Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-335
âlè Az országgyűlés képviselőházának 335. sáuoz az igazságügyminiszter jóváhagyását és a gyermek anyjának közokiratba foglalt nyilatkozattal való beleegyezését kívánja meg, amit a falusi lakosságnál meglehetősen nehézkesnek találok, mert nem tudom elképzelni, hogy az az apa beimen jen egy eldugott kis faluból a legközelebbi városbai a közjegyzőhöz» ott a közjegyzőnek kifizesse az ő felfogása szerint meglehetősen nagyösszegű díjat, esetleg csak azért, hogy a saját nevét átadja a törvénytelen gyermeknek. Itt arra kérem az igazságügyminiszter urat, tegye megfontolás tárgyává, hogy a közjegyző helyett vagy a községi jegyző, vagy az anyakönyvvezető, vagy pedig a járásbíróság — amely esetleg sokkal közelebb van, mint a közjegyző — hitelesítse az aláírást. (Felkiáltások a szélsobcultoléolon: Olcsóbb is!) A járásbíróság ^ természetesen ingyen csinálná ezt az átruházást. A törvény javaslat 2, §-a eizt mondja (olvass®): »Ha a gyermek tizennyolcadik életévét még nem töltötte bei a gyermek beleegyezése helyett törvényes képviselőjének beleegyezése ... szükséges.« Nem értem meg, ki a gyermek törvényes képviselője akkor, amikor jogszabály van a'rra, hogy a gyermek törvényes és természetes gyámja az anya ós a törvényjavaslat szerint mind a< gyermeknek, mind az anyának a beleegyezése szükséges. Itt tehát nyilván olyan esetre gondolható:t a javaslat, amikor az anya törvényes és természetes gyámságától valamilyen oknál fogva meg van* fosztva, (líadocsay László igaizságügyniinisz" ter: Vagy nem él!) vagy nem él. Viszont erre az esetre intézkedik is a törvényjavaslat, mondván, hoigy az anya bele egyezése nélkül is érvényes a nyilatkozat, ha az anya meghalt: vagy ha a,z anyát testi vagy elmebeli fogyatkozás vagy távollét a beleegyezés megadásában tartósan gátolja, vagy ha őt a gyámságtól megfosztották. Nézetem szerint a törvényjavaslatnak ezt a részét át kellene dolgozni. mert a törvényes képviselőnek a törvényjavaslat szövegébe való felvétele bizonyos zavart Okoz és nyilván tévedésen alapul. Említettem, hogy keveslem ezt a törvénytelen gyermekekre vonatkozó intézkedést, annál is inkább, mert ez aízt a célt, hogy valakinek törvény telén származása az anyakönyvi kivonatból ne tűnjék ki, nem éri el; mert igaz, hogy az a gyermek, aki 12 vagy 16 éves koráig anyja nevét viselte,' azután, az apja nevét viseli, azonban mindenki tudja róla. hoery törvénytelen származású és apja csak elismerte őt, csak átadta a nevét. r Ezzel kapcsolatban tehát egy olyan módosítást javaslo'k — és kérem az igazságügy miniszter urat, tegye ezt magáévá — amely szerint a,z, anyakönyvi hivatalok ne adhassanak ki a gyermeknek olyan anyakönyvi kivonatot, amelyből a törvénytelen származás kitíin'k, abban az; esetben természetesen, ha az apa átadta a nevét. Termiászetes r n a hatóságoknak hivatalos használatra ki lehetne adni azt a való helyzetet feltüntető anyakönyvi kivonatot (Radocsay László igazságürymiiiiszier: l\ell is.!) ellenben, a gyermeknek olyan kivonatot kellene adni, amely úgy tünteti fel a dolgot, mintha ő a névadó apa- törvényes gyermekeként szü'etett voiltta és amelybe nem lenne bejegyezve az, hogy apja csak elismerte és csak átadta a nevét s az igazság ügy miniszter úr ezt ilyen és ilyen szám alatt jóváhagyta; egy olyan anyakönyvi kivonatot kapjon tehát, ütése 1043 november 11-én, csütörtökori. amelyet mindenütt szégyenkezés nélkül használhat fel, hiszen, ma nagyon sok helyen kell as anyakönyvi kivonatot felhasználni. T. Ház! A törvénytelen gyermekek jogállásának szabály oizásai nem kis kérdés. Figyeleimibe kell vennünk, hogy Magyarországon minden ezer születésre 80 törvénytelen születés esik, tehát a / születések 8%-a törvénytelen. Ez a 8% egész életén keresztül érái a szülök vétkének hátrányait, úgy, hogy etzi ellen feltétlenül tenni kell valamit törvényhozási úton és én nagyon Örülök annak, hogy az igazságügyminiszter úr már a bizottságban kijelentette, hogy az igazságügyminisztérium a törvénytelen gyermiekek jogállásának szabályozásával is foglalkozik; remélem, hogy ez a törvényjavaslat a legrövidebb időn beiül a Ház elé kerül, ami feleslegessé teszi most ennek a két szakasznak törvénybeiktatását, mert akkor az egész komplexust kell és lehet rendezni. Legyen szabad megemlítenem, hogy én még 1940 május 30-án benyújtottam egy tör-. ' vényjaváslatotí itítl fa Házban a törvénytelen gyermekek jogállásának szabályozásáról, amelyben abból az egy tényből indultam ki, hogy a cél az,, hogy az anyakönyvi kivonatokból ne tűnjön ki a gyermek törvénytelen származása. Tudtam, hogy nagyon kényes kérdéshez nyúlok és ennek rengeteg ellenzője lesz, mint ahogyan az előadó úr is kimutatta e kérdés megoldásának nehézségét, tudom, hogy nagyon kényes dolog osaládi, rokoni viszonyokba belenyúlni és az évszázados rendezést most egy új rendelkezéssel megváltoztatni, azonban az s. 8% -*- 1000 közül 80 törvénytelen születésű gyermek — kívánja ennek a kérdésnek rendezését. Itt természetesen nagyon nagy különbséget kell temni az egyes, esetek között. Van egy eset, amelyet ; a törvényjavaslat is v említ, amikor az aöPia sajátjának ismeri el a törvénytelen gyermeket. Elbben az esetben a törvénytelen gyermeknek a legtöbb jogot kell megaidni. Az én elgondolásom az. hogy ebben az esetben a törvénytelen gyermek t teljes egészében a törvényes gyermiek jogállását kapja,, az apa nevével, nemességével, öröklési joggal együtt valóban édes gyermeke legyen az apának és úgy szerepeljen a családban — hiszen körülbelül úgy is szerepelne — mint az apa első házasságából származó gyermek. A másik eset az, amikor az apa, nem ismerj, el a gyermeket, hanem bírói ítélet állapítja, meg, hogy az a gyermek az övé. Természetesen a bírói ítélet is tévedhet és esetleg az apa ibírói ítélet ellenére semérzi saját gyermekének terméfizetes gyermekét. Ebiben az esieitben természetesen öröklési joga nincsen ennek a második kategóriába tartozó gyermeknek és úgyszólván nincs semmi más joga, minthogy apja nevét viselheti. Ha tehát bírói ítéletben megállapítják fÉ apa tartási kötelezettségét és ezzel megállapítják azt, hogy a gyermeknek, ő a természetes atyja, akkor a gyermeknek az a joga van. hogy az apja nevét viseli, nem öjjököl, az apja főrangú címét és nemességét egyáltalán nem kapjia meg, de megkapja a z apja nevét és olyan anyakönyvikivonatot kap amelybői a törvénytelen származása nem tűnik ki. A harmadik eset az, aanikoir az apa ismeretlen. Sajnos, igen nagy százalékot tesz ki ez a,z eset is- Itt apát nem lehet találni, sem olyant, aki elismeri, sem akit bírói ítélet állapít meg, itt tehát be kell hozni egy újszerű intézményt, amelyet én a törvényjavasilatom- . ban névadó apai intézménynek neveztem! Ne-
