Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-336
Az országgyűlés képviselőházának 556. elmondhatják 1 ? Mert ami jog az egyikkel szemben, az — ha kemény en és rigorózusan viszik véghez — jogtalanság lehet ,a, többivel szemben. Meg vani a jog a Volksbund felállítására, a Volksbund szervezésére, megnyilatkozására, ha azonban, ezt .ai jogot úgy gyakorolják, hogy ugyanakkor szinte kényszerítik egy negatívummal, szervezetük! eltiltásával a többi német nemzetiségű magyar állampolgárt arra, hogy vagy belépjenek, vagy asszimiláljanak, akkor, t- Ház, a jog egyúttal jogtalansággá válik sioktízezer német nemzetiségű magyar állampolgárral szemben. Ezért azt kérem a miniszterelnök úrtól, találjon módot arra» hogy ezek a német nemzetiségű magyar állampolgárok, vakilk, mondom, a Voiksbunddal nem szimpatizálnak, mert annak szellemével, sokszor erkölcsi felfogásával is nem tudnak egyetérteni, akik másképpen képzelik el a magyarsággal való együttélést, szintén szervezetet kaphassanak és sajtóhoz jussanak. (Hamm Ferenc: Van sajtójuk és az állandóiam; támadja a nemzeti szocializmust!) Igen t. képviselőtársam, ha támadja a nemzeti szocializmust, ahhoz nagyon természetesen éppúgy joga van. Értsük meg egymást, teljesen tárgyilagosan: ahogyan az egyiknek joga van ahhoz, hogy Magyarországon a nemzeti szocializmust hirdesse, egészen természetesein a másiknak is joga van ahozi, hogy ha azzal nem ért egyet, támadja. Alkotmányos országban élünk. (Keintzel Ede: Szóval van újságja a többi németségnek!) Igen t. képviselőtársam, ez a Délvidéken van, országos viszonylatban azonban betiltották. Amikor a Volksbundot életrehívtálk, akkor a szervezetet is. az újságot is betiltották. (Trischler József közbeszól.) Igen t. képviselőtársam, én nem akarok vitázni, én a magam álláspontját szegezem le, azt hiszem," tárgyilagosan .és pecsiüetekeix, amikor azt mondom, hogy ha a bécsi egyezmény megvan, ha nem is helyeslem, mégis azt mondom, hogy azt végre kell hajtani, de védem azokat és jogot kérek azok részére, akik másképen képzelik el német nemzetiségük megtartása mellett a magyarsággal való együttélést, akik más szellemiséget, más kultúrát akarnak itt szintén német nyelven szóhoz juttatni. Igen t. Képviselőház! Szó volt itt arról, hogy az asiszimilálás helytelen. Én magam is azon a véleményen vagyok, hogy erőszakkal az aisszimilálás helytelen, jogtalan az illetővel szemben; akire ezt rá akarjuk* kényszeríteni és nem hasznos a magyarságra. Egyáltalában nem hasznos, mert sajnos, a múltban az történt, hogy egyes vidékeken próbáltak asszimilálni és az asszimiláltakiat tejben-vajhan fürösztötték, ugyanakkor pedig iá magyarságot nyomorúságban hagyták. Én a nnaigaim rés-zéről azt. mondom tehát, az asszimilál ást erőltetni nem szabad. De itt, ha valaki lelkileg átformálód via' asszimilálódni akar, annak megtiltani az asszimilálást megint jogtalanság lenne. Mert hiszein ; ha ezen az állásponton, lett volna például a Németbiro,dalom, nagyon sok német vezető ma nem lenne német vezető, mert asszimiláltak sorából került ki. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Maga az egész porosz nép!) Tehát összefoglalásul: teljes egyenrangúságot, teljieis jogot kívánunk mindenkineki, deua teljes jogért, teljes hűséget is, hogy ez az ország ne szálláshelye, hanem otthona, hazájia legyen mindenkinek, akár magyarul^ beszél. # akár idegen nyelven tanította meg az édesanyja énekelni ülése 1943 november 12-én, pénteken. 253 és alz Istent imádni a templomban. Legyen meg mindenkinek az egyforma joga, de ugyanakkor legyen meg az egyformái kötelessége is. Amint senkitől sem szabad azt kívánnunk, illetőleg senkivel neinu szabad megtörténnie ainnaki, hogy nemzetiségi mivolta miatt bármiféle keilleanetlemség, vágy pedig háttéirbeszorítás érje, éppen úgy tiltakoiziunki laiz ellen is, hogy esetleg: valakinek 1 többletjogai legyenek azért, meirlt nem • magyar. Azt hiszem, ebben megitn mindenkivel egyetértünk. T. Ház! Nehéz időket élünk, ahogyan a miniszterelnök úr mondotta bevezetőjében. Nehéz időket élünk és valóban egységesen, összefogott erővel, pártokra és nemzetiségekre való tekintet nélkül, senkinek a jogát nem csorbítva, de mindenkinek a jogát biztosítva kell összefogni, hogy ezeket a nehéz időket átéljük, mert ha itt eílbukik a magyarság, nemcsak maga bukik el, hanem vele együtt elbuknak és nehezebb sorsba jutnak a nemzetiségek is. A magam és pártom részéről a tárca költségvetését elfogadom. {Helyeslés balfelől.) Elnök: Töiblb vezérszónok nincs. Szólásra következik? Szabó Gyula jegyző: Meskó Zoltán. Elnök: Meskó Zoltán képviselő unajt illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! A miniszterelnök úrnak kijelentéseit — különösen a külpolitikánk tekintetében — teljes egészében magamévá teszem és helyeslem. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy nincs változás a külpolitikájában,. Idegen befolyás ne bontsa meg a magyar egyséset sorsunk saját magunktól függ és a kizárólagos magyar gondolat szelleméten dolgozik. Természetesen ezek olyan kiielentések. amelyeket minden igaz magyar emirer csak örömmel üdvözöl. Magyar ember másképpen nem is gondolkodhatik. mert ebben az országban egyesegyedül a magyar gondolat, a mao-var érzés lehet az irányadó. Nem jelent senkire nézve ' ebben az orswWban sérelmet, ha az áll fim alkotó imagyarság ját«sza itt a vezetoszpi-epet. becsületben tiszteletben tar+vamindenkinek a j^flrát, mert ebben a:z ors^áVb-an — s ezt büszkén mondhatiuk a vilaérhaiború ötödik esztendeiélben— jo<?rend. iogpp'vf i Ti 1 n<5ég van az egé^z vonalon. (Uav VOM! .inbhffíW.) T. Képviselőház! Az igen t. miniszterelnök úr különösen hangsúlyozta a belső rendnek fenntartását. A magam részéről is a legnagyobb súlyt erre helyezem 1 , mert ha 1918-ban — akkor is itt ültem ezekben a padokban — a belső rendet meg nem bolygatják, ha itt rend van az országban, ha fegyelmezett magyarság áll egyöntetűen a beözönlő nemzetiségi ellenségekkel szemben, akkor talán Trianon nem következett volna be, legalább is nem abban a formában, ahogyan beköivetkezett. Tehát a belső rendnek fenntartása a nemzetnék feltétlenül olyan érdeke, amely az országnak sorsát döntően befolyásolja, ellenkezője pedig esetleg az egész ország létét teheti kockára. Nem belső forradalomra gondolok csak. hanem gondolok arra is., hogy egy. olyan belső szellemnek kell lennie, (hogy mindenkivel szemben, aki a magyarságot akár kívülről, akár belülrőil megtámadja, ellent tudjunk állni, fHelyeslés.) ßaia, belső rendet — a miniszterelnök úr szintén rátért erre — nemcsak rendőri rendszabályokkal kell létrehozni és megtartani, ez-
