Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
Az országgyűlés képviselőházának 337. ülése 1943 november 16-án, kedden. 293 Hodzsa Milán akarta víelünk széniben megszervezni a parasztságot. Parasztpártot alafcíiott és a Dózsa György névéiben inkoirporálódott jobbágyparaszti gondolattal próbálta sarkaiból felfordítani a mi nemzeti ellenálló frontunkat. (Űffp van! a széimbaioldalon.) A parasztszövetség gondolaa — 'bármilyen józannak látszó elemeknek is adom át ennek vezetését — múlhatatlanul magálban foglalja a mozgalmában jelentkező jobb ágy komplexusból származó szembenállást a többi dolgozó társadalmi ré : éggel. Amikor a háború kellős közepén a nemzeti fegyelem tengelye mellé kell beállítanunk 1 minden társadalmi osztályt, ugyanakkor a parasztszövetség engedélyezése és támogatása révén, amit a jelenlegi mropagandaügyi miniszter úr ád meg", (Pataky László: Miért fáj ez a képviselő úrnak?' — Maróthy Károly: Azért, mert ebből lesz a bolsevizmus! — Nagy zaj a szelsobalóMalon.) hiába is akarja néhány jószándékú, jó magyar ember ezt a szervezetet vezetni, csupán egyetlen dologra! alkalmas, arraí, hogy abba' — igenis '— benyomuljanak a radikális agrár-bolsevista elemek. (Ügy van! Ügy van! a széls&bálo&da] on ) A volt megszállt területeken úgy próbál a parasztszövetség szervezkedni, ho-giy megkeresi a szociáldemokrata, kommunista és agrárbolsevista elemeket és ezeket igyekszik a maga táborába gyűjteni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Végtelenül naivnak kell minősítenem a kultuszminiszter úr aláírásával tavaly kiadott azt a körlevelet, amelyet a magyar parasztszövetség közművelődési munkaterve tárgyában támogatásra ajánl az iskolánkívüli népművelési bizottságnak. (Maróthy Károly: Hallatlan!) A m. kir. kormány maga propagálja kifelé a parasztszövetség munkáját. Azóta akadtak törvényhatóságok,, amelyek: aggodalmuknak adtafe kifejezést a parasz^szövetségneik a gyakorlatban végzett propagandamunkájával szemben és 1 ekkor az idén — júliusban — Hankiss államtitkár úr aláírásával megjelent egy újabb utasítás 1 , amely azt mondja, hogy az aggályok dacára totváblbra is fenni ártják az előbbeni rendelkezéseket és nem látnak okot fennforogni arra. hogy azokat visszavonják. (Nagy. László: Hallatlan!) Engedelmet kérek, igen t. belügyminiszter' úr, most nem egy statikus állapotban vagyunk. Amikor különböző politikai mozgalmak nyugodt időben harcolnak egymással, nagyon helyesen, ha egy rendszernek fenntartása vagy egyensúlyozása érdekében próbáljuk a politikai mozgalmakat egymással szemben kijátszani, ma azonban, amikor hatalmas világháború tombol körülöttünk,! nem a rendszer' megmentéséről, hanem az ország megmentéséről van sző. (Rajniss Ferenc: Zsitomir! Zsiiomirról van szó!) Ma tehát azok az eszközök, amelyeket méltóztatott egy bizonyos meglátás alapján helyeseknek látni, teljes •.mértékben alkalmatlanok társadalmunk ellenálló szellemének a nemze'i gondolat mellé való odaállítására. (Ügy van! a szétsőbaftoléüon.) Továbbmegyek. Tegnapelőtt hallgattam a moszkvai rádiót. Megszólalt benne Gábor Andor, aki a következőket mondotta Magyarország felé (olvasna): »Ügy halljuk, hogy ásatásokat rendez a magyar kormány Visegrádon. Hát történelmi emlék után kutatnak a magyarok még mindig? Nem érzik és nemi látják, hogy most a saját sirjukat kelllelne megásni? Nem ! érzik égi még mindig nem tudják, hogv ássák meg valamennyien a sirjukat azok, akik a^ mai Magyarország vezetéséért felelősek?« Ez tegnapelőtt hangzott el. (Zaj és mozgás a jobbotdalon.) Én Gábor Andor szavait nem értékelem; túl. ellenben ez a Moszkvából irányított agitációs 1 hang az, amelynek penetrációs hatása alól nem tudja kivonni magát ez ®m orszíáig, mieg inkább annak keleti ési északkeleti terület©. Hogyan lehetséges ilyen körülményék közlött. — méltóztassék megfigyelni — hogy egy Jellinek Endre nevezetű ember, a sízatmári volt kommunista direktórium, tagja ma, a szociáldemokrata párti szervező munkáját látja el Nagybányám és Felsőbányán. Azon a Nagybányán, ahol a mlunkássáig nacionalista szellemben volt eddig megtartva. Vájjon nem lenne-e <nm. ezerszer szükség arra, ho"""^ annak az egyensúlyozol taktikának értelmében; amelyet a rendstzer érdekében inaugurál a belügyminiszter úr az ország megmentése érdekében most a jobboldali mozgalmaknak aidba munkalehetőséget? A bolsevizmussal szeimiben, an,nák penetrációs hatásával szemben ugyanis pozitív és negatív formában kell dolgoznunk. A pozitív forma a jobboldali mozgalmak felhasználása;, aimiellyefc igenis kitermelték magukból aßt az ellenmérget, amely a kommunizmusnak és a rózsaszínű kommiunizmiusnak a szociális vonalon: való legyőzését jelenti. Ugyanakkor a belügyi kormányzat negatív foirmában támassza alá ezt a mtunkát a rendészeti hatóság megfelelő fellépése révén. Elnök: A képviselő úr beszédidete lejárt. Jaross Andor: Igen t. Képviselőhiáizi! Hitem az. hogy csak a nemzeti gonldblatban felfris«ült. a szociális felelősségben megerősödött magyar megújulási lehet ennek az országnak eig-yeitlen jövő útja. (Élénk taps a szélsőbalóldalon.) ' ' Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Vámos János jegyző: Kossuth Pál! Elnök: Kossuth Pál képviselő urat illeti a szó! Kossuth Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok a szempontok,^ amelyeket az államigazgatás fokozatos átállítása és racionalizálása tekintetében az 1942. évi költségvetési vita során elmondott szerény felszólalás ombiau a t. Háznak és a - kormlálnyeatnak figyelmébe ajánlani bátor voltami, aa azóta elmúlt esztendő során még nyomatékosabblakká váltak. A most folyó totális háborúval járó rendkívüli erőfeszítések, az az élet-halálharc, amelyet a világ legnagyobb nemzetei vívnak egymással, óriási birodalmiak minden anyagi, erkölcsi, népi, természeti erejének egyetlen nagy cél. a háború győzelmes megvívás árnak szolgálatába állítása!, világosan mutatják, hogy a nem»etekl fennmaradása, prosperitás^ népi ési természeti erőinek kibontakozása mia má-r nemcsak a hadseretgen, nemcsak a termelésen, nemcsak a belső igazgatáson, hanem ennek! a belső igazgatásnak szerves átalakításán, korszerűsítésén is 1 nyugszik. Ez a nagy átalaiku'Iás szemünk 1 láttára megy végig az egész világon. A háború három esztendeje alatt bizonyos mértékben a magyar igazgatási szervezet is olyan átalakulásokon ment kérésziül, amelyekeit előbb' ilyen rövid idő alatt aligha tudtunk volnai megvalósítani. Elég. ha ezen a! helyen azokra az óriási teljesítményekre hivatko'zom, amelyeket a magyar közigazgatás a háború folyamán teljesített: a közellátási szervezet felállítása., a közegészségüsrvi munka és a szoioiálpolitikn^ terén résziéi régi szervei, részben egészen újonnan feláUí43*
