Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-336
230 Az országgyűlés képviselőházának 336, fasiszta zsarnokságot felszámoltálk, elkövetkezik az az idő, hogy nálunk is felszámolják. Hogy mit, azt nem mondja meg, csak azt mondja, hogy (Olv ssa): »Majd megmutatjuk, hogy Bocsfoay* Rákóczi és Kossuth szelleme még ma is fegyverbe állítja a nemzetet a szabadságért, a szabadság elnyomói ellen«. (Rajniss Ferenc: Éljen a cenzúra!) Azt mondja továbbá ez a cikk (Olvmtm): »Barátaim, készüljetek és várjátok aast a nagyszerű pillanatot, amikor a szabadság nagy érzése^ eltölt bennünket, cselekvésire készen«. Hogy milyen cselekvésre, azt nem mondja meg. csak azt, hogy: »egyelőre legyünk csaJk teljesen szabadolk, holnapi majd megmutatjiuk, hogy mit csinálunk a szabadságunkkal«. (Zp$ & szélsőbalaldaion.) Aiz érdékesi aizi, hogy amikor ezek a cikkek megjelentek éis 1 mi válaszoltWnfe rájuk, válaszunkat a cenzúra három hétig tartotla vissza. (Eff j/t hang a szê 'êabaloléaloM: De a * Szabad Szóban mindent meg lehet írni. — Szi>íJ|>s.í Jenő: Azért Szabad Szó! — Zaj. — Elnök csenget.) A híres októberi forradalom negyedszázados évfordulóján, amisor a, nagy orosz offenzíva már Javában folyt!, a sajtópoditikánalki sojkikai éberebben ési keményebben kellett volna vigyázni arra, hogy a feszültségnek ezekben a rémületes óráiíbiainí semmiféle 1918-oali kacérkodó vagy szimpatizáló hang ne jelenjék meg. Ezzel szemíbein, Marx Károly halálának évfordulóján oldalas cikikí jelent meg" magyar nyelven arról, hogy a világforradalom atyjának az eszméi élnek cls. győzedelmeskedni fognak. (Zaj a szélsőbal® dalon,) Katonáink a keleti froinitoin a szovjet! városokíbam Sztálin és Lenin szioteai mellett egymásután robbantották! fel és döntötték) lel Marx Károly szobrait, a világforradalom éis a kommunizmus kúttforrásának képmásait és ugyanakkor itt Magyarországon betűikből, hasábodból szobrot emelnek meki. (Ügy van! Ügy van! a ëéfavbalo', daloim — Maróthy Károly: Nem kell esodálkozini.) Vagy ugyanakkor, amikor mindem kötelességüníkj alz lett volna, hogy ezeket az októberi forradalommal kacérkodó hangokat" az utolsó betűig kiirtsuk! a siajtóboik egy telje» ünnepi melléklet és: egy egéSsz cikksorozat jelent meg arról, hogy Magyarországon mégi igen sokaknialk szellemi atyja Szabó ErviuL a Fővárosi Könyvtár egykori zsidó igazgatója., akit Kunfi, Landler. Pogány, szóval a proletárdiktatúra Ösiszeel hitvány vetórikarilklatúrái szintén szellemi atyjuknak vallottak. SŐt akadt egy cikk a, magyar sajtóban éta ezt a) oeinzúra nem tiltottat le, amely idéztei Kufaífí Zsigmondnak, a konimíuim'zmus kuilltiiisz,miuislzitbrétíek Szabó Ervin ravatalánál elmondott beszédét, ahol elmondotta, hogy Kunfi és társai mindent Szabó Ervinnek köszönhetnek (Maróthy Károly: Helyben vagyunk! 1918.) És azi októberi forradalomnak pontosan az évfordulóján a baloldali sajtóban niem egy, nemi kiét lapban, hamem egymásutáni öt lapban; jelen toki meg dicsőítő cikkek, perszie más ürügy kapcsán, Várnai Zsenirői, az októberi forradalom zsidó költőnioljérÖl; aiki »Ne liőjj. fiam, mert' én is ott lesztek!« című versét a patkániyfiorradalosm idején plakátokoni ragasztották ki a főváros utcáin. Mi más ez mint alz . októberi forradalom kísérteteiiniek íviísszacseimpészésie a magyar köz,életbe 1 ? Mi más ez. mint sajtószabadság címén az októberi söpredék! sízielleméniek csendes rehabilitációja? (Maróthy Károly: A bumetránig' visszaüt.) ülése 1943 november 12-én, pénteken. És ha mi a cenzúra beleegyezésével mégis felszólalhattunk ez ellene mi voliti azi eredmény? Két viillámpélldát sorotliolk fel siaját praxisomból. Egyszer, nem, is'nagyosni régent, lelepleztem egy fiatal író történelmi regényét, amelyben hőseinek a szájába ad majdnem teljesen szó szerint Sztálintól, aziutáni Lenintől vett foesz&dletoet, sőt Lenin (kiáltványának slzövegét is* Én ezt lelepleztem és mit volt aiz eredményi Azóta a baloídaü sajtó folytonosan ünnepli, színházi képeslapok interjú ti közölnek vele. sőt konzervatív orgánum isi felszólította cikkírónak. (Felkiáltások: Ki ad?) Kovai Lőrinc, ezt mindenki, tudja. Sőt itt! van egy másik példa m. amelyről a belügyminiszter úr is nagyon 30Itud. Ott vani a »Két keresztény beszélget« című híres versi, amelyről a helügyminiisztier úr is olyaini felháborodottan nyilatkozott niekem. Amikor ezt a verset egy baloldali lapból. átvéve lelepleztem, hogy ez a forradalomtaaki es a bomlaßztasnak kaitéklizmusa, akikor mit gondol) a> t Házu mi történt vele? Három vagy négy hét múlva viszontláttuk mindeni kommentár nélkül egy félhivatalosnak nevezhető lapban, amelynek ' a nevét külpolitikai okokból nem mondom, de négyszemközt megmondhatom. (Egy hang a\ v&élsöbdvíéalan: A Pester Lloyd?} Nem az! Boldogult Gömbös Gyula mondotta egyszer nekem beszélgetés 'közben: én a liberális demokráciát háborúban csalk! iaz ellenségeimnek ajánlom, őszintén szólva nem értem tehát, miért éppen ennek a minden idők legnagyobb háborújának második felében, éppen ebben, a legvestzélvesie'bb időben jött rá a magyar sajtoirányítás" erre a nagy liberális demokráciára. Nem értem: azt. hogy miért éppen az idén tavasszal kezdte bizonyos irányban) teljesen liberálisan mérni ia sajtószabadságot. (Naigy László: De velünk szemben nem. — Egy hang a szélsőbaloldalön: \A Pesti Újságot: betiltották!) Én nagyon tisztelem a divide et impe r a elvét. Azt miotndom, hogy békeidőikben igen művészi poLitikai játék az. ha az erőket egymásnak engedjük s úgy játsszuk ki egymás ellem, ma azonban démoni erők mozognak a világon és sohaisomi tudjuk, hogy ha egy kis erőt kiengedünk, mi lesz annak a vége. Ma végtelenül veszélyes szabadon engedni azt^ a propagandát,, amiely a Gömbös GyuV óta elimídított magyar külDoütikát igenis nyíltan támadja és igeni?i a kitartás szellemét akarja ebből az orsizágbó!: kiölni. (Fajniss Ferenc: Mindennap.) Abban még « látnék valami rációt, hia a kormány egy-egy megnyilatkozást kiengedne azért, hogy rátámadjon és abszurditását kimutassa, de igenis.^ a prop^ ganda-mini^zteir úr két-háromi beszédén kívül a mai napig nélkölözizük azokat a harcos és h,a<ngos megnyilarttkiozásofcát, almietiyefc Letorkolnák ezt a baloldali deistrukciót. (Rajniss Ferenc: A kormány&ajtó bölcs! Bölcs!) Várjuk a mai napig a kormánysajtó részérőili azt a nagy mozgósítást, amely a nemzet ^lelkét megindítaíná ez ellen a destrukció ellen. Ezzel «teniben a mtozihíradókból lassainkiint eltűnik a háború, mintha nem is voCua. A lapok égyrés/ze úgy beszél az átmenetgazdálkodásról, miintha már végié volnai a háborúnak és sem'máféle megpróbáltatás előtt neim .állanáník. (Rajniss Ferenc: Ez münd propaganda! — Felkiáltások a. szélsőbaloldalon,: StruccpóliŰka!) Én kimondom, hogy igenis lapjaink egy részében már a címekben; jg, defetistiaj propa-