Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

Áz országgyűlés képviselőházának BSQ. nemzetvédelmi propagandám misztérium havonkint úgy nevezett gazdasági értekezleteket rendszeresített, amelyeken a gazdasági problémákat tárgyaidiák és ezzel: alikaimat adnak az illetékes érdekképviseleteik vezetőiniek arra, hogy ott megnyilatkozzanak. Ezek a megnyilatkozások viszik tovább azt a meggyőződést, hogy mi gazdasági vonalon is, igenis, ellenállóak vagynnk, mert megvannak a hozzá való eszközeink, hegy gazdaságilag se törjünk össze, Ahhoiz azonban, hogy a propaganda korszerű legyen, — amint a költségvetés indokolása is mondja — nyilvánvalóan szükségesek a korszerű fegyverek: a sajtó, a fi

1 m és a rádió. Upton Sinclair miondotta azt, hogy ha összetesszük Nagy Sándor^ Caesar/ Tamerlán, Napoleon és ai többi történelmi nagyság hatalmát, az mind kisebb annál, amit az Associated Press tud gyakorolni, amikor egyszerre 30 millió embernek, dikitálja ugyanazt a gondolatot» 30 millió emberben kelti fel ugyanazt az eszmét. T. Ház! Nyilvánvaló, hogy a sajtó hatalma milyen magy, különösem: nálunk, és eziért^ szakítva a mostani helyzettel, amikor ez a kérdés ugyancsak nincs racionalizálva, amikor különböző tárcák fennhatósága alatt vanl a sajtó, a film és a rádió, ezeket egy kézbe kell összefogni, mert — amint ara előbb enüítettem -— csak így lehet belőlük a maximális teljesítményt kihozni. A filmi terén a nemzetvédelmi minisztérium igetnl kitűnő kedvezményezésekkel szolgál; amikor a feketepiac és a pazarlás ellen, s <a takarékosság; mellett a miaga kis apró filmjeit beiktatja a filmszínházak előadásainak sorozatába, ezzel többet tesz, mintha azt élőszóval hosszú órákon keresztül hangoztatnáUgyanez vonatkozik a rádióra is, mert hiszen a külföldi rádióproipiagandát természetszerűleg a belföldi rádiópropaganda tudná a legmegfelelőbben ellensúlyozni. Sajnos, ezemi a voniallom nem vagyunk ai legtökéletesebben elragadtatva, (Donath György: Senki sincs elragadtatva!) és azt hiszem), hogy a rádió propagandatevékenységét és műsorát illetően is még messze nagyobb, magyarabb és hatásosabb működést lehetne kifejteni. Ami a nemzetvédelemre' vonatkozik, ott a nemzetvédeiimi minisztériumnak, talán legnagyszerűbb aikoltásiai az úgynevezett nemzetvédelmi akadémiáik alapítása. A neimzeitvédeimi akadémiák azt akarják nyújtani a,népnek, — még pedig ebben a tekfinitetbeni az a helyes, ha nemcsak a munkásságnak, nemcsak egy rétegnek nyújtják ezt, — hanem ha a magyar társadalopn minden rétegét belevonjaki lebbe a munkába. — ennek ai magyar társadalominak azt adják meg. amiből talán még mindig nemi elégeti kiapott: az iskolában, azokkal az ismeretiekkel valió foglalkozást, amelyek a felnőtt ember nyelvén, a felnőtti ember gondolkozási módjához; ido&nulva iparkodnak a magyarságban a magyarság-öntudatot megerősíteni és tmegizuiositaini. Ezért szükséges az, hogy lezekt a - nemzetvédelmi akadémiák ne ötletszerűién, neosafc ott létesül jepek, ahol éppen kívánják és kérik^ haneim intézményesein^ szervesen összef ogva az ország minden részébe elkerüljön, hogy horizontálisan és vertikálisan áthathassák a magyar társadalmat az ő jótékony hatásukkal. • Ugyanez vonatkozik a népfőiskolákra is. A népfőiskolák, a népmüvelés ugyancsak más minisztérium keretébiel tartoznak és ezért ezt a kjeretet le kellene bonítani, ezeket egy kézbei kellene KÉPVISELŐHÁZI NAFLŐ XVII. ülése 1943 november 12-én, pénteken. 263 adni, egy gondolát jegyében, kellene működtetni, mert elzzel tudjuk a magyar lelket kiteljesíteni. A fallu művészete megint olyan, point, ahol a magyarságod tüdnóíkj megerősíteni. Látjuk, mit jelent a nemzeti öntudat szempontjából, amikor magyar falusi népünki leveti a niemzeti ruhát és látjuk, mit jelent a magyar dal, a magyar tánc, a miagyar kultúra, a magyar irodialomi és a magyar színmű vélsz et, amikor ez n/emcsak as városi népnek fönntart ott szórakozása, haneim auiikotr a megfelelő, művészet odakerül a faluba, nemesít, szórakoztat és tanít. Ezért a faluszínp adóknak intézményesítése renkívül szükséges és nagyon szeretném, hat iczt mélyrehatóan venné progralmimijáha .a nemzetvedelmi minisztérium. Végül méilóztlaissék megengedni, hogy szóvátegyem a társadalmi egyesületek együttműködésének kérdését. Hallatlanul magy erő fogható össze a társadiailmi egyesületekben, azonban köztudomású az, hogy a magyar társadalolm ezen a téren túl szervezettségbe merült és ez a túlszervezettség az, eredménynieik a minőségnek rovására ment. Ezért ezeket ugyancsab össze' kell fogni, törvényhatóságonkint egy szerves egységbe foglalni, egyi új Tesz.-t megalialkita.ni, hogy mindezek a társadalmi egyesüleltek neosak elnököket vállasszanakt necsak formális életet éljenek,, hanem ezekbe a megfelelő tartalmat is belesugározzák. Azokat az egyesületeket, amelyeknek működése nem megfelelő, vagy szüntessék be, vagy pedig iránydtsák olljy módon, hogy tényleg hasznára váljanak a társatdalomnak. Ezeknelkl a, munkáknak az elvégzésérei szükséges az, hogy al minisztérium státusa ne egy főből, nie csak magából* a miniszter úrból álljon,, hanem igenis legyen ott egy olyan állandó, kiválasztott gárda, amelyet most már összegyűjtött maga koré a nemzetvédelmi miinisiZiter úr. Ezek munkájának fokozására, azonban roppantul időszerűnek látnám, ha egy külön státus, alakulna ott meg; így az előmeneteli lehetőségeik! még inkább fokoznák ennek az igen derék magyar tisztviselői gárdának munkakedvét. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egy kicsit kdll! tágítanil) Végül méltóztassék megengedni, hogy még egy kérdésre rátérhessek és ez a. követlkező. Szó volt itt a nemzetiségi kérdésről és ezzel kapcsolatosan pro és kontra vita hangzott el arról, hogy vájjon a nemzetiségi kérdés miíyerci stádiumban van Magyarországon. Nem akarok magáról

1 a nemzetiségi kérdésről beszélni, hiszeni az a magyar birodalmi gondolat, amely a maga! tagjai közé soroz minden állampolgárt, Legyen annak! bármilyen a nyelve, és a, magyar társadalom megadta, és igenis megadja a lehetőséget arra, hogy itt mindem nemzetiség valióban ai legmesszebbmenő jogokat élvezze és, itt jó]! érezze magát. De egészen f öHöislegesnek tartlom, a vitát, hogy vájjon párthatározat vagy hatósági kényszer kell-e a megmagyarosításhoz. Mélységesem mély hittel hiszek a magyar fölíd minden átformáló erejében és hatalmában, abb am a mágikus erőben, mely azt a lelket, ameíly bűvkörébe kerül

1

, teljesen magyarrá alakítja át, legyen ott párt, szervezett vagy hatóság. Ezt at magyar föld magától teszi meg és ezek a maguktól megmagyarosodott lelkek a magyar! államnak! igazi' erős és mély pillérei. Ezeknek a gondolatoknak jegyében a tárcák költségvetését elfogadom. (Helyeslés é$t<ffls a jobboldalom és a. k)pzépen.) 39 -