Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-335
Az országgyűlés képviselőházának 33$. ülése 1&43 nöüemher 11-én, csütörtökön. 21? szerződést. Mert méltóztassanak elképzelni, még as a oselléd is elhagyhatja 15 nap alatti a szolgálati helyét, aki egy háztartásban teljesít szolgálatot, ha nincs megelégedve a munkaadójával, viszont ezek a szegény kis családba-fogadottak csak akkor hagyhatják el a helyüket, ha a szerződésüket f elbontják, amely az, általános magánjog szabályai szerint nem történhetit másként, mint bírói ítélettel. Most vissza kell térnem a kedvezményekre és ebből a, szempontból kell szembeállítanom ai családbafogadást az örökbefogadással Tökéletesen elismereni az indokolásnak a helyességét, amikor azt mondja, hoigy az örökbefogaj dás lehetlőségét talán azért veszik kevésbbé igénybe, mert a természetes vérségi kapcsolat é® a szülői gondoskodás inkáb a vérszerinti le származók örökösödési jogát kívánja megvédeni és ezek érdekei ellenére nem akar Örökbefogadni idegen gyermeket, nehogy ezzel &aiját véréből származó gyermekét rövidítse meg. Ez tény. De nem minden örökbefpigadó szülőnek van vagyona és ha az örökbefogadás intézményét nemcsak törvényi úton, anyagi javakkal, hanem egy óriási, nagy ~ propagandával, társadalimi úton is támogatjuk, akkor — meg vagyok győződve erről — az a sok szegény kis hadiárva mind találna örökbefogadó szülőt ési nem osaládbafogadó szülőt. Már pedig 1 nagyon nagy különbség az, ha valaki beíkeWül egy családba, ott ellátást kap és ezért munkát végez^ vagy pedig mint örökbefogadott gyermek, átvieiszi örökbefogadó apjánjak nevét is; ami már magában is arra készteti az örökbefogadó apát, hogy örökbefogadott gyermekével jól bánjék. Ezért a kormányzatnak tényleg mindent meg kell tennie abban az irányban, hogy az örökbefogadásokat minél jobban elősiegítset. Ezen a térem azután különbséget kell tenni azi Ölrökbef ogadó szülők támogatásában, aszerint, vájjon az, akit örökbefogad, rászorult-e, hadiárva-e,. vagy pedig az örökbefogadás pusztán csak azért történik-ei mert valami rokoni kapcsolat indokolja, esetiéig az, hogy az örökbefogadott az elhalt testvér gyermeke'. Az ilyen esetekben nem kell olyan nagy kedvezményeket adni, mint amikor egy hadiárva örökbefogadásáról van szó. Budapest székesfőváros főpolgármestere több hónappal ezelőtt akciót indított az úgynevezett házárvák érdekében. A nagyközönség a mai napig sem tudja, hogy az erre a célra befolyt igen sok pénzt milyen módon használták fel, hány hadiárvát segélyeztek belőle. Legalábbis nekem erről tudomásom nincs. Mindjárt felvetem azonban! azt a goadoilatot, vájjon nem lenne-e helyes ezt a hadiárvák részér & befolyt összeget lefoglalni az örökbefogadó szülők támogatására, hogy ha egy-egy ilyen hadiárvát örökbefogadnak, ebből az Összegből segíteni lehessen az örökbefogadó szülőn. Az ig&zságügyminisizter úrnak rá kellene vennie a, pénzügyminiszter urat arra, hogy például a köztisztviselők örökbefogadás esetén örökbefogadási^ segélyt kapjanak, — de 'törvényi intézkedéssel ki lehetne terjeszteni ezt a magántisztviselőkre is, •— mint ahogyan én nagyon helyesnek tartanám egy nagyon alapos szülési segély kiutalását is és azt, hogy az örökbefogadott gyermek után járó ©sa|ládipótlék kétszerese legyen a saját gyermek után járó családi pótléknak. Ez is elősegítené az örökbefogadások tényét Az igazságügyiminisizter úr azt mondja, hogy ebben a törvényjavaslatban a csßladbäfogadásnál nem lehetett alkalmazni azokat a jogszabályokat, amelyek a, többgyermekes családok védelmét isizolgálják. Be meg lehetne csinálni ngyaneEt 1 aa örökbefogadásnak janii megint az örökbefogadást segítené elő. Az örökbefogadó szülőket elsőbbségben kellene 'részesíteni a házhelyek juttatásánál, a haszonbérleteknél, a telepítésnél,' a tandíjkedvezmények terén — legyen az örökbefogadott gyermek tandí jmentets, — esetleg kedvezményi; lehetne adni aiz örökbefogadó szülőnek a közlekedés^ terén, a vasúti közlekedésbeu. ^Egyszóval számta'ían olyan mód és lehetőség van, amelyekkel az örökbefogadás tényét elő tud-, juk mozdítani. Megindíthatnia! a kormányzat egy nagy társada-iimi propagandát is amellyel az örökbefogadás tényét meg tudnók kodveltetni és az örökbefogadások számát emelni tudnók, >-.-... • . - t ' De még egy hiánya van a családbafögadás jogintézményének. Sehol som látom ugyanis annak a, leszögeiziését, hogy keresztény hadiárvát vagy általában keresztény kiskorút zsidó ne fogadhasison örökbe. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert a családba-; r c ogadásnál a gyermek belekerül a családba, átveszi a> család felfogását és én teljesen felesieigesnek tairtom* hogy keresztény gyermek , zsidó család men ta lí. ásat vegye át. (Úffij van! Ügy van! a sz^lsőbaloldalom) Erre ai igazságügyminiszter úr aizt mondhatja, az 1. §. intézkedik arról, hogy a családba befogadó .szerződés 1 érvényességéhez; ai [gyámhatóság jóváhagyása szükséges, a gyámhatóság tehát mindig elbírálhatja azt, hogy megengedje-e annak a gyermeknek az örökbefogadását vagy sem. En aizonhan feltétlenül szüksége snek^ tartanám az árvaszék részére egy olyan utasítás — mégpedig törvényibe foglalt utasítás — adását, amely lehetetlenné' teszi azt, hogy keresztény gyermek zsidó «saladba kerüljön, > Megfontolandónak tartanám még aet is, és — itt az örökbefogadás jogintézményére gondotok •hogy a csaiádbafogadott gyermek legalább annak az időnek a tartamára* ameddig a családbafogadó családjában tartózkodik, köteles legyen & saját neve mellett családba fogadó szülője, apja, nevét is viselni, ha. a családbafogadó férfi. Lehetséges, hogy rendészeti okokból ennek valamilyeni nehézsége van, az a nagy előny azonban, amely a családbafogadó apa nevének viselése esetién a. Kiskorára há/ ramlik, feltétlenül megérdemli azt, hogy ezeken a rendészeti nehézségeken keresziülmenjünk és valamiképpen megoldjuk a kérdést. A családbafogadott gyermek természetesen ne hagyja el a saját nevét, ellenben ameddig a családbafogadó szülő háztartásába ti foglalatoskodik, addig viselje az ő nevét is. SCz éppen faluhelyen a saját nevét; viselő családbafoga : dott gyermekkel szemben a osaládbafogadó szülőt is nagyobb gondosságra fogja ösztönözni. Említettem, hogy a törvényjavaslat másik lényeges része a családi név átruházása a házasságon kívül született gyeümekre. Ezt az intézményt helyesnek tartom, csak^ végtelenül sajnálom, hogy megint egy ilyen részletkérdés kerül a magyar törvényhozás elé, ahelyett, hogy az egész nagy kérdéskomplexus, à törvénytelen gyermekek jogállásának szabályozása került volna ide* Az atya családi nevének átadását én kissé nehézkesnek tartom, mert a javaslati a családi név ilyen átruházá-
