Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
182 Az. országgyűlés képviselőházának 334 jogorvoslataik biztosítása mellett lehet alkalmazni. Itt idézem magának Töreky Gézának az évnyitó beszédében elfoglalt következő álláspontiát. (0 vassá): »Kétségtelein, hogy a honvédelemről szóló törvény 160- i-ának (1) bekezdése valóban feljogosítja a m. kir. kormányt arra, hogy egyes bűncselekmények tekintetében az eljárást és ítélkezést a fennálló r törvények szerint arra hivatott bíróságokról más polgári büntetőbíróságokra ruházhassa át. Az ösmertetett rendelet azonban nemcsak a törvényestől eltérő hatásköri szabályozást, hanem a polgári büntetőeljárás rendéig, szabályainak módosítását is jelenti és különleges eljárási szabályokat tartalmaz. Márpedig — mint láttuk — a Honvédelmi Törvény 160. §-ának (2) bekezdése erre az esetre előírja a védelemi elvének gyakorlati biztosításán kívül megfelelő jogorvoslati lehetőség nyitvatartását. Ha azonban, valamely ügyben a m. kir. Kúlria első és végső fokon bíráskodik, jogorvoslatnak nincs és nem is lehet helye.« Tehát ezeket mondotta, Töreky Géza évnyitó beszédében. Tehát Töreky magái évnyitó beszédének ezzel a passzusával igazolja a mi álláspontunkat. Cikkem további részében, az 1912:LXTIÍ, te 12. §-át idéztem» szó szerint és ennek alapján be bizonyítottam, hogy a kormánynak a Honvédelmi Törvény alapján ennek a rendeletnek a kiadására egyáltalában nem volt joga azért, mert a Horn védelmi Törvény 160. §-nál lalapul vett törvénynek az 1912:LXII1. te. 12. §-a arra az esetre adott csak a, kormánynak ilyen intézkedésre jogot, ha az illető bíróság* például megszállás alá került vagy ott olyan események történtek. amelyek miatt az illető ügyet ott táirgyalni nem lehet, tehát például a járásbíróság ítélkezhessek a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben, vagy megfordítva, tehát generálisan magán a birói illetékesség nagy elvén és a hatáskör szabályán semmi néven nevezendő változtatást nem tett, de az 1939:11. te, a honvédelmi törvény sem akart ezen, változtatni és nem is változtatott. Ez a miniszteri indokolás és 1 a törvényjavaslatnak a Ház által elfogadott indokolásának: szövege kétséget kizáróan megállapítja, hogy ez az álláspont a helyes. Cikkem befejező részében foglalkoztam azzal, hogy Töreky Géza cikkében még ezeket is mondja! kivonatosan' ismertetem: Nem kell itt alkotmány sérelmet nekünk sem látnunk abban az illetékességi kérdésben, hogy a kir. Kúria első és végső fokon ítélhet, — bár azok feltűnőek és jogrendszerünkben szokatlanok — mert a bűnvádi perrendtartás nem alkotmányjogi kérdés, mert vannak a világon más olyan országok, ahol rendkívül kényesek az alkotmányira, rendkívül kényesek az egyénii jogokat illetően és ott is csinálnak per jogilak olyan kivételes illetékességet, mint amilyen a 4810. sz. rendeletben van. Ezt Töreky mondja értelmileg ebben az évnyitó beszédében. Erre vonatkozólag válaszul cikkem befejezése a következőképpen szól. (Olvassa): »Szerényen kérdezem, mi lett volna, ha mi hivatkoznánk az ilyen alkotmányt sértő rendelet védelmében' döntő megnyugtatásként a külföldi jogok példájiáira"? Válasz helyett, én inkább magyar példára hivatkozom és idézem Horváth Boldizsár, néhai nagy igazságüerminifezterünk 1869 túlius hó 3-án' a képviselőházban az 1869. évi IV. te. tárgyalásánál mondott következő szavait. (Ölülése 1&43 november 10-én, szerdán. vassá): Mit mondana a t. képviselő úr, — for dúlt Ghyczy Kálmán, az ellenzék akkori vezérszónoka felé — ha példának okáért azt, amit ő Angliáról állít, hogy a felső bíró elvonhat valamely pert az alsó bírótól és abban ítéletet hozhat, Magyarországon én be akarnám hozni, azotn sarkalatos jogelvnek megsértésével, hogy senkit illetékes bírájától elvonni nom lehet?« Ezziel fejeztem be eikkem. Az, úgy, ahogy ismertettem, de szószerinti szövegében is, jogászi polémia Törekyvel és csak annyiban hivatkozik a törvényre vadé hivatkozáson kívül másra, amennyiben ő külföldi jogok példájára hivatkozik. Én nem tudom- hogy milyen alapon akadályozták meg, hogy ez, a cikk megjelenhessek, hogyan volt tehetséges, hogy ugyana z ai királyi ügyésíz, aki Töreky beszédét ezerszámra engedte szószerint kinyomtatni, mert a kormánynak az tetszett, nem engedte az én válaszcikkeim kinyomtatását- Ez| zeil ezí a 4810. számú rendelet még nem lesz törvényes. Lesz módunk majd erről az igazságügyi tárcánál és ai felhatalmazási javaslatnál beszélni; ebben a kérdésben a küzdelmet nem adjuk fel, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert nem függhet a kormány önkényétől és tetszésétől, hogy valaki a bírói előtt hol áll, hogy az illetékes bíró előtt áll-e vagy sem. Ettől függetlenül, én tisztelettel: vagyok bátor még a következőkre is hivatkozmi. Hallatlan tekintélyű állást tölt be az, aki a királyi kúria elnöki székében ül. Századok nagy bírái szerezték meg ennek az állásnak a tekintélyét. Én elismerem tehát, hogy ha a Kúria elnöke ír valamit, akkor egy ügyész vagy egy kis tisztviselő, mint cenzor, nem cenzúrázza azt meg azért, mert a Kúria elnöke írja azt a cikket, de a törvényhozásnak is csak van egy kis tekintélye! Századok törvényhozási munkája, nemcsak a parlamentáris mimika, de a régi törvényhozási mfunka alapította meg az országgyűlés tekintélyét, tehát, engedelmet; kérek, — bárki, légy en is az, nem én. akárki — ha törvényhozás tagja és tisztelettel, tárgyilagosan, jogászitag a Kúriai elnökévé] — akárki legyen is az — vitába száll, akkor ugyanazon fórum előtt, ahol a Kúria elnöke véleményét elmondotta, röpiratban, lapokban. mert minden lapban leközölték a Kúria elnökének évnyitó beszédét — akkor őt, a törvényhozás tagját is megilleti azt a jiog. hogy erre felölhessen. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloida<o\rk) Kérem a 'kormányt, hogy az általa hangoztatott tekintélyi elv biztosítása szempontjából és a helyes alkotmányp® felfogás szempontjából akadályozza meg az ilyen visz szaélések előfordulását. (Helyeslés és taps « szé sőbaloldalon.) Elnök: A z interpellációt a Há z kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Baky László képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem & jegyző urat, szíveskedjék azt felolvas ni. Porubszky Géza. jegyző (olvassa): »Inter* pelláció a m. kir. miniszterelnök úrho z , az abonyi Löffler-féle zsidó szőlő juttatása körül észlelt visszásságok tárgyában. (Felkiáltások a szélsőba'Mddion: Már megim!) Van-e tudomása a m- kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy kormányának föl dm ívelés* ügyi minisztere az Abony község határában lévő Löffler-féle zsidó szőlőbirtokot 14 abonyi kisigénylővel szemben a szolnoki polgármes-
