Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-336
Az országgyűlés képviselőházának 336. jójakaratú bánásmód számtalan tanúbizonyságát tapasztalhattuk. De- minél inkább eltávolodniuk ezekltől a történelmi köröktől és minél kevésibbé^ illetné meg őket ez a megjelölés, annál ritkábban 'találkozóink ezzé] a nyíltsággal és, nagylelkűséggel. Ez, a hiány mélyen fáj és szívből sajnáljuk, annál is inkább, mivel mélyenszántó, áldatlan politikai következményekkel jár. Kizárja a kölcsönös bizalom zálogát, kizárja aj népek közeledését egymáshoz úgy lelki, mint társadalmi síkon. Ennek szükségességéről azonban annyira meg vagyunk győződve, hogy mindezek meggondolására és megfontolására hívjuk íel különösen azokat a rétiegeiket* ameijyeik közfunkcióik teljesítése folyamán állandó érintkezést vannaik hivatva fenntartani népünk széles rétegeivel. (H lycslés a középen.) Ilyen összefüggésben egy kitűnő példára szeretnék rámutavná. Oly legújabb keletű eseményekkel kapcsolatban, amelyek részünkre epoehális jelentőséggel bírnak, felvetődött az aj kérdés-, hogy lehet-e egy népet telj esi tinényei nagyságának tudatával a legteljesebben telíteni és egyúttal más népek lelkét is megnyerni? A konok cáfóloknak és Hitetleneknek igennel óhajtok válaszolni. Bevallom, t'eltételezi a más népek lelkületébe való beleélés képességét. De úgy gondolom, hogy ilyen képességgel mi, népi németiek különös mértékben rendelkezünk. A nemzetiségi soriban lefolyó étet leköszörüli az igen hegyes -sarkokat és szögleteket és egyúttal állandó, megszakítatlan belepillantást nyújt a szomszéd jó vagy rossz életmegnyilvánulásaiba. Aki tehát fanatikus hitünkben összeférhetetlenséget vél felfedezni, arra fognak visszahullani az ellenünk alaptalanul emelt szemrehányások. .Elárulja saját etgoeentrlkfus életfelfogását, akiuiok a szomszédja öröme és gondja egészen közömbös, sőt esetleg terhes és kellemetlen is. (Padányi Gulyás Jenő: Ez igaz!) A nemzeti szocializmus sziuibstanciális értékeinek megvallásából természetszerűem következük a zsidó' és ' bolsevista problémával szembeni állásfoglalásunk. És tudjuk, hogy ebben a két kardinális kérdésben egyetértünk a magyar nép túlnyomó többségével és az ország legjobb fiaival, (Ugy van! Úgy van! Taps.) A zsidó és bolsevista problémával szemben csak egy kompromisszummentés, tiszta ; elutasító, védekező és haircrakész magatartást vallhatunk a magunkénak. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és a középen.) Aki azonban félremagyarázván eme magatartásunkat, megkísérli azt, hogy ebből kiindulva, belekonstruáljon bennünket egy nemlétező ellentétbe hazánkkial, az nem egyedül német népcsoportunkkal, de Magyarország: létérdekeivel is szembehelyezkedik és alattomos célokat követ. . (Ugy van! a középen és a szélsőbaloldalon.) És azon túl szemJbehelyeizkeidik azokkal a vezetőférf ; akkal is, akikí a etzegieldli gondola tol; elindítottak és megvalósították — ők kisebbségben voltak akkor — és akiknek egész életművét'ezzel megtagadja. Mert Magyarországnak az utolsó két' évtized alatti teljesítménye és, fejlődésé a, több, mint ezeréves Magyarország történelmébe egy felfelé vezotiő nyílegyenes vonalat rajzol, (tJQy varJ Ügy v\am! — Helyeslés jobbfelôV és a középen.) Ugyanezt az, egyenességet és tisztaságot kívánja mindnyájunktól hazánk nemzetiségi problémája, "s. A magyar népnek! áltálában kifejlett politikai érzést szoktak) tulajdonítani, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XVII. ülése 1943 november 12-én, pénteken. 247 Az ebben bennefoglalt ruganyosság azonban nem süllyedhet ötletszerű politikává. A nemzetiségi politika Magyarország úgy bel-, mint külpolitikájának jelentőségteljes faktora. Ezt a faktort pedig a napi konjunktúrának nem szabad alárendelni. (Ugy van! XJgy van!) A magyarországi német népcsoport nem tartja kívánatosnak az olyan elbánást, amely az éppen uralkodó hangulat ezerint váltakozva vitális jogokat ma megad és holnap megvon. ([Helyeslés a középen.) Inkább olyan pénznemben kívánjuk a jussunkat, mint amilyenben mi készek voltunk és vagyunk hazánkat szolgálni (Helyeslés.) ez egy tiszta szellemiséé:, kifogástalan erkölcsi alapon. A nagylelkűség és a^ kölcsönös bizalom elve kell, hogy uralkodjék a szürke min denn api s ás: kishitűsége és az ugyan íki nem küszöbölhető, de jelentéktelen súrlódások felett. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Mi nem akarunk a hangu-lat rabjai lenni, hanem .magvasabb érzület hűséges szolgái. (Éljemés a> középen.) Aa általunk bejelentett kívánságok:, vagy nyilvánított kritikánk ezekután nem tekinthe ők a loyalitás megsértésének;, mert a legen tká'bb esetben jelentik egyediül csak a m'i helyzetünk megjavítására irányuló kívánalmat. A legtöbb esetben kérésünk vagy kívánságunk egyúttal jelenti az állam érdekét és aggodalmunkat hazánk sorsa iránt. Mint egy vörös fonal úgy húzódik ez a jumlktim hazánk általános érdekei és német népcsoportunlk különös érdekei között azj általunk sérelmezett esetek sorain át. Ezen állításom bizonyítását célozzák azok' ^ példák 1 is, amelyeket itten a t. Ház színe előtt is megismételni vagyok bátor a következőkben. A német 'néptársaim közötti ingatlanforgalom korlátozásoknak, van alávetve. (FeShidlvások a balközépen: A magyar is 1 !) Ennek a következménye nemcsak a hazai német népcsoport jogos érdekeinek megszűkítése, hanem ez jeleinti egyúttal a földtulajdon átszivárgását a magyar kormányzat által nem kívánatosnak tíatrlott elemeik kezébe, jelenti továbbá a telekkönyvi nyilvántartásban a káoszt. Mindezt 'voltam bátor illetékes helyen konkrét adatokkal demonstrálni. Mi, akiket ,a. korlátozások Iközveilenül érintenek, természetesen jelentős kárt szenvedünk, de ^ a magyar állam 1 két irányban szenvedi azt e-1. A m. Mr. minisztérium egyik magasrangú tisztviselője iáé ez évi nyár folyamán látogatásával tisztelte meg Erdélyt. Ezen: alkalommal Szásarégen város főterén taxisoffőrökkel tárgyalt továbbutazása végett. Közben szemügyre vette a környéket és váratlan dühbe guru'lva kijelentette alkalmi hallgatósága előtt, hagy majd lesz gondja, hogy a németnyelvű cégtáblák minél hamarább eltűnjenek. Nem sikerült ugyani kiderítenünk azt, hogy okozati összefüggés áll-e fenn ezen kiesi történet és a m. ikir. kereskedelmi ée közleíkedésügyi minisztérium 111.861/1943. szám alatt kibocsátott •rendelete között, de ez a sérelmes rendelet érzékenyen érinti a haziai németséget és egyúttal sérti az ország tekintélyét, mint jogállamét, mert :a ; rendelet az ország összes tárgybavágó törvényeivel fíagráns ellentétben áll. Erdélyben és a Délvidéken élő magyar testvéreimet pedig vagyok bátor emlékeztetni s a körülbelül másfél évtized előtt akkori állami közegek által tanúsított hasonló tendenciákkal szemben közösen kifejtett ellenállásunkra. (Mikó Imre: A rendelet megengedi a kétnyelvű . 37
