Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-336
2í>4 Az országgyűlés képviselőházának #â6. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Tauf fer Gábor! Elnök: Tauf fer Gábor képviselői urat illeti a «zó. Tauffer Gábor: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr azzal a gesztusával, hogy a költ; ségvetési vitában elsőnek szólalt r fel. utalni akart azokra a nehéz napokra és- órákra, amelyeiket nemzetünk most átél. Ahogy felébredt benne a bizonyára mindig élő lelkiismeret, úgy bennünk is fel akarta azt ébreszteni, és minden képviselőnek és minden pártnak kötelessége is átéreznie ezeknek a nehéz óráknak és napoknafc a súlyát. T. Képviselőház! Amikor a miniszterelnök úr elmondotta a maga felszólalását, nyilvánvalóan az volt a céljai, hogy meghallja, megismerje a pártok szónokain keresztül azt a Ae'lfogáfct, amely az országban most uralkodik, ezért nelkünk köteileisségünk lelkiismeretünk szerint hangot adni annak, ami az emberek lelkében ma tényleg él. Ï31 egyrészt a közvetlen tapasztalások alapján, másrészt pedig a mult emlékei alapján. Egy óriási világháború közepében élünk és nyilvánvaló, hogy legfőbb gondunk az, Iliiképp fogjuk realizálni ezeket, a küzdeilimeketv hogyan fog előíáll'ani ismét miajd asz \ helyzet, amely minden nagy háború után elő szokott állani a nemzetek' és népek életében, sí amikor már el'dőlt a. csaták sorsa és elkövetkezett az önrendelkezés ideje, vájjon a nemzet egyes részeái nemi fognak-e egymással szemben állni. Ettől kell óvnunk' a nemzetet éá mos* mindent meg kell tennünk, hogy történelmünk^ ilyen fordulata még egyszer be ne következzék. Nem, lehet kétséges., hogy ezeknek a nagy erőpróbáknak, amelyeken a nemzetek a háború során keresztülmennek, csak egy értelme lehet, az, hogy a népek - élete megjavuljon, hogy az a módi, az a lehetőség, ahogyan a népeik az, ő életüket élik, valami jobb', kellemesebb és haladóbb. irányba, jussom Mi 'lehet az, ami ebiben a kérdésben döntheti 1 Semmi más, mint: a népek önrendelkezési j:oga ési ha elérkezünk ehhez az időhöz, nyilvánvaló, nelm kW séges,, bármilyen fordulatot vegyen is a háború, hogy a népeknek egyenkint; az ő önrendelkezési joguk meglesz. Nekünk most arra kell törekednünk, arra kéül vigyáznunk, hogy azután az önrendtelllkeizésr jog gyakorlása ne öntmagunk . kárárai történjék. Ennek egyetlen egy elhárítási módjjia az, h a a belső össszeütközésre alkalmat adó okokat elhárítjuk, ha tudjuk, hogy melyeik azok a ma latens kérdések, amelyek azonban akkor, amikor elérkezünk x éhhez az időpontihoz, amikor visszatér a hadsereg, amikor a felszabadult népi indulat alkarjai rendezni az ő kérdéseit, már nyilt kérdéssé válnak. Azért nézzük, melíyek ezek, a kérdések és ezeiket már ma igyekezzünk előkészíteni: és rendezni, A magyar közéletet, miután agrámép vagyunk, esősorban mindig a földkérdés foglalkoztatta. Nem akarok, a földkérdéssel (részletesen foglalkozm, ' mert osak rá akarok mutatni egyes kérdésekre, így a földkérdésre is, amelynek megoldása az eddig meghozott törvények lÄZeriniti, ha .nlagy on : belenézünk azoknak az eredményeibe, nem elégíti ki a magyar nép jogos igényeit. - .. A másik kérdés a ( házhely-kérd és, az ott\ hon kérdése- A 'kormányzó úr őfőméltósága 1 . amikor !9â9-ben megnyitotta ezt a .parlamentet, nagyon bölcsen mutatott.ráaarra, hogy ezi ülése ÎÙ43 november là-en, péntekért: a kérdés mint minimium, megoldandó ahhoz, hogy a magyar nép valiaimelyest kielégítve éraazie magát, azzal a biiztonságérzie'ttel. hogy legalább hajléka van, legalább fedél van a feje fölött,. Valljuk be, nem azt az eredményt vártuk ettől a megnyirvánuLáiíitól, amelyet ezen a té\ ren < elértlünk. Naigyon kérem a kormányt, vizsgáljál meg ennek a kérdésnek az eredményeit, vizsgálja meg p magyar népnek eibben az irányban való.: vágyódásait, vizsgálja meg azt a lehetőséget,, amely fennforog, mert lehet házhelyet adni ebben az, országban, amelyben még mindig vám, hely;' Lehet adni olyan házhelyet ós olyan házépítési lehetőségeit, amelyet minden fiatal házaspái- ai maga munkájával iudjon majd almortizálni egy életen át. Ez a második probléma. A harmadik probléma, amelyet áÜttalános szociális problémának nevezhetnénk, annak a nagy feszültségnek megszüntetései, amely & legszegényebb népioisztály és a leggazdagiaibîbak! között van. Felmerül a jövedelmek limitálásénak kérdésié: milyen magas legyen ia a a jövedelem, amelynél több senkinek sem lehet? Olyan niagy munkát: n<&m fejthet ki valaki, hogy olyani mértékű jövedelmet érjem, el, amely nagy távolságban, valiami lehetetlen távolságban van ia legszegényebb emberek jövedelmétől. Ezt a feszültséget j s ni eg kell tehát szüntetni. (Maróthy Károly: Lesz a vagyonváltság!) Itt van továbbá a hadirokkantak kérdése, a hadiözvegyeik kérdése, itt van a hadból viszszatértieik problémája. Ezekre vomatlkozólag mindig niagyon szép kijelentéseket hallunk, de ha. ezt a kérdést a gyakorlati életben nézizíük,, akkor azt látjuk, hogy ezeket a ; kijelentéseiket nem realizálják az illető hatóságok és tényezők olyan mértékben, amely azután elégséges lenne ahhoz» hogy ezeket a vágyakat valóbaim kielégítse és ne feszítse tovább a hurt; mert ez adott időben igen veszedelmessé várhatok. T. Képviselőház! Még egy igen fontois problémája yam a magyar glóbusznak: a közigazgatás kérdése. Meg vagyok róla győződve, megvan minden jószándék arra, hogy, jó közigazgatást adjanak ennek az országnak, meg kell azonban állapítanunk, hogy ezen a térem igenigen nagy bajok vannak és valiahogyam a, közigazgatás szellemiségében van a hiba. Ezt a szellemiséget kell vallahogyan átalakítani és átnevelni, hogy ne válassizia, el stexnaniféle osztálytudat vagy bármilyemi inas elválasztó vonal a néptől a közigazgatást. Legyen az. a közigazgatási -tisztviselő a népnek igazi atyja és hassá át az a [szellemiség, hogy az ő feladata a népnek megvédése és hogy ez nemzetépítő tevékenység. Foglaikoznoim kell azután, mint aktuális kérdéssel, a neimzeiUségi kérdéssel is, amely kérdés megoldásának előkészítése szintén igen fontos dolog. Tudatajban vagyujnk annak, hogy a nemzetiségeknek MJagyaroirsizjágoini mindig jó dolguk volt és egyenlő jogokat élveztek a magyarokkal. A nemzetiségi kérdésben nem lehet más feladattunk, mint az, hogy a nemzetiségek; niek megadunk minden kulturális és gazdasági fejlődési lehetőséget, hogy. népiségüket kiélhessék, s megadunk politikai jogokat is, de csak addig a koriátig, hogy a magyarság itteni politikai vezetését ez semmiképpen se veszélyeztesse. Ezen a korlátom belül igen boldogain élhétne(k itt áneimzetiségek; Éppen a propaganda miniszter úr feladata a következő. Bár ő honi propagandát csinál, de meg kell csdnálnia. küiíöldön is a propagandát, hogy ellensúlyozzuk'
