Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
Az országgyűlés képviselőházának 337. mennyiséget', d© azontúl nem. látja az ellet különböző vonatkozásait, vezetői munkakörre természetesen sohasem lesz alkalma«. Általában véve megállapíthatjuk, nem jutottunk el odáig-, hogy tisztviselői karunkban kifejlődött volna egy ilyen egészsége® öntevékeny közszellemi, sőt még most is többnyire úgy Ját jak a kaJrrier lehetőségét, hogy aki egyszerűen,, szolgatolkűen teljesíti a felsőbbség utasításait, vagy esetleg annaik vélt .véleménye «zerimi intézkedik, annaik nagyobb sansfea van. mint egy olyan tisztviselőnek, aki kézbe veiszi a* hozzáérkezet ügyet és azt sipomtán, egyszerűen elintézi a nélkül, hogy felettes 1 hatóságahoiz fordulna utasításért vagy pedig anmak felelőssége alá bújnék. A nagy elméleti stratégának, Klausewitznek van egy mondása; amely Szerint a súrlódás tulajdonképpen az, ami a látszólag könnyűt nehézzé teszi. A mi közigazgatásunkban is rendkívül gyakran találkozunk ilyenféle súrlódási felületekkeli. Egy egészen primitiv, egyszerű ügy szálai ist a bürokrácia legkülönbözőbb szövevényein keresztül ágazódnak el, a legkülönbözőbb hivatali szobákba vezetnek és ® tulajdonképpeni célhoz, az eredményességhez csak ai hivatali t szobákon keresztül való rendkívül' hosszú kilincselés útján lehet eljutni. Ezek a 1 súrlódások sokszor bizonyos mértékig a bajtársiasság' szellemének hiányából^ származnak. A bajtársiasság szelleme a közigazgatásai apparátusban, a közigazgatási tisztviselők körében múlhatatlanul szükségest va>ía.mi. Természetesen nem arra a bajíársiasságra gondolok, amely önként, adódik abból, hogy a 1 tisztviselők! azonos életviszonyok között élnek és ! azonosak a kenyéroroblémáik. Ezenfelül az erkölcsi problémákról, a! közigazgatási kérdésekben alkotott azonosi felfogás, a> hivatalokban 1 vállalandó szolidaritás gondolata kelí, hoigy a ; tisztviselőket összehozza, és énPen azért jár'el helVteíeínüI' az ai főnök, aki példán l kegyemceket választ! ki magának. IJí?vancsRk helytelenül iárnak el azok' a> tisztviselők, akik n masnik köbében staiát erdekeik védelmére 1 klikkfkíp^ alakí+anak ki. ffigv. vem? Ú"v van! a saéUnbafőfdalón. — Piukovich József: Tele vagvunk velük.) Nagyon sokat beszéltünk már a bizottságokban és itt' a plénumhan is arról, milyen végtelenül fontost az, hogy a közigazgatási apparátus keretén belül az ügyfelékkel való érintkezéssel kapcsolalban jó modor és jó bánásmód alakuljon ki. Nagyon jól tudom, hogy ebben a^ kérdésben a belügyminiszter űr' áHásoontjai is tökéletesen azonno a mienkkel, ő is íryakran hivatkozott énre. Tény. hogy ez bizonyra mértékig nevelés 1 kérdése 1 , érmen ezért csak hosszabb neriódus aM^' ivódhatik át egy ilyen maeratartás imperativusza. Japánban — amely földrajzilag nagyon meslsze van tőlünk — nagyon érdekesen igen sűrűn hivatkozik a jaoán közigazgatás 1 Konfucsei 'egyik tévéiére 1 , aki a keletig embeir bölcseségével azt mondta, hogy a üsztviselőnek úgy kell 1 viselkednie kint a nép körében, hogy meg kell szeretnie azt, amit! a nép szeret, meg kell tanulnia nem szeretnie: azt. amit a néü nem szeret éë a< néppel úgy kell bánnia, ahoigy a jó szülő bánik gyermekével. (Baky László: Tjgy van!) Van még egy ilyen közigazgatási jellegű japán tanács, amelyet ők kerületi főnökeiknek adnak. Ez a tanács azt mondja: a felek közötti vitákat intézd el gyorsan és mindig gondolkozzál ésl tégy úgy, mintha már ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ülése 1943 november 16-án, kedden. 291 •• holnap át kellene adnod hivatalodat (Maróthy Károly: Ez nagyoU rossz!), vagyis, hogy mindig be legyen fejezve az íróasztalra /került akták tömege. (Piukovich József: Ugy van! Itt örökös főisipánságok vannak!) T. Ház! Az örvendetes területgyarapodások magukkal hotztakt, hogy aa áilainipolgársiági kérdések egés'z tömege fekszik közigazgatási hatóságaink előtt. Nagyon fontos, hogy ezeket az állampolgársági kérldéseket a magyar testvériség vonalán intézzék el. Nem 1 zsidó álllampuilgársiáigi; ügyekről akarok itt megemlékezni. Nagyon sok esetben! becsületes magyarok sorsáról vatnl szó. akiket igen nehéiz, belekényszeríteni, beleillesztiemi azoknlaki a jogsizabályoknak a határvonalai közé,. amelyek az állampolgáriságra vonatkozniáki Azt hiszem* rendkívül fontos lennei ennek a kérdésnek bizonyos lojálisabb kezielése a belügyminisztérium; résfzéről. Ne keressünk jogalanyt abbani a menekült magyarban 1 , hanem) _ lássunk! benne magyair testvért, akinek adijuk meg a magyar államrpolgársá'got. Aa állampolgároknak jogaik és kötelességeik vannak, ezek alapján) tehát mindenkor módúnkban) van, hogy azt az állampolgárt, ha esetiéig megbízhatatlannak mutatkozikl a törvény szigorával megfelelően megbüntessük. T. Ház! Nagyon fontos >az, hogy az önkormányzati testületeinkbe bizonyos• fiatalabb szellem sizivárogjon be. Nagyon nehézi ezt megkívánni, mert ezek az önkormláityzati testületek elöregedtek, hiszen 10—15 év óta nem volt választás. A visszacsatolt területein kinevezés révén alakultak meg ezek az ön kormán viza ti testületek 1 . Itt ai belügyminiszter úr aJ főispánokkal _ egyetértésben gyakorolja azt a diszkrecionális jogkört, hogy az ő kinevezésének tényével válik valaki az önkormányzati testület tagjává. Itt meg kell említenem, azt, mennyire 'fontos, hogv ne' egyoldalúan méltóztassék ezt a, kérdést kecelni. Amikor például bizonyos hiánvokl pótlásáról van szó, akkor fel kell használni az 'alkalmat a felfrisisítésre. hiszen ezekí a testületek csak akkor fognak tényleg" jói >munkát végezni, ha van ott valami kritikai szellem! isi, nemcsak' egyszerűen 1 kö«zrúretiswavtaízás. (Űay vnmt tígy vari! a> ssélsőbalotdnlén.) Ne fordulhasson elő példán! az, ami Nyitra—Pozsony medvében m p, ertörténthoa-y a yárniiegyének van két választott felsőházi tagja, aki még ma sem vármegyei bizottsági tag. i'T"3 Sok mindenről lehetne itt beszélnem, sajnos) azonban, nemi vagyok abban a kellemes helyzetben, miint az előadó úr, hitsz nekem félórla: alatt kelli sziólmomi atz, összes problémákról. Ezért gyorsam átcsapok eç^ nagy problématömegre, amely tulajdonképpen leginkább van Összefüggésben a mi nagy kérdésünkkel, a hátsó arcvonal biztosításával és, a bennünket fenyegető bolsevizmus problémaijával. (Bálijuk! Hdiljuk! a •szePdőbalvtidalon.) Bendészeti szerveinknél rendkívül fontos azok szellemi egysége. A segéd rendőrséget, is úgy kell összeállítani, hogy szellemi egységben legyen meglévő retodésizeti kereteinkkel. Természetlesen szükséges — monld'juk meg Őszintén, hiszen nlaigyon jól tudjuk, hogy a belügyminiszter úrnak, is) ez az álláspontjai — hölgy . jó 'magyaroki legyenek. De nem! elég a jó magyars ásr. tö'bb kéli ennél, szükségesi az is, hogv az illetők a mai n'aigy vilagmérkőzéében az ellenforradalraiság SEelleméből kifejlődött, a I magyar államot is felépítő ésl konzerváló jobboldali gondolatnak legyenek at letétemé43
