Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
Áz országgyűlés képviselőházának 334. tetű eljárásra utasítani illetve ezt biztosítani és a szeméiliy válogatást ia közié«: engedélyezésénél megszűntetni!« Elnök: Az interpelláló képviselő' urat illeti a szó. t Nagy László: T. Ház! ( H Ujuk! Halijuk! a szé!sőbatolda on) A Ház tagjai isimeriik azt a harcunkat, amelyet tavaly a költségvetési vita folyamán és az idén interpelláció formájában folytattunk a 4810-1942. M. B, számú rendelet ellen amely tudvalevőleg többek között a< mkir. Kúriát első és utolsó fórummá tette, tehát miniden ügyet el lehet vinni a rendes bíróságtól ügyészi tetszés szerint és a,királyi Kúria hetes tanácsa elé lehet utalni. Mi megállapítottuk, hogy ez a rendelet, amely a honvédelmi törvényre hivatkozik. mint jogalapra, törvénytelen. mert a honvédelmi törvény erre alapot nem. ad. Termószeteiaen ez áj megállapításunk és harcaink a nagy nyilvánosság elé nem kerültek, mert hiszen a cenizura ezt! megakadályozta. Annál nagyobb meglepetést okozott nekemi az, hogy a királyi Kúria idei elnöki évnyitó beszédében Töreky Géza, a Kúria elnöke ezzel a kérdéssel foglalkozott és részleteden fejlegetve a tárgyút, végeredményben arra a megállapításra jutott, hogy ez a rendelet törvényszerű. Én mindjárt gondoljam, amikor ezt a beszédet olvasvanij, hogy valami oka van annak, hogy Töreky Géza, a Kúria elnöke ezzel a kérdéssel foglalkozott, itt valószínűleg a kormány réeizéről iniciáltatott' valamii, amely " feltevés azután megerősítést nyert egyrészt abban, hogy Töreiky Gézának ezit a beszédét a Magyar Jogi Szemle mislléfcl étéiként. kezelték és utána még külön lenyomatban a Franklin Társulatnál többezer példányban kinyomatlak és terjesztették aa országban. Mása-észt az 1943 október 22-iki napló tanúsága szerint azi igazságügyminiszter úr Mosonyi Kálmán képviselőtársam, a 4810-eià rendelet tárgyában elŐterjiesztett interpellációjára aidott válaszában már jogforrásként hivatkozik Töreky Gézia^ kúriai elnök: évnyitó beszédére. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Azt, mondja, hogy ez a rendelet törvényes azért fo mert Töreky is annak nyilvámította. (Zaj a szé sőbaíOidion. — Az elnök csenget.) Amikor én január l-e után értesültem orrol a beszédről, elhatároztam, hogy az »audiatur et altera pars« elve alapján én is a nyilvánosság elé viszem a mi álláspontunkat, amit eddig a cenzúra folytán nem tudtnnk meglenni, én is, közlöm a magam okfejtését és válaszolok TÖreky Géza beszédéne:. T. Ház! Hogy miéü óztassék látni, hogy nem valami forradalmi cikk volt az én cikkem, kérem méltóztassék megengedni, hogy egyes részeit felolvassam. (Halljuk! aï szélsőbalt d Ion.) A címe ez volt: »Válasz Töreky Géza kúriai elnök évnyitó beszédére.« Cikkeim elején idéz tem az igazságügyi tárca tavalyi költségvetésének tárgyalásakor elmondott beigaéldlem erre vonatkozó részét, azután így f oly Vattában (Vvi$s0: »A királyi Kúria évnyitó ülésén TÖreky Géza elnök úr is foglalkozott a 4810—1942. M. E. rendélet érvényességének kérdésével és megállapította, hogy az törvényszerű és érvényes. E megállapítás az évnyi', ó beszéd közlés» kapcsán minden napilapban, sőt külön röpiratban is megjelent. Kötelességemnek tartom, a Kúria elnökének e megállapításával szemben a parliamentben kifejtért és fenit idézett meg állapításunk helyességét, mely szerint mi u rendeletet törvényes alap nélkül kibocsátotrütése 1943 november ÏO-ên, szerdán. lel nak és így érvénytelennek tekintjük, szintén a nyilvánosság előtt beigazolni. Az, érveket Töreky Géza kúriai elnöknek évhyi'íóbeszéáV* adja, részben azzal, amiről nem beszél részben azzal, amit mondott. Az 1939 : II. te. 160. Va következőképpen szól: »(1) A^minisztérium egyes Ibűn cselekmények te kin etében az eljárást és ítélethozásL a íennálló törvények szerint arra hivatott bíróságokról más polgári büntetőbíróságokra ruházhatja át. (2) A minisztérium az eljárás gyorsítása végett a polgári büntetőeljárás rendes szabályainak módosításával és kiegészítésével — megfelelő jogorvoslatnak és a védelem elvének gyakorlati biztosítása mellett — különleges eljárási szabályokat állapíthat meg.« Azi első kérdés, hogy a fent idézett törvény (1) bekezdése alapján joga volt-e a kor mánynak a 4810/1942. M. E. számú rendelet 1. §-ábiam. anélkül, hogy egyes bűncselekményeiket megnevezett volna, miként az 1938:X Vite. 1. §-ában »kimerítő taxativ felsorolással« történt, úgy rendelkezni, hogy a királyi ügyésznek joga legyein bármely ügyet a királyi bíróságokra kötelező egyoldalú állásfoglalás alapján, ha az ügyész megítélési 1 szerint az ügy tárgya vagy az azizal kapcsolatos bizotnyításra vagy megvitatásra kerülo kérdések érintik a hadviselés érdekét vagy aa államnak más fontos érdekét- az illetékes bíróságtól az ötös tanács, vagy a kir. Kúria előtt újonnan létesített hetes, tanács elé vinni.« Elnök: A házszabályokra való hivatkozássá], ia képviselő urat kérem, net méltóztassék ilyen hosszú felolvasást tartani. Méltóztassék ismertetni a cikket. Nagy László: Sajnos, a ( z évnyitó beszéd ezen a kérdésen átsiklik, holott a rendeleti" törvényességének megállapítása szempontjából erről feltétlenül beszélni kellett volna, ez együk legfontosalbb kérdés volna. Most azt fejtem ki itt részletesen és utalóik arra, hogy az »egyes bűncselekmények« kifejezés a törvényben azt jelenti, hogy meg kell nevezni azt a bizonyos bűncselekményt., például: lázadás, gyilkosság, vagyonrongálás és így tovább, mert hiszen a törvény nem használta volna az »egyes bűncselekmények« kifejezést, ha az nem így lenne. De ha megnézzük az 1939:11. tc-nek vonatkozó szakaszához, fűzött indokolást, amelyre, mint felhatalmazásra, a 4810. számú rendelet hivatkozik, akkor látjuk- hogy ez azt mondja, hogy a rendelkezés megfelel az 1912. évi LXIIL te. 12. §-<a 3. és 4. pontjaiban foglalt rendelkezéseiknek. Itt azt miondom, hogy ez a hivatkozás éppen eldönti a kérdést, igazolja a mi álláspontunkat, amely szerint a kormánynak azokat a bűncselekményeket, amelyekre kivételes bírói illetékességet akar rendeletileg megállapítani, meg kellett volna nevezni. Szerény véleményem szerint semmiféle magyarázattal nem lehet törvényesnek tartani a kormány rendeletének azt az intézkedését, hogy a bűncselekményeik megnevezése helyett ügyészi állásfoglalást deklarál törvénynek és a bűncselekmény tárgyán; túl a bizonyításra, vagy megvitatásra kerülő kérdéseket is olyannak tekinti, amelynek alapján bárkit az illetékes bírájától el lehet voainl. A másik kérdés, ameljr ezzel kapcsolatban felmerült — és én fejtegetésemet a honvédelmi törvény 160. §-ának: (2) bekezdésére alapítom, aimely azt mondja, hogy különleges eljárási szabályokat csak a védelem elvének és a megfelelő 28*
