Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

Âz országgyűlés képviselőházának 327. ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. által jóváhagyott ítélete a politikai jogok gyakorlatai felfüggesztésének mellőzését indokoltnak látta, mástréset azért, mert a törvényszék ítéletében felhozott enyhítő körülmények az adott esetben az állandó összeférne ti enségi bizottság előtt súlyosabban mérlegelendők voltak, mint aiz ugyanott előadott és a vádlott képviselői mivoltát kiemelő súlyosbító körülmény, — annál is inkább, mert a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor éppen leigelemibb képviselői jogaiban érezte magát súlyosan korlátozva— az állandó

1 összeifiérhetlenségi bizottság úgy találta, hogy olyan határesettel áll szemben, amelynél a kivételes elbírálás indokoltnak mutatkozik, sí élttől iá meggondolástól vezérelv© hozta meg egyhangú szavazattal a rendelkező részben foglalt és< a kizáró ok fennforgását meg nem állapító határozatát. Az eljárás során költség nem merült fel s így e részben határozni nem kellett. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomására hozatott. K. m: f. Mezey Lajos s. k. az állandó összeférheti enségi bizottság elnöke, Meixner Emil > s. k., ; az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője«. Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A vaulás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Sziuyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Van szerencséim a kántortanítók fizetéskiegészítő • áll'lámsegéljyéniek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. (Éljenzés.)' Kérem: annak kinyomatását, szétosztását és részletes tárgyalás céljából a közoktatásügyi és a pénzügyi bizottsághoz való utalását.,« Egyben bejelentem, -hogy a javaslat előadójául Király József, helyetteséül pedig Szabó Gyula 'képviselő urakat kértem fel. Elnök: A beadott törvényjavaslatolt a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztja, a # miniszter úrnak az előadókra vonatkozó bejelentését tudomásul veszi. A törvényjavaslatot annakidején részletes tárgyalás céljából kiadja a Ház a miniszter úr á*tal megjelölt bizottságoknak. Napirendünk első pontja a Pozsonyban 1942. évi július hó 2. napján kelt magyarszlovák társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvény javaslat. (írom. 767) Vitéz Kökényesy Péter előadó urat iMeti a szó. Vitéz Kökényesy Péter előadó: T. Haz! A múlt év elején, foglalkozott a magyar törvényhozás a szociális jogalkotásokkal kapcsolatban a Magyar Királyság és a Németbirodalom között a társadalombiztosítás terén viszonosságot megállapító törvényjavaslattal. Az azóta eltelt idő amellett tett bizonyságot, hogy nagy szükség volt ennek a kérdésnek szabályozására. A viszonossági szerződés jótékonyan éreztette ugyanis hatását azza-1 a miunkástársadalommal szemben, amely kenyerét hoszszabb-rövidebb ideig a baráti Németországban keresi meg. Az ilyenirányú jogalkotás terén a. kormányzat nem állhatott meg, mert a magyar állam polgárai nemcsak Németországba, hanem a környező egyéb államokba is kimennek dolgozni és viszont ezekből az államokból is jönnek át munkásfcpk, akik itt helyezkednek el. Ez a körülmény vezette azután a kormányzatot arra, hogy a társadalombiztosítás terén egyél államokkal vonatkozásban is mietgteremtse a viszonosságot. Céllszerű a hasonló szerződések létrehozása különösen a szomszédos es a szentistváni területből jelenleg miég birtokló álvamokkal való viszonylatban annál inkább, mert a kölcsönös munkakeresési lehetőség módot ad közvetlen betekintésre azoknak a külföldi propagandisztikus valótlanságoknak a terére, ahol Magyarország olyan áriára gyanánt van beállítva, mint ahol a nemzetiségek vas járommal a nyakukon nyögik a magyarság lehetetlen méretű sanyargatásait. Szükségesnek mutatkozott a viszonosság kiépítése magyar-szlovák viszonylatban, amely kft állam között kölcsönösen igen jelentős munkásvándorlás észlelhető. A kormánymegbizottak által folytatott tárgyalások eredményiéként, — amelyeknek során mindkét állam a legnagyobb megértést és jóindulatot tanúsította a kérdésnek közmegelégedésre történő megoldásaival kapcsolatban — a két állam meghatalmazottai 1942. évi július hó 22. napján Pozsonyban aláírták a magyariszlovák társadalombiztosításci, viszonossági szerződést. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a szerződésnek ,a becikkelyezéséről szól. A törvényjavaslat 1. §-a az áldandó gyakorlatnak megfelelően f kimondja a szerződésnek és a hozzá tartozó jegyzőkönyvnek az ország törvényei közé való iktatását. A 2, § tartalmazza a szerződés magyar és szlovák szövegét^ míg a 3. §. az életbelépési és. végrehajtási záradékot foglalja magában. Ami már most a társadalombiztosítási viszonossági szerződést illeti, annak ) lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a szerződésben gondoskodás történik arra az esetre, ha a két állam polgárai a másik állam termetén vállalnak munkát és ezáltal saját hazájuk társadalombiztosítási gondoskodásának köréből kiesnek. Ennélfogva a szerződés a jó szomszédi viszony ápolásán felül mindkét állam szociális érdekeit, társadalmi egyensúlyát és békéjét szolgálja. A megköitött viszonossági szerződés lényegében a Magyar Királyság és a Németbirodalom között létrejött és az 1942 :

1. te.-ben foglalt szerződés irányelveit tartja szem előtt. Ennek keretén belül hat fejezetben tárgyalja a két állam közötti társadalombiztosítás részletes szabályait. Az I. fejezet általános megállapításokat tesz és főelvkénit kimondja, hogy a szerződő felek állampolgárai a társadalombiztosításból eredő jogok és kötelezettségek tekintetében egyenlő elbánásban részesülnek. A II., III. és IV. fejezeti a társadalombiztosítás különböző ágaival kapcsolatos részletes szabályokat öleli fel. Az V. fejezet vegyes rendelkezéseket tartalmaz, míg a VI. fejezet a szerződés alkalmazásával kapcsolatos átmeneti és zárórendelkezésekről szól. A szerződéshez zárójegyzőköny v is ' fűződik, amely a szerződés egyes kérdéseivel kapcsolatban tartalmazza a szerződő felek megállapodását. A szerződésnek a betegségi biztosítással kapcsolatos rendelkezései közül meg kell említenem azt a rendelkezést, amely szerint a mindkét államban eltöltött biztosítási időtartamot mindkét szerződő fél tartozik figyelembe venni a betegségi biztosítási szolgáltatások megállapításánál, valamint azt a rendelkezést, amely szerint az egyik szerződői fél társad a»lombiztosítási teherviselője a másik szer-