaköre évről-évre teljesen új, niagy körültekintést és felelősséget igény!« munkákkal bővült. Ezek közül csupán néhányat sorolok fel. Ilyen például a légotftailom^ a leventíeügyek, a foikozoittiabb tűzrendéstzeti, az iskolánkívüli népnevelés, az országmozgósítási ügyek, a zsidóbirtokok igénybevételével kapcsolatos ügyeik a fokozottabb szociális .gondoskodás. (FelkiáVások a jobboldalon: A kozejld* fás!), nem is beszélve a. háborús közellátással, a beszolgáltatássá!' járó mérhetetlen tömegű munkáróil'.: A kisegítőnek eiiigedélyezett ületményekiéiifi üiiai nem lehet megfelelő munkaerőt alkalmazni. Koimolyabb segítség vo'na szerintem, ha a közséigi szakmunkiaerŐkertJ a korhatáron alul is mentesítenék ai katonai szolgálat alól, mert például egy községi segédjegyző vagy iroda-tiszt: iái m agai kipróbált helyén nagyobb szolgálatot teljesíthet, minit igen sok esetben egy katonai irodába beosztvai, ahol eseitleg olyan munkát végelzi. amelyet egy klevesebb végzettségű altiszt nagyon szépen és talán jobban el tud végezni. A jegyzői utánpótlás kérdésére vonaitkiozóatii legyem szabad megállaipítanoím;. hogy a jegyzői Dályára lépés az utóbbi időben érthető módon; kétségbevonhatatlanul csökkenlt. Ennek okát egyfelől abban lehet megtalálni, hogy a jegyző nincs megfelelően díjazva azi általa végzett munkáért, másfelől abban is ^kell keresnünk hogy a jesryzőgyiafko'rnoki idő a vármegyei szabálvrendeletek szerinti nenn számít bele 1 a szolgálati időbe, a jegyzőgyak*ornokoknak törvényes illetmény nem jár, a tanfolyamokon való részvétel pedig - olyan költséges, hogy szegénysorsú fiú neon igen yehet részt azokon. Nem kisebb okb'tl találok abban a s'zúnite ^kibírhatatlanul nagy munkatömegben, amely az utóbbi évek során a jegyzőkre nehezedik. Ezért a jegyzői pályára lépők számára törvényes formában kellene biztosítani, hogy a jegyzőgyakornokoki is épúgy illetimlémiyt kapjanak, mint bármely más pályára : menő gyakornokok, a gyakornoki időt pedig számítsák bel» a nyugdíjbia 1 . Véleunényem szerint az isi slznikséges volna, hogy ia jegyzői tanfolyamok akadémiai, főiskolai rangTa emeltessenek. Ezzel nemcsak a jegyzői sZakitudásniak. hanem a; jegyző egyéni tekintélyének és ezáltal az egész iköziigaizgaJtás tekintélyének a> fokozását is el lehetne érni. A mainál jelentékenyen, nagyobb kedvezmények és segélyek nyújtásával lehetővé kellene tenni, hogy a 1 tanfolyamokon a legszegényebb' sorsú . jegyzőjeilöltek is résztv^ehessieneilt Az áUlami a törvényhaitóságolk és a közsiéigek is hozizájárulhatnának egy ilyen alap létesítéséhez, amely hivatva. 1 volna fedezni a tanfolyatmihallgatok legszükségesebb mértékben megállapított szü'k•íégléitteát. A jegyzők tehermentesítéséinek kérdéséről előttem is szóltaki, de állandóan visszatérő téma ez mind'eni költség vetési tárgyiailásnál. (Ügy va0 jobb felől,) A lehetőség határain belül maradok és csak annak megvalósítását kéremi, amit tudomásom szerint^ a! belügyminisziteir is szükségesnek és m eg valósi tandónak taré és kilátásba is helyezte, hogy a jegyzők kezéből az 45*
