Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Âz országgyűlés képviselőházának 334, kor a parlament könyvtárában az; 1918 novem­beír 16 iki ötperces ülésről szóló tudósítást az országgyűlés képviselőházárnak 829. üléséről, amelyen Szász Károly elnökölt. Egész rövid idézetet olvasok fel belőle. (OlvassA-) »T. Képviselőház!« ^-mondja Sziá?z, Károly elnök..— »A múlt hetekben le­zajlott sorsdöntő történelmi események során a magyar nép megvetette alapjait az önálló, független, demioikrata Magyarországnak.« — Most egy közbeszólás jön: — »Sümegi Vilmos: Éljen a magyar köztársaság!« Utána éljenzés. (Tovább olvassa:) »Azt hiszem, mindannyiunk óhajtását fejezem ki abban, hogy megvalósul­jon a kormánynak az a hazafias törekvése, hogy a megújhodó Magyarország békés, mun­kás, boldog jövendője biztosíttassék és az or­szág területi »integritása megóvassék, amiben a kormány minden magyar ember legmesszebb­menő támogatására számíthat.« A független demokratikus Magyarország be is következett, szépen eljutottunk Kun Bélához, utána pedig Trianon hoz. (Ügy vryi!) T. Ház! Ma, 25 esztendő múltán' ugyan­ezeket a liírreket, tudósításokat halljuk, függet­len demokratikus Magyarországot hirdetnek, követelnek a kommunisták magyarotrszásrí párt­jában is. Nem hiszem, hogy lenne a Háznak egyetlenegy tagja, aki ne látta volna a kom­munisták röpcéduláit. Ma is azt mondják a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek ülésein, hogv elvesztettük; a háborút, nem kell harcolni, ez a háború nem a mi háborúnk, csak tegyük le a fegyvert, mert úe:yis az oiro­szok győztek. Már a sajtó is lígy állítja be az eseményeket, a rádió is úgy közli a híreket, mintha Moszkvában) felettünk, rólunk, nélkü­lünk és a mii megkérdezésünk nélkül már dön­töttek volna és ez a döntés 1 végérvényes lenne. T. Ház! Ezzel szemben legyem szabad a miniszterelnök úrnak a Nemzeti Lovardában 1942 április hó 19-én elmondott beszédéből idézni egy-két szakaszt, ahol azt mondja (ol­vassa): »Ez a háború a mi háborúnk, ettől a tavasztól kezdve háborút viselünk, háborúiba mennek a katonák, háborúba száll az egész nemzet, a mi háborúnkba, 1848 óta most eleve­nítjük fel újra a magyar háborút- A magyar háborúba visszük katonáinkat, tudatosan me­gyünk a háborúiba, níem sodoirva, senki által nem kényszerítve« Majd a későbbiekben,, ami­kor a zsidók el távolításáról beszél, azt mondjja a miniszterelnök úr, bogy a zsidóföld-kérdés megoldásra teréní a faji törvény alapjára he­lyezkedik. Azzal fejezi be beszédének a zsidó­kérdésről szóló részét, hogy (olvassa): »Nem. lehet, megengedni, hogy a zsidó tőkék nelm kí­vánatos áruhálmozásban. összevásárlásban, vagy ilyesmiben helyeződjenek; el és destruál­janlak itt az országban.« f T. Ház! A miniszterelnök úrnak ezekkel a szép kifejezéseivel. beszédének', eme szép részé­vel teljesen egyetértettünk akkor isi, egyetér­tüiLik most is, de kérdezem, a magyarországi zsidóság, amely bemenekült a szociáldemokrata pártba ós a szakszervezetekbe 1 , hajlandó lehet e önimiaga'ellen harcolni! -, A szociáldemokrata párt és szakszerve­zetek ma 45—50%-biain zsidókkal vamiuak telítve. A szociáldemokrata' pártban és szakszervezetek­ben a tagok 60%-a ma kommunista. Hogy ez így van, azt ía napnál fenyesebhein igazolja az a^tény, hogy tavaly nyáron, amibor a kommu­nisták magyarországi pártjának központi bizott­ülese Ï043 november lÔ-ên, szerdán. 1Ô3 sájgát — Schönherz Zoüííánt és társait — a hom­védbíróság kötél általi halálra ítélte, az volt a helyzet, hogy a kommunisták teljesen f elülkere­kedtek a pártnak budapesti szervez étéiben^ a vidéki nagy szervezetekben, és a szaikszerveze­tékben. (Zaj. •— Gr. Serényi Miklós: Ezért a kormány felelős és azok, akik támogatják!) A nyomozás folyamán Budapest 14 kerü.étéből összesen 13 elnököt vagy titkárt vettek őrizetbe. Már pedig a szociáldemokrata pártban és a szakszervezeteikben az elnököt és titkárt vá- ' Iasztjáfo. Kik választanak kommunista elnököt? ösakis kommunisták. Ha teihát az elnök» éi& tit­kár, vagy csak az elnök vagy csak ai titkár a bíróság elé került nemzete Kenés bűncselekmé­nyekért, akkor tiszta dolog, hogy a többség a kommunisták, magyarországi pártjáéi és azok as országgyűlési képviselő urak, akik itt ülnekwat parlamentben, — bár most nélkiülözzük jelenlé­tüket (Felkiá'tások a, széTsőba oldalon: Sajnos! Há a Istennek!) — már }i*tm vezettöi a szöciái- • demokrata szakszervezeteknek és a pártnak, (vitéz Jaross Andor: Ezek burzsujok!) mert már 1940 óta a szakszer vezetékben és a pártbam nem ők diktálnak, hanem a kommunisták ina-, gyarországi pártja. (Palló Imre: Csak a rendőr- : sea politikai osztálya'nena tudja! — Gr. Serényi Miklós: És ezért a kiormány felelős! — Papp József: Palástolják a kommunizmust!) Jellemzi mostani izgatásukat, hogy ilyenek vámnak röp­céduláikon: Lea háború vsad! — Jöm Sztálin Józsi bácsi! — Jön Józsi bácsi! (Mozgás.­Derülíség) Nemi kell dolgozni, lassítani kel a munkát! Nem akarom ezeket részletesen fel­olvasni, mert bizonyos megkötöttségeink van­nak, hogy ne hozzuk ezekéit! &, lazításokat a nyil­vánosság elé. Megemlítem azonban a fegutóbbí diósgyőri esetet. Ez év szeptember 9-én a diós­győri új gyár igazgatósága elé több száz, mun­kást odacsődítettek a, helyi szociáldemokrata vezetők. Azt mondottalk ai mtunkásoknak, _ hogy csak egyszerű béremelésről vam szó. Amikor a mun.kiások odamentek, a vezetők elkezdtek kiabálni: Békét! Azt akarták, hogy a gyár­vezetőség forduljon a kormányhoz, hogy kösse­lek azonnal különbékét Szovjet-Oroszországgal. Ugyanakkor hangoztatták, hogy a nemetek el­vesztették a háborúi;, és mi ne bukmnk el a ne­metekkel együilk Ezek azi események, ezek a ki­jelentések és, tények» mind azt igazolnak^ hogy itt a, szociáldemokrata párt és szakszervezetek állam- és nemzeteilenes működést fejtenek ki az országban. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez igaz! — Börcs János; Feloszlatni!) Amikor azt kérem, hogy azonnal oszlassa fel a kormány, mert igenis nemcsak a minisz­terelnök úr és a belügyminiszter úr. hanem az egyetemes magyar kormány fölei azért a ka­tasztrófáért, amelyet ezek az emberek elő akar­nak idézni, tudom, az a szemrehányás érhet, hogy nem lehet a szakszervezeteket feloszlatni, mert akkor a szerencsétlen munkások befizetett fillérei is elvesznek. Tessék odaállítani egy katonaembert, mint kormánybiztost, vegyék őrizetbe az egész vezetőséget, zárolják egész va­gyonukat és őrizzék meg azt a vagyont azok­nak a szerencsétlen magyar félrevezetett mun­kásoknak, akiknek egy része . már csak azért . fizeti a tagdíját, mert úgy érzi, hogy 20—25 évi tagdíja odaveszne, ha nem fizetné tovább. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) KelL hogy ezeket meg­mentsük a jövő nemzedék számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom