Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

292 Az országgyűlés képviselőházának 337. ülése 1943 november 16-án, kedden. nyesed. (Élénk helyeslés és* taps a ssélsőbaloldalom — Szöllősi Jenő: Hol tanulják meg? Kitölt) A hátsó arcvonal biztosítása, a hátsó arcvonalban uralkodó szellemi irányzatok egyensúlyozásának problémája a .gyülekezési jog mikénti kezelésével van összefüggésben. Nagyon jól tudjuk, hogy gyülekezési jog alapjában véve nincs, mert hiszen egy rendelet megtiltotta, mégis kifejlődött bizonyos gyakorlat, amelynek révén, például politikai pártok, egyesületek, szervezetek általában véve vezetőségi értekezleteket tartanak, tehát, mondjuk a választmányi ülések vonalán mozog a gyülekezési jog. A gyülekezési jog gyakorlatával kapcsolatban nagyon jól tudom- hiszen módomban vojt n belügyminiszter úrral erről a kérdésről beszélni, hogy ő a maga részéről elvként állítja fel azt, ho—egyenlő mértékkel kell mérni minden politikai párt számára, meg kell azonban állapítanám, hogy a gyakorlatban ez nem így van (Ügy van! a szé^sőbaloldalon.) és az alárendelt rendészeti közegeknél a legdiverzebb • gyakorlat fejlődött ki ebben a tekintetben. Egy-két ilyen konkrét esetben módomban volt a belügyminiszter urat megkeresni és ilyenkor a belügyminiszter úr igyekezett is érvényt szerezni a maga álláspontjának, de végeredményben minden apró cseprő nroblémával nem fordulhatunk a belügyminiszter úrhoz. Például az egyik rendészeti hatóság megállapítja, hogy vezetőségi vagy választmányi értekezletet nem lehet Gömör megyében megrendezni, mert ezáltal az embereket elvonjuk a munkapiacról, (Zaj Ű szélsőbalolda^on. — Raj« niss Ferenc: Ó Istenem!) tehát lehetetlenné teszszük, hogy azt a termelő munkát, amely a világháborúban rendkívüli fontossággal bír, az illető tovább folytathassa. (Palló Imre: A kákán is csomót keres!) Előfordult például Erdélyben, Jiogy a párt a saját helyiségében ideológiai előadást kivánt rendezni saját tagjai számára, de nem kapott engedélyt. Ugyanakkor azonban például a szociáldemokratái párt (Baky László: Azoknak szabad!) Nagyvára doni, vagy Kolozsváron a vasasok székházában rendezhetett monstre nagygyűléseket, ideológiai előadásokat, sőt rendezhetett úgynevezett pártvezetőképző tanfolyamokat is. (Rajniss Ferenc: Tildy is onnan üzen a miniszterelnöknek! — Zaj. — Ednök csenget.) Nagyon fontos a következő tény. Vannak városok, — például Szabadka — ahol a rendészeti hatóság megengedi apártvezetőséiri értekezlet megtartását, ellenben megtiltja, hogy ezen az értekezleten akár a zsidókérdésről, akár a földbirfcokpOliítikai problémákról, akár pedig a világháborúról beszélni lehessen. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalion.) Ilyen körülmények között természetesen az a pártértekezlet nem pártértekezlet, mert hiszen a napirenden levő kérdésekről ott egyáltalában nem lehet beszélni. (Morgás a szeMbololdalon.) Szilágy megyében például a buzgó főszol.. gaibírák olyanformán magyarázzák a nekik adott utasításokat és úgy akarják megakad ályoaini a pánt munkáját, hogy nem ismerik el a megalakult pártot. A közigazgatási hatóságnak nem az a feladata, hogy elismerje, vagy el ne ismerje valamelyik pártot, hanem az illető helyiség alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát hivatott rendészeti szempontból megállapítani. (Nagy László: Teljesen jogtalan!) Szilágy megyében* Sülelmed községben az is előfordult, hogy a jegyző behivatta az egyik aláíró felet, aki ia bejelentést aláírta

1 és megpróbálta, meggyőzni arról, hogy lépjen ki a pártból s adjon egy írást arról, hogy nem tagja a pártnak. Ennek révén akarta megakadályozni a párt megalakulását. Régi, kicsinyes, gyermekes eszközök. (Rajniss Ferenc: Gyermekes dolog. — Abonyi Ferenc: Tudja ezt a belügyminiszter úr nagyon jól!) -Nagyon jól tudom és. úgy érzem, a belügyminiszter úr is igazat fog nekem adni abban» hogy ő valahogyan úgy képzelte és képzeli a magyar politikai pártolk rendészeti kezelését és ezen belül a magyar politikai egyensúly fenntartását, mint ahogyan például Nagybirtamnia kezeli ez európai államokat, amely mindig a legerősebb állnmmal szemben igyekszik a többi pöljkai erőket felvonultatni és annak hatékonyságát semlegesíteni. Ebből az okból kifolyólag igyekezett a belügyminiszter úr a szociáldemlofcr at apart hóna alá nyúlni akkor, amikor a jobboldali pártoknak rendkívül kedvezett a hangulat. Az akikori események elsodorták volna, a sizociávdemokratapártot, ha &< belügyminiszter úr jóságos gondoskodó keze nem állt volna felette; (Zaj a szélsőbalolddlvw. — Maróthy Károly: Apai szíve! — Derültség és

m zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök . csengeti) Amikor viisiziont a kisgazdapárt került rendkívüli kellemetlen

1 szituációba, akkor a belügyminiszter úr.volt aiz, aki a Parasztszövetség engedélyezése és buzgó támogatása révén lehetőséget •adott arra, hogy a kisgazdapártban tengőlengő elemek újabb érvényesülési keretet találjanak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbatodaIon. — Szöllősi Jenő: Ez igaz! Hatosáéi támogatást kaptak! — Maróthy Károly: Mit szól; a párt hozzá? — Zaj. — Elnök cs\enget. — Zaj és közbeszólások a baloïâalon*} Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben, maradni! (Zaj a, ba oldalon.) Kérem a képviselő urakat, hoigy^ ne vitatkozzanak. (Halljuk! Halljuk! jobbfeíői.) vitéz Jaross Andor: A belügyminiszter úv bizlonyára nagyosn jól ismeri iámnak az emlékiratnak tartalmát, amelyet az elgyik poíitikai párt Mussolini lemoindatásánaki időpontjában jónak látott a miniszterelnök úrnak átnyújtani és amelyben olyan tanácsokat adott a magyar kormányzatnak, amelyek ai honvédelmi törvénybe ütköznek és amelyeiknek megfogad ásta esetén huszonnégy órán belül hadszíntérre vált volna; Magyarország. (Ügy van! Ügy van! a Szélsőbaloldalion.) És mégis azt kell megállapítanom, hogy például a Független Kisgazdapártnak azóta is ugyanolyan gyííléstartási jogai lehetnek, mint a többi politikai pártnak. (Maróthy Károly: Sokkal, nirgyoibbi. nem: ugyanolyan, dehogy ugyanolyan! — Zaj. — Elnök csenget.) Kell egy-két mondatot mondanom! még a parasztszövetség kérdéséről is. Igen könnyen nyúlok ehhez a kérdéshez, meirt politikai multam folyamán ""Ösehszlovákiábiam a magyarság ottani politikai mozgalmát kezdettől fogva a:' ottani magyar kisgazdáknak és földmívesiségnek a gerincére építettük fel. (Rajniss Ferenc: Elljen Jaross! Ne!m volt ott a kassai ünnepélyen, de éljen! — Taps a szélsőbaloídalon.) Mindenkor ez ai kemény és erős társadalmi réteg volt a legkeményebb és legellenállóbb hordozója az ottani magyar politikai gondolatnak. Nyugodtan állapítom meg tehát most, amikor

1 a parasztszövetség kifejezést hallom, igen t. belügyminiszter úr, hogy nekem ilyenkor mindig az emlékek rajai toM aj agyadba,