Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

- Az országgyűlés képviselőházának 334. ülése 1943 november 10-én, szerdán. 183 tennék juttatta, annak dacára, hogy figyelmét izemélyeten felhívtam olyan körülményekre, amelyeket mint a magyar kormány földművelésügyi miniszterének elsősoriban szem előtt kell tartania. Tekintettel arra, hogy ái földmívelésügyi miniszter úr ezeni döntésénél figyelmen kívül hjagyta a kormány — miniszterelnök úr által is többször kifej érésre juttatott — programmjának a faj-, nép- és családvédelemre vonatkozó irányelveit, továbbá azokat- a szociális célkitűzéseket, melyeket .ai kormány éppein ai zsidóbirtokok odaítélésével kíván szolgálni, ha;j^andó-e miniszterelnök úr a földmívelésügyi minnszter úrral szemben a fentiek miatt a következmé*iveket levonni 1?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház;! (

H dijuk! Halljuk! a szélsőba ]

dlda on.) Ezt aiz interpeiHáeiómat önhibámon kívül hozom ilyen későn a Ház elé, azért bérem, méltóztassanak türelemmel meghallgatni. Folyó év januárjában a nélkül, hogy közhírré tétetett von,?, Löff 1er• százholdas szőlőbirtokos zsidónak 32 holdas szőlőjét, minthogy teher volt rajta szabadkézből eladták. Amikor a a abouyi lakosság erről tudomást szerzett, azomniai jelentkezett az igényével. Az ügy akkor még kezdeti stádiumban volt. Annak idején, amikor a zsidóbirtokokat igényelték, mindig az^volt a' szokás és így is tájékoztatták a közönséget, hogy a zsidó szántóföldből elsősorban a gazdák igényelhetnek!« viszont a szőlőbirtokokból az iparosok is. Ebben a tudatban két gazda és hat iparos adott be igénylést és támadta meg Löff 1er 32 holdas szőlőjének; vételét, amely szőlőt a szolnoki polgármester úr vett meg;. (F 'ihid'lások u széaőbaloldalon: Kicsoda?) Részletesen el fogom mondani Személyesein utánajártam a dolognak, küldöttséggel voltunk fent Budapesten, ahol azt a választ kiaptuk, hogy a szolnoki polgármester úrnak, mint köztisztviselőnek a rendelet értelmében elsőbbségi joga van aa iparosokkal szeimben. a gazdáknakt azonban természetesen elsőbbségi joguk van a köztisztviselővel szemben. Erre három niapon belül az illetékes táblabíró úr tanácsa aliapján az igénylőkhöz csatlakiozott hat kisgazda is. A vételár holdanként 2000 pengő volt, (Zaj a szé.sőba oldalon.) ami a mai árviszonyok mellett 'egyenesen ajándék. (Rajniss Ferenc: Szőlői) Igein! T. Ház! A 14 abonyi igénylőnek összesen 37 gyermeke, 13 vitézségi érme, 24 jelvényes kitüntetése és 30 é? félévi harctéri szolgálatiam van. közülük kettő' hadirokkant, van közöttük két ezüstkalászos- és két zöldmezős gazda. (Palló Imre: Mije vain a szolnoki polgármester úrnak?!) Ezzel szemben a szolnoki polgármester úrnak két gyermekisi van és egy igen, köztiszteletben álló, magas beosztása, megfelelő jövedelemmek A beadványokat szabályszerűéin felszerelve eljuttattuk a földmívelésíügyl miniszter úrhoz, aki »ebben az ügyben, nem tudom milyen indokok alapján, a referensnek m küldöttség előtt tett kijelentései ellenére oílyan döntést hozott, hogy a szőlőt a szolnoki polgármesteir úr kapja' meg. (F IkiáUások a szé sőbabMaon: Gyönyörűi) Erre én természetesen azonnal elmentem a miniszter úrhoz, aki kiözölte velem, hogy azért .adta a szőlőt a polgármesternek, mert három ízabó,_ egy malmos, meg egy suszter igenyelte. Erre tudomására hoztam, hogy ez nem fele] meg a valóságnak 14 igénylő van, akik hajlandók ugyanolyan fizetési feltételek mellett átvenni a szőlőt, mint a polgármester úr, felsoroltam névszierint az igénylőket, egyébként az^ okmányok mellett ott volt a kimutatás az igénylők személyi viszonyairól, amire őszintén megdöbbenve azt mondotta a miniszter úr, hogy ő erről nem tudott, revideálni fogja az álláspontjíát (Egy hang balfeiőí; El is hiszem!) és értesíteni fog a döntéséről. Én tiermiéisizeteeisn megnyugodtam! iki jelentésében és ezt az abonyiakkal szószerint a következőképpen közöltem. (Olvassa): »22-én a telepítési osztályon jártam fent. ahol ellenőriztem a beadvány beérkeztét és azt, hogy az aktákhoz csapoltatott. 23-án, tegnap délben« — ez februárban volt — »a szolnoki polgármester váratlanul bejutott a miniszter úrhoz, aki úgy döntött, hogy a Löffler-féle szőlőbirtoko! a polgármester vásárolhatja meg, szóval a maguk igénylései .elutasíttatott. Ma reggel fen! voltam személyesen a miniszter úrnál. Ö meg , volt lepve, mert tudomása szerint csak hai igénylő volt

% akik közül három ezalbó, egy malom tulajdonos, stb. Felvilágosítotiisim a' való tényállásról és hogjr hány gazda van az igénylők közöti, hogy tőkeerősek, hogy az ábonyi lakosság még zsidóbirtokból eddig egy .szemernyit sem kapott, ezzel szemiben idegenek egymásután viszik el a legjobb birtokokat.« Tudni kell, hogy ez a második szőlő, amelyet •szolnoki ember kapott Abonyból és azonkívül 200 hold birfcoko kaptak a ceglédi gazdák. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Abotnyiak addig egy szemernyi í'ö.d zsidónirtokol sem karnak. AbiOiny 16.000 lakosú község. (Tovább olvassa): »Szembeálíi ottani a polgármester úr helyzetét a. 14 kisigénylő viszonyaival, mire a földmívelésügyi miniszter úr megígérte, hogy isme meg f og jai vizsgálni az ügyet és elhatározásáról miajd értesít.« (PallóImre: Na!) Ahogyan azonban a t. Ház nem kapott értesítést a mai napig sem az elha.ározásáról. úgy én sem. ellemum csodálatosképpen 21 napon,, tehát három, héten belül a telekkönyvi hatóiság már ál írta a .szolnoki polgármester úr nevére a zsidóhirtokot(Mozgás a sz Isőbaloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy a lelekikönyv milyen »gyorsán« dolgozik rendes körülmények, között, tehát annál meglepőbb volt, hogy amikor én mindent elkövettem igazán, a közérdek szempontjából, hogy a kiisigénylők kapják a birtokot és. lássák, hogy a kormány nép- és családvédelmi prograimimja nem blöff, nem propagandafogás, hanem tényleg eleven valóság, amil én magam a legteljesebb mértékben igyekeztem, a lakosság tudatába átvinni és megnyugtatni őket, akkor a miniszter úr még arra sem érdejm-egíteVi* hogy döntésének indokáról értesített volna. (Moz nís a azé:'sőbaioldalcfn. — Enökcsenget.) Amikor ez tudomásómra jutott, természetesen a .miniszter úrhoz egy levelet intéztem, amelvben közöl, eim megdobben esem

et, hogy nem, tartotta meg velem szetmiben az Ígéretét és hogy a 37 gyermekkel, 13 vitézségi ére'mmel és 30 és félévi hamtéri szolgálattá! rendelkező kisigénylőkkel tizemben egy magy/állású köztisz.viselőnek juttatta a zsidó szőlőt, márpedig e

z a nyugalom első megbontója. (Zaj a szélsőbaloidalon.) Mert legyünk tisztában azzal, hogy a magyar falu nyugalmát két dologgal lehet legjobban zavarni. Az első az, ha neimi becsüljük meg a hadigondozottakat a hadikáriosultákal és harctéri katonáinkat, a másik pedig az, ha az emberek azt látják, hogy