Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

198 Az országgyűlés képviselőházának 334. közömbös — hiába adta rá a szent áldás ti a szociáldemokrata párt tevékenységére a miniszterelnök úr itt előttünk — asz, hogy a világháború ötödik esztendejében íme a színészeik közlött ils, a magyar színházi világában is felüti fejét m a sfzellem, .amely < — nos ezt ' talán mánidnyájian tudjuk és vaílfljutk — 1918ban, mégis csak tönkretette az országot. Hiába, mondja a miniszterelnök úr. hogy az a párt ártatlan párt Nem, az, a párt soha le nem tagadta, — tessék elolvasni Szakasitsnaikl a Népszavában megjelent nyilatkozatát — hogy nem bánták meg 1918-at, csak rosszul csinálták és jobban kell megcsinálni., mint ahogy akkor megcsinálta a szociáldemokrata párt. (Szöilősi Jenő: A 65% kommunistáról nem beszélt. — Zaj.) T. Ház! Ezt a témát tovább nem feszegetem. Remélem, hogy a miniszter úr ebben a kérdésben mégsem osztja eigészen a miniszterelnök úr szefid álláspontját a szociáldemokrata párttal szembeni. Tudom, hogy a kultuszminiszter úr ebben a kérdésben vizsgálatot indított- Kívánom, hogy ez a vizsgálat lefolytattassék, kéreon aizonban a miniszter urat. hogy ebben a kérdésben a vizsgálat ereduiényét a Ház előtt ismertesse. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldal'n.) Bejelentem) a t. Háznak, hogy fenntartom magamnak a jogot, hogy adataimat a Háa előtt tovább kiteregessem. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalodé Ion.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következik Mühl Henrik képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoiz és a földmívelésügyi miniszter úrhoz a cikói és kakasdi német kisebbségi tej szövetkezz etelk üzemeinek hatósági bezáratása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét ielo Ív aand szíveskedj ék. Szabó Gyula jegyző (olvassa). »Interpelláció a magyar királyi miniszterelnök úrhoz és a magyar királyi földmívelésügyi miniszr ter úrhoz* a hazai kisebbségi tejszövetkezet! központjábah. a »Milag«-ba tartozó cikói és kakasdi tejszövetkezetek tejüzemeinek hatósági bezáratása tárgyában. Van-e tudomása a magyar királyi miniszterelnök úrnak és földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a völgység! járás toszolgabírája folyó évi november 6-án nevezett községek jegyzőinek teieifon útján azit az utasítást adta, hogy az ottani tej szövetkezetek iparengedélyét vonják be, tejüzemeiket zárják le és az üzemek kulcsait vegyék őrizétbei Nevezett 'szövetkezetek vezetőségeinek írásbeli véghatároizatot — végzést — erre vonatkozólaig nieim adtak ki, és a főszolgabíró utasítását azonnal teljesítették, mérhetetlen, anyagi és erkölcsi kárt okozva mindkét tejszövetkezetnek. Hajlandó-e a miniszterelnök úr és a földmívelésügyi minisizter úr úgy a kakasdi. mint a cikói tej szövetkezetek nagy áldozatokkal létesített üzemeinek működését engedélyezni és működésük zavartalanságát biztosítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mühl Henrik: T- Képviselőház! Mint a magyarországi németség egyik fia. parlamenti működésem alatt mindig azt az elvet vaMottam, hogy a, népcsoportot illető kérdéseket az illető kormánytényezőkkel személyes megbeszélések ülése 1943 november < 10-én, szerdán. alapján és közben tisztázzuk, s lehetőleg ne vigyük azokat a parlament plénuma elé. Hogy eme álláspontom ellenére kénytelen vagyok mégis interpellációt elmiondani. lannafk egyedüli oka az^ hogy a legfelsőbb fórumok abszolút jóindulata ellenére az alsófokú közigazgatási hatóságok ezeket az intézkedéseket tervszerűen szabotálják, a hazai német kisebbség gazdasági intézményeinek működését _ korlátozzák ós — mint a jelen eset is mutatja, — azokat eeszüntetik. Egy népcsoport élete nemesajk kulturális', nemcsak nemzeti, hanem gazdasági síkon is mozog. Ezeket az elveket a magyar kormányférfiak, kormányelnökök évek óta hangoztatják ós a magyarországi németség eme elvek alapján igen szép és a németségre áldásos gazdasági tevékenységet fejt ki. így elsősorban a toílnamegyei és az északbaranyamegyei német kisebbségi tej szövetkezeteket, tej- és tejtermékértékesítő szövetkezetbe — német rövidített neve Milag — csoportosítottuk és azt az elvet vallottuk, hogy a szövetkezetek necsak tejet termeljenek, hanem azt dolgozzák fel és közvet-lenül a szövetkezet boltjában vigyék tejtermékeiket a fogyasztóközönséghez, árusítsák a fogyasztóközönségnek Budapesten, ezáltal kizárva minden illegális kereskedelmet és jóval nagyobb jövedelmet biztosítva a szövetkezeteknek. A Milag 1942. október 1-én. tehát pont egy évvel ezelőtt kezdte meg működését és szövetkezeteink átlagos havi vajtermelése, amelyet Budapesten árúsít, havi száz mázsa. Ennek a központi szövetkezetnek a tagjai a kakasdi és a cikói tejszövetkezetek. A Miöag ügyeit ÚÍTT szóllváni kezdettől fogva magáim intéztem, 1943 májusában elnökké választatván az összes ügyeket személyesen intézem, vezetem és ezzé

1 garantálom ezelknefk a szövetkezeteknek és vállailaitolkmak törvényes, szabályszerű működésiét. A közellátásügyi miniszter" úr 1942 szeptember végéin a MiLaghoz tartozó 24 német tejszövetkezet szerződését oldotta fel és engedélyezte működését^ ezek közt volt a cikói ós a fcafeasdi nevezett két szövetkezet, ezeket kötelezte továbbá a miniszter úr arra, hogy még 1942 december 31-éig szerezzék meg az iparengedélyt. A nevezett kjét tediszövetkezetnek tudniillik nem volt meg a kérdéses időiben aiz iparengedélye azért, mert az üzenni helyiségekre a stromanizáit zsidó Derby céginek volt iparengedélye és az a szövetkezeit helyiségében fejtette ki működését és vágta zsebre a busás hasznot. Nagy húza-vona keleke'zett á szövetkezet és a Derby között. Messzié menne # mindezeket elmesélni, végre aBonban a miniszterelnökség- illetékes ügyosztálya utasíttatta az elsőrendű ,iparhatóságot, a völgységi járás főszolgabíríáját, hogy szálljon ki a helyszínre, nézze meg ,a kiszepelt helyiséget és adjom a szövetkezetnek utasítást a szövetkezeti helyiség berendezésére stb., hogy később az eljárás folyamán semmiféle zavar, semmiféle baj ne keletkezzék. Errei az úgynevezett előzetes helyszíni szemlére magam is kiszálltaim, résztveltt azoirn a: völgységi járás tb. főszolgiabírája, gazdaslági felügyelője. Annikor megmutattam ezt a gyönyörű nagy helyiségeket, figyelmeztettem, az eljáró urakat arra, hogy ,a 159.000-es F. M. rendelkezés szerint a szövetkezetnek tulajdonképpen két gépüzemi helyiségre volna; szüksége és megkérdeztem őket, hogy ne válasszuk-e ketté egy fallal az üzem-