Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

300 Az országgyűlés képviselőházának 337 hogy a, belügyi koirmánymit tűrésének f eltétlenül ^tt kell lennie e mögött al bátorság mögött. Be őfe. most túlmenmek ezen a bátorságom és! gyűléseiken, összejöveteleiken nyíltan hirdetik, hogy a magylair királyi kormáTnnyal megállapodásuk van arra vonatkozóan (Zaj $ szélsőbaloMdon.), hogy a lakosság hány százalékát szervezhetik be és milylan terjedelmű az a feladat, amelyet elvégezhetnek, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter; KJépvisielő úr, hogy lehet ilyen ostobaságokat elhinni? — Zaj a szélmbaüoldaVoml — Derültség a jobboldalom. — Elnök csenget.) Legyen sízabad csiaik egy-két ada'tot felsorolnom. A Nep.sz.ava című liapot 10.000 példányiban ingyen terjesiztik Erdély bem és a Délvidék egyes városaiban. (Rajniss Ferenc: Azt nem szabiad!) Mindenfelé alakulnia k új szervezettek; hallottuk, hogy Nagybánya, környékén is milyen eredmény jelentkezik: azokon a helyeken., ahol a szakszervezetek felütik ai fejüket, kisebb a iszénterinelés és kiesés mutatkozik aiz egyes közüzemieknél. (Zaj a [Zélsőbm

1 oldalon.) Ez az a bizonyos egyenlő .mértek, amelyet a miniszter úr mindig hangoztatni szokott, amelynek a betartását azonban mein látjuk. A .szociáldemokrata pártnak a múlt hetekben Kolozsvárott tartott nagygyűlésén a résztvevők nem fértek el a nagyteremben ós a kisteremben hangszóró volt felállítva. (Za\j és mozgás a szélsőbaloldalon.) Egy másik kormány támogató párt gyűlésén mindem szónok ezzel a megszólítással kezdte beszédét: »Igen t. Nagygyűlés!« (Kabók Lajos: Nagyválasztmány! — Zaj és elfonmtondásvk :\ szélsőbSoldalori.) Ez! egy, szaíbványots' nagygyűlés volt Nagyváradon a szociáldemokrata agitátorképziől islkola állandó látogatóinak szánta; 400 volt. Kendben vain, ezt tudomásul vesszük, Csalk azt nem értjük, hogy az egyenlő elbánás elve alapján miképpen, tehetséges az^ hogy amikor a nyilaskeresztes párt egy 70 szervezettel bíró fökerület székhelyén' értekezletet a.kairt tartani, amelyre legalább 70 embernek kelleje befutnia egy-egy szervezetből, akkor megadnak eery- limitet, hogy esatk 30 ember lehet jelen? Miképpen lehetséges az, bogy az egyik helyen nagygyűlési van hangszóróval, a) másik helyen csendőr, rendőr és detektív váriig ia képviselőket. Ez, úgy látszik, a belügyminiiszter úr egyenlő mértéke. . T. Képviselőház! Ujabban sok szó esik a Parasztszövetiségrlől. Ez az Eckhardt-párt társadalmi tagozata és dehogy is politizál! Az véletlen dolog, hogy éppen^ a-Parasztszövetség tagjai kapnak békepárti és kommunista röpcédulákat. Ez véletlen dolog, azonban tagadhatatlan, hogy a megalakulásnál és az engedélyezésnél a belügyminiszter úr támogatását élvezte a Parasztszövetség. Amikor a nyilaskeresztes párt, elment a belügyminiszter úrhoz^és azt mondotta, hogy a szociáldemiofkiriaitai párt Sizatoszervezeteineik ellentsúlyozására szakmai szervezetet akar létesíteni és ezzel gazdaságilag védeni akajrja a magyar munkást, (Felkiáltások a szélsőbáloldalon: Ügy v<ci0! Igaiz!) akkora belügyminiszter úr azt mondottai, nincs szükség ilyen szakmai szervezeteikre, mert ezek már ké-zen vannak- (Ügy van! Ügi>\ van û szélsőbaloldalon. — Egy hang ai szêhobaïïaldulom: O szabja m\eg!) Megvédte tehát a belügyminiszter úr a szociáldemokrata szia kszer vezetek et a nemzetiszocialista egyensúlytól, (Derültség a szélsőbalolda^m.) A detektívek megfigyelik, hogy ki, mikor és hogyam beszél a képviselővel kerületében. Megtörtént az, hogy az egyik jobboldali ülése 1943 november 16-án, kedden. képviselőhöz elment egy szociáldemokrata munkás. A kapuban megállította őt egy csendőr: »Hé, barátom, mit afkar miaga itt, hiszen maga nem nemzetiszocialista? Menjen maga» a maga képviseltjéhez!« Vigyázzunk tehát: itt arról van szó, hogy al belügyminiszter úr csendőr je &. Peyerék eltévelyedő báránykáira vigyáz, (Derültség) nehogy megtérjenek, A szociál demokrata munlkiásnak megtérnieí nem .szabad. (Rassay Károly: Hátha nem megtérni ment oda?) Ez alz, még nem is biztosi, hogy meg aklart térni, de mindenesetre odament! (Derültség. — Rassay Károly: Talán kém volt!) Az utóbbi, időkben miniszterelnölkeimik szor^ gal másam változtak, messziről jöttek, a. belgo-^ Ü titkát mtaii ismerték, viszont a magyar belpolitikának a kontamsi állandó hatóeleme a soha nem változó belügymimisztetrí úr volt, (vitéà Keresztes-Fischer Ferenc belügyiminiszter: Szóval ez fáj? — Derültség jobbfelől.) A változó miniszterelnökök szorgalmasam nyilatkoztak, progriammot adtak, a belügyminiszter úr aaonbain! nem adott programmiert,, nem nyilatkozott, csak cselekedett. (Rassay Károly: Tairtlsiom rendet, az az é dolga! \ Ebből azután mentihetetlenül kifejlődött a 'magyar belpolitika; kétarcúsága, így alakult ki teljes biztonsággal egy külön elvi és egy Ikülön. ettől távol .álló gyakorlati belpolitikai irányítási. Eminek dacára vagy talán éppen ezért, mégis elég biztos alapokon nymgodott a Ikonmányzat, mert hiszen m mindenkori miniszterelnök urak hozományképpen megkapták a jobboldali kormánypárt támogatását, viszont a belügyminiszter úr ugyanekkor a baloldal támioietatását tudta megszerezni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Elég ügyels! — Derültség!) Évek óta figyelmeztetjük már az országot és a- képviselőházat ezekre a veszélyekre. Számunkra csalk az a vigasztaló, hogy a miniszter úr mieimcslak a mi szavunkra nem figyel, nemcisatk a kormánypárt vezérszónokainiak szavait és kérlelésíeit nem hallgatja» meg, hanem ugyanilyen merev magatartást, hogy ne mondjiaim hősies ellenállást tanúst saját pártjával szemben is és a dolgozó magyar tömegek óhajaival és a magyar közvéleménnyel szemlbetti' ils. / T. Ház! Nekem — mondhatnám — határozottan imponál & miniszter úrmiaki ez a kemény elhatározása (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Felkiáltások: Éljen a belügyminiszter!) és azt hiszem nem mondok újságot, (Egy hang a jobboldalon: Eg'y véleményen vagyunk!) ha azt mondom: ha kies hoinuníkibao •népszerűtlenségi versenyt rendeznének, a pálmát a belügyminiszter úr vinné eL (Tetszés és taps a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások jobbfelől. — Gr. Teleki Béla: Nem biztos!) Mi kész öröimmiel és szívesen osztoznánk e népszerűtlenségben akkor, ha ez a fajtánk érdekeit védő helyes és igazságos álláspontból fiaíkadna, azonban, sajnos, nem ebből fakad, hanem ellenkezőleg: ezúttal kivételesen a népszerütlienjségnelk komoly, tárgyi, faji és világnézeti alapja van. T. Ház! Amint látom, nincs idlőim arra, hogy összefoglaljam beszédemet ezért arra kérem a t. Házat, szíveskedjék helyettem ezt az öi-isiziefoglalást egy villanással elvégezni: méltóztassék 1918-ra, és 1919-re, az akkori demofkráciárta, az akkori b.ailoldalra gondolni ISI ez elég Ipsz airra, hogy megáílilia.píthasisák a következőt: Nem iä' véletlenek dirigálják a minisizter úr egyes állásfoglalásait,- (vitéz Keresztes-Fischer 1 Ferenc belügyminiszter: Az biztos!) hanem