Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
Az országgyűlés képviselőházának 334. helyiséget, ne csináljunk-e az egy nagy üzemhelyiségből két üzemhelyiséget? Azt a választ kaptam, hogy ez teljesen felesleges, mert az üzemheíyiség így is tökéletesen megfelelő. Ha az iparhatóságnak jó volt, természetes, nekünk sem volt rossz. Én imindenesetre elfogadtam, az iparhat© s ág véleményét, Az iparhatósági kiküldöttek utasításai szerint a szövetkezetek mindent elkészítettek úgy, ahogyan azoik előírtaik, eszerint rendezték* be a helyiségeket és az üzelmek berendezésére! több eaetr pengőt fordítottak. Én magam ismételten eljártam a völgységi járás főszolgabírájánál és miután az üzemhelyiségeki elkészültek, kértem, hogy szálljon ki a véglegeisi bizottság és a főszolgabíró adja, meg az iparengedélyt. Közbenjárásaimra ai völgységi járás főszolgabírája ismételtein is azt mondta: képviselő úr bírja igéretemet, az ügy rendben lesz. Az utolsó intervenció után néhány nappal ki is száUt .& völgységi járás első foikú iparhatósága a helyszínre és megállapította, hogy a szövetkezeit berendezése, felszerelés© és üzemhelyisége teljesen rendben van. Mindent rendben találtak, etzt jegyzőkönyvbe is vették. Három, vagy négy nappal később azután mindkét szövetkezet elutasító végzést kapott az elsőfokú iparhatóságtól. Az-elsőfokú iparhatóság hivatkozott ai 159.000. számú földművelésügyi miniszteri rendelet egy szakaszára, amely pedig nemi is vonatkozott a két szövetkezetre, anieininyiben az a paragrafus nem a tejgyüjtő és fölöző állioamlásokffa, hanem a vaj termelő iparengedélyre vonatkozik. Mi sem természetesebb, hogy ezekután eljártam a földművelésügyi minisztériumban és a miniszterelnökségen s ezek a legfelsőbb fórumok többszöri közbenjárás omi után végre utasították azi elsőfokú iparhatóságot, hotgy a főbíró azonnal adja ki áz engedélyt. A völgységi járás főszolgabírója erre 48 óráin belül tényleg ki is. adta az iparengedélyt. Ezzel én a magam részéről az ügyet lezártnak tekintettem. Eövid idővel az, iparengedély kibocsátása után azonban arról értesültem, hogy a Derby, tehát a komkurrems, a strohmanizált zsidó cég fellebbezést adott be a szövetkezetek iparengedélyei elleni. Erre áttanulmányoztam az egész 159000. számú földmívelésügyi miniszteri rendeletet éis abból megállapítottami, hogy a Derby cégnek törvényesen semmiféle, fellebbviteli joga nincs. Magam személyesen természetesen nem tárgyaltam többet a főszolgabíróval, miután nem tartotta meg ígéretét, hanem elküldtem a • szövetkezeti központ ügyvezetőjét, dr. Baumgartner Ödönt, hogy tiltakozzék az ellen, hogy a, főszolgabíró a Derby fellebbezését elfogadja. A főszolgabíró erre azt mondta: a fellebbezés az, alispán úrhoz szól, ő azt csak átveszi és továbbítja f az alispán úrnak, az aztán, ha úgy tetszik, utasítsa vissza. Hónapokiig feküdt az ügy Tolna vármegye alispánjánál, míg végre •égy szép napon a szövetkezetek azt a véghatározatot kapták, hogy az alispán mindkét szövetkezet iparengedélyét visszavonja azon a címen, hogy ai szövetkezetek nemi rendelkeznek két üzemhelyiséggel. Erre én jogszabálysértés címén felülvizsgálati kérelmet intéztem a földművelésügyi miniszter úrhoz, kérvényt nyújtottam, be, hogy a^ földmívelésügyi miniszter úr az egész_ ügy érdemi elbírálásáig függessze fel az alispáni eiligedélyt visszavonó határozatának végrehajtását. ülése 1943 november 10-én, szerdán, 199 .Ez a földinívelésügyi minisztérium részéről azonnal meg is történt, úgyhogy az üzemek zavartalanul tovább folytathatták működésüket. Az egész problémát megbeszéltem à földmívelésügyi miniszter úrral és Bárczay államtitkár úrral, bár az egész dolog nem, is volt probléma, mert hiszem, mint már az első helyszíni szemle ismertetése során előzőleg is mondtam, tulajdonképpen két helyiség kell és a szövetkezetek csak azért nemi rendezték be rögtön ezt a két helyiséget, mert az iparhatóság azt mondta, hogy erre nincs szükségük. A szövetkezetek elvégezitek ezt a munkát, kettéosztották a helyiséget és a mai napon már rendelkeznek ezzel a szabályszerűen előírt kétüzemiű helyiséggel. Erre a földmívelésügyi minisztérium meghoztai a maga harmadfokú végzését, amely nincsen a kezemben, csak a földmívelésügyi minisztéiiuim tejgazdasági ügyosztálya szóbeli információjára hivatkozva ismertetem. E végzés szerint a földmívelésügyi miniszter úr hivatalból megállapítja, hogy a strómanizált zsidó Derby céginek fellebbezési jioga nincsen, A földmívelésügyi miniszter úr továbbá megállapította az iratokból, hogy,a szövetkezeteknek nimcs meg a kétüzemű helyisé^ gük. amelyet az 159.000 es rendelet előír. Ezért a földmívelésügyi miniszter úr visszavonja az iparengedélyt. Hogy azonban a szövetkezeteknek zavartalan működését biztosítsa, eliremdeli, hogy az ejsőfokú iparhatóság azonnal, indítsa meg az új eljárást- Ezzel akarta biztosítani az üzem zavartalan működését. T. Képviselőház! 1943 november hónap 6-án mind a két szövetkezetnek elniöke idézést kap, hogy 1 délután 2 órakor a törvényes következmények terhe mellett jelenjék meg a községházáD és az üzemhelyiség kulcsát ho'ziza magával. Ott a községi főjegyző, hivatkozva a völgységi járás főiszolgabírájának, mint elsőfokú iparnatóságnak telefonutasítására!. közli az elnökkel, hogy a földmívelésügyi miniszter harmadfokon visszavonta ajz iparengedélyt, tehát az üzemet) bezárja és a kulcsot magához veszi. T. Képviselőházi Erre a főszolgabírónak semmiféle joga nincs, mert ha a földmívelésügyi miniszter úrtól egy végzés lejön, azt természetesem írásbatn kell kikézbesíteni a szövetkezeteknek úgy, ahogyan az a földmívelésügyi minisztériumból lejön. Ezt nem tette. De semmi esetre sines joga a főszolgabíró úrnak ahhoz, hogy az üzemnek helyiségét lezárja és a kulcsokat a hatóság lefoglalja. Közben még arról is értesültem telefonice, hogy még más is történt, csendőrök avatkoztak be,, szóval felfordult helyzet állt elő. Erre mindkét tejszövetkezet beszüntette üzemének működését, a tejnek nagy részét elvonják a forgalomból, az embe-ek sa iát maguk fogyasztják vagy állatokkal etetik, nem tudom. Szombaton történt, vasárnap elutaztam. A főbíró rendelkezése szerint a szövetkezet egy pillanatig nem lehet iparengedély nélkül. Az egészig körmönfont dolognak céljai nyilvánvalóan, kényszeríteni a szövetkezetet, hogy a strómanizált zisidó Derby cégnek szállítsák a gazdák a tejet. A földmívelésügyi mini^zt 1 !úr ez év tavaiszám rendeletet bocsátott ki, ameilybeni kötelezte az ország összes tejszövetkezeteit arra. hogy egy éven be>lül szerezzék meg az iparengedélyt, mert ha egy évem belül az iparengedélyt meg nem szerzik, feloszlatja őket Én tehát, amikor,a cikói és kakasdi tejsízövetkezetek iparengedélye ügyében szólalok
