Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

304 Az országgyűlés képviselőházának 337. ülése 1943 november 16-án, kedden. érteim.—, nálunk 1 ai szociálpolitika alanyiad. Máshely t a polgáriasultság előhiroökei. Miért? Mert minden más államiban 40%-kai — Cseh­«izlovákiában 120%-kai — magasabb volt a munkabér, mint nálunk. A szociálpolitikának fehat az a feladata^, hogy minél szűkebb térre szorítsa össze azt a rétegeit, amelyen neki segí­tenie klelL Ez már átutal a gazdasági és ár­politikára, amely nélkül eredményes szociál­politikát végezni nem lehet (Ügy ixm! a bot­középen.) . Könyveink büszkém emlegetik, hogy mi voltunk ai harmadik állam, akiki nevezettük ia dolgozok kötelező betegségi biztosítását. Én. szívesieini vállaltami volna sokkal hátrább isi helyet az alapítási sorrendben, ha iműklöidésibeu az, első közé keirülhetnénki (Ügyi van! Helyes­lés] a\ balközépen.) Nem isim erek intézményt Magyarországoiffi, amellyel kapcsolatban annyi és olyan egyértelmű panasz hatngzialna- el, mint «a Oti-val kapcsolatban. Márpedig, ha vala­miben ilyen egyértelműség nyilvánul meg, abban valami igaznak is kell lennie. Nem vo­nom; kétségbe, hogy az Ulti, azoknak a bizonyosl indexszámoknak ailaPJáni eleget tesiz szolgáltai­táisairiiak, én clsiak aizit szögezeui lé: ha egy in­tézmény a társadalomi egyesi rétegeinek biz­tcsításáriaL tehát azokmalki nyugalmának; meg­te rem téléért t alakult, működése viszont éppen az ellenkezőjét,, nyugtalanságot kelt. iákkor az az in.téizméiny nem tölti be azt ai hivatíálst, almiért az, államnak érdemesí áldozatot hoznia. T. ház! Tágabb értelemben & belügyi tárca szociálpolitikai részéhez sorolom a községi se­gélyalap ot is» Ha ugyanis szociálpolitika allait azt a kiegyenlítő tevékenységet értjük, mely a gazdasági élet rideg törvényszerűségeit ki­egyenlíteni hivatott, akkor ide kell sorolnom ezt az alapot is, amely aí legszerényebb és leg­jobban megnyomorított falvak terhének ki­egyenlítését oélozzai. A segélyalapnaík 20 millió­ról 48 millióra való felemelését örömmel üdvöz­löm, bár teljesen, egyetértek a belügyminiszter úrral abban, hogy ,«, segélyalapot szüklségmegol­dáisnak látja. Valóban osalk egy széleskörű ház­tartási reform, amely a primer közigazgatási szükségleteket állami feladatnak nyilvánítaná, tudná kiegyenlíteni azokat a küiöiniblségeket, amelyeik az airányos! teherviselésnek a pénzügyi politikában érvényleisülo elvéivel ellentétben egyesi falvak és 1 városok között fenniállanak. A falyaíki színvonalának emelésére irányuló törek­vést — az egészségházakra, zöldker észtre, Onesára gondolok — naeryon jelentősnek tar­tom. Városaink kezdik elérni a nvue?ateurópai várósmívót, falvaink annia] távolabb vannak. OéTtndiaitois, a; falu gazdasági, kulturális és> civi­lizatórikus é'letszintjét emelői falufed leisztő poli­tika me^tfremtése együV leemagyobh' felada­tunk kell, hogy legyen. (Ügy van a balkozépen.) T. ház! A Nép- és» Családvédelmi Alapról ezieretnék befejezésül néhány szót szólni, őszinte elismeréssel vagyok hajlékony útkeresésük, kí­sérlet ezéseik^ési munkájuk iránit, amellyel.ezt a példa- és elődnélküli intézményt meg akarták alapozni. Az igényeiknek az a. sokfélesége, ame­lyeikkel az Oncsához fordulnak, mutatjai, hogy mennyire szükség volt egy intézményre, amely az államigazgatás^ hidegsége és merevsége he­lyett a hajlékony segítőkészséget, -a felemelő' és űtraindiító atyai kéz melegségét hozza: a. ma­gy air nép rászorult rétegéi számára. (Élénk tans a baüközépen.) Magyar találmány: monidjáíki. Én hozzá teszem: ^miáishelyt meg sem születhetett volná', esteik nálunk, ahol a szakigazgatás tár­gyiasultságábian, a paragrafusok kietletoségé­ben elsorvadásira volt ítélve a magyar nép. Az Onosára vár a legnagyobb feliöjdiat: neki kell pó>tolnia„ neki kell helyirehozniai azt, amit az utolsó félszázad alatt a célszerű kormányzás miatt a. magyar nép érdekében elmulasztottunk megtenni. (Úgy van! Ügy van! a balközéven.) Az Onesia háborús feladatairól értekezik a Nép- és Családvédelem egyik utóbbi száma. Felvéti a gondolatot, hogy mivel az eredeti cél­kitűzések közül a házépítés' az anyaghiány miatt korlátozódik, a munkaalkalmak teremté­sére nincs szükség, a pénzbeli segítség is a ke­nésetek növekedése miatt elveisztette^ értelmét az Oncsá-nafc tehát ott kellene segíteni, ahol erre a; legnagyobb szükség van, a szegényebb néprétegek közellátásának megszervezése terén.. (Űgy\ van! Úgy van! a balközépen.) Én ezt az Oncsai hajlékonyságára jellemző gondolatot olyan kiváló ötletnek tartom, hogy ezúton is felhívom, reá a belügyminiszter űr jóindulatú figyelmét. T. Ház! Az ország rendje és biztonsága, a szociális 1 megelőzésinek a rendfenntartásnál^ is fontosabb eszközei- •<*• maprvair néo egészesé­nek gondozása a belügyminiszter úr kezébe van letéve. Mivel a rend fenntartásához s'zükeéweis erélvt. a szociális- kérdések iránt, való meleg érdeklődést^ a« egésziségvédNleraal ifeilleNztéisére irányuló törekvést szeimélyébeni bivtotsátVal lá­tom, sőt nvugodtnn úp-y í« monid'liia'tnám: az ő személyében látom legjobban biztosítva, a belügyi tárca költségvetését biza^hiriirnai elfo­p-íidom. (tfüénk é^ien^és és -ans n koséin) ÁQ O jobboJdaftan,. — A sssâfflokot számosan iidvözWi*) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra, kö­vetkezik? Vámos János jegyző: Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! Sajnálom, hogy nem kapcsolódhatom bele az előttem szó­lott t. iképviselőtárísam, igen érdekes' beszédébe, dei én kizárólag a népbetegségek elleni küzde­lemmel kívánok foglalkozni. T. Ház! A sok betegség közül, amely az eimiher életét veszélyezteti, háromi olyan van, amely különösen nagy rendet váar a magyar 1 életiben és amely, három magyar betegfség kö­zül mindegviik külön-különi súlyosi anyagi, er­kölcsi és főleg nemzetgazdasági károkkal jár. Ezek között első helyen kell említenem! a tüdő­bajt, ia tébécét, a második helyem a vérbajt és a harmadik helyen, különösien moist, a háború óta tapaisztalható iszákOsság hihetetlen méiryű elterjedése következtében, előálló alkoholmér­gezési betegségeket. Ha a halálokok statisztikáját r tanulmá­nyozzuk, megdöbbienésstel vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy Magyarországon a^legtöbb enilbieír gümőkórban és légzőszervi tébécében hal meg és csak me?isze utána kullognak ta többi haláleset, a rák, a szervi szívbalj és ; a többi ilyen betegségeik. Míg azonban ai rák ési szervi sriívbaj inlkábib idősebb emberek betegsége, ad­dig ,a tüdőbaj a fiatalaibb embereket támadja. meg.és fiiatalabb korukban telszi az t elmibereket munkanélkülivel, keresetnéllkülivé és nyomo­rékká. Éppen ezért a legfontosabb nemzetgaz­dasági feladat a tüdővésiz elleni küzdelem. Különösem moist háború alatt bír ez niagy jelen tőséggel, mert a háború rengeteg embert von el addig űzött foglakozásától és mint­hogy ar.termeléis nem állhat meg, hainemi annak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom