Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
iiîése 1Ù43 november 10-én. szerdán. ÍÖO Az országgyűlés képviselőházának &34< jait, ezt most kiegészítem és a legutolsó, 1943. évi budapesti telefonkönyvből felolvasok néhány nevet 449 Weisz, 275 Schwartz, 256 Fischer (Rajniss Ferenc: Na, na! — Derültség a szélsöbalodalon.) 209 Riosenbaum, Rosenberg, Rosenfeld, Rosen gar ten, Rosenheim, Kosenkrantz*, Rosemianm Rosenstein, Roisenstingl, Rosenstrausz, Rosenwald, Rosenthal, Rosenwasser (Egy hang a szesőbaloldahn: Elégt!) és Rosenzweig (Palló Imre: A duftok kimaradtak!) azonkívül 190 Deutsch, 82 Fuchs, stb, található. De ezenkívül van rengeteg magyar nevű zsidó (Egy hang jóbbfelŐl: De hány zsidó Serényi van benne?) így a Féketák és Fodorok tömkelege, tehát mondhatni azt, hogy a budapesti telefotnelőfizetők 30—40 .százalékai, ha nem több, zsidó. (Baky Lászüó: Több! — Egy hing a szé'sőbaloldahn: Ezért nem lehet telefonálni!) VIsiz|ont magyarok újabban hiába kérnek telefont, azt mondják, hogy nincs. Ha a zsidók csak számarányuk szerint kapnának telefont, akkor legalább 50—60.000 telefon szabadulnia fel az országban. (Hely'esiés a szélsöbaloldalon. — Palló Imre: Volt egy ilyen rendelet, de aztán visszaadták a telefont! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ezt kellene csinálni! — Rajniss Ferenc: De ki csinálja? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Nincs bátorság!) Rátérve 1 azokra a vállalatokra, amelyeik a zsidótörvényi dicsőségére még ^mindig zsidó kezeikben vannak, az idő rövidsége miatt csak egyet említek meg, a Magyar Pamutipai Részvénytársaság újpesti gyárát. Itt a főorvos, Földeis Ernő zsidó, a gyermekorvos Erdélyi Ede zsidó, a nőgyógyász Székely zsidó, tehát elképzelhető, hogy a magyar gyárig munkások gyermelkei és feleségei, milyen jó kezekben vannak. Köztudomású, hogy a magzatelhajtások 95%-át zsidó orvosok végzik. Csodálkozom tehát azon, hogy eltűri a kormányzat-, hogy egy gyárban a zsidó orvosok túltengjenek. Ebbeni a gyárbán a, munkásfelvételnél Klein zsidó működik. Rákospalotán pedig a pamutipari műnk ások kezelője 1 , dr. Duschinsizky szintén ztsidó, apja rabbi és saktteir egyszemélyben. (Derültség.) Ezzel szemben 300 magyarr orvos volt odakint a fronton a zsidó orvosok nagy örömére, mert konkurren cia hiányában 100—200%-os hasznot húztak abból, hogy magyar orvosok odakint véreztek. Ennek a gyárnalk az anyagraktárában működött Kopp László zsidó. Ez behívót kapott munkaszolgálatra a frontra, ellenben a máj'" említett zisidló Földes gyári orvos elintézte, hogy három nap alatt felni ernte tték és mos/ ismét ott működik. (Zaj a szélsőbaíoldulon.) E z a gyár vezette he elsőnek az úgynevezett Bedeaux-rendszert, amely a munkás teljes kiuzisorázását célozza. A cég vezetője szintén zsidó, Hegedűs Ede. Kérem a miniszterelnök urat, hogy a legsürgősebben intézze él ennek a gyárnak a teljes zsidótlanítását (Piukovich József: Nehéz lesz!) Most nézzük csak meg, hogy vidéken a zsidó birtokosok és bérlők, hogyan viselkednek ma, a háború kellős közepén. Túrán már évtizedek óta Schossherger Viktor báró uralkodik több mint száz magyar munkás és gazdasági cseléd felett. Ezek a cselédek már egy év óta állandóan panaszokat adnak he, elsősorban azért, hogy a tejért, a törvény ellenére, pénzértéket kapnak- előbb 34 fillért, most 45 fillért, azonkívül az árpaj árán dóságot is pénzben kapták meg. Amikor nem akarták elfogadni, akkor .Schossherger báró a községházán letétbe helyezte a pénzt (Palló Imre: Csak nem feketén adta el?) A burgonyaföldjüket 20 év óta ugyanazon a helyen kapják, tehát elképzelhető, hogy micsoda termés lehet ortt- (Piukovich József: Egynyomásos gazdálkodás!) Hiába mennek panaszra, úgylátszik, igen nagy pröfektorai vannak, mert Schossherger báró úrtól még mindig nem vették el a birtokot és még mindig nem vették állami kezelésbe; Kérem a miniszterelnök urat. sürgősen intézkedjék, hogy az ilyen szabotáló zsidó tói vegyék el a birtokot és helyezzék állami felügyelet alá A másik eset a következő:. Fekete Gábor zsidó «bériő Vácrátóton bérelt földet az Akadémiától, illetőleg Zichyéiktől é& ott a tejellenőrzésseJl kapcsolatban olyan csalásokat követett eil, amelyek ^Végeredményben a magyar kisgazdák óriási megkáros ódás ára vezettek. Ugyanis törzskönyvezett tehenészete volt és ai nem törzs könyvezett tehenek tejét is hozzáadta a törzskönyvezettekéhez, azonkívül még kétszeresen is mérette le, úgyhogy 3000 literes tejelésű teheneket írásiban és hivatalosam is elismerteik'7—8000 literes teheneknek. (Baky László: Jól csinálta!) Ezzel szemben volt egy bikatenyészete, amely 3—4 évig működött és ott a bikákat háromszoros áron adtai el, mert úgy tüntette fel a bikákat, mintha 7—8000 literes teheneiktől származnának. Ezzel az eljárással óriási módon megkárosította Vác városát éa a gaadakat, akik óriási összesekért' vettek bikákat-, amelyek végeredménybein silány bikák voltak, mert az anyjuk 2—3O00 liternél több tejet nem adott éventa Kérem a miniszterelnök urat, hogy ezt a zsidót, aki még mindig bérlő Magyarországon, azonnal mozdítsa el à helyéről'. (Helyeslés a szé sőbaXoïda'onJ ' ' : . [ i : " Mindezekből! afc, esetekből azt láthatjuk, hogy hiába mondotta a miniszterelnök úr az úgynevezett exér(iektezli2iten, hogy ő a zsidókérdésben nem torpant meg, mert mégis csákl megtorpant, mégpedig alaposan. De ha ez ígv van és ha «• miniszterelnök úr ezeket és a többi kérdéseket nem tudja, nem akarja vagy nem meri megoldani, akkor aid ja át a helyét olyannak, .aki nemzeitünket az új nemzetiszoeialiista Európa szel lemében képes vezetni. (Helyeslés és taps a széf 1sőbal oldalion.) Elnök Az interpellációt a f Ház kiadja« a miniszterelnök iirhiak. Következik Nagy László képviselő ór interpellációja a miniszterelnök úrhoa Kérem, a jegyző urat, szíveskedjéki az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János .iegyző (o T vassa): »Interpelláció a m. kíir. miniszterelnök úrhoz dr. Töreky Géza, a m. kir. Kúria elnöke évnyitó beszédére adott válasz kácenzúráziása tárgyában,. 1. Tudjae a miniszterelnök úr, hogy. dr. Töreky Géza, ai kir. Kúria elnöke évnyitó bészéde — amelyben többek között a 4810/1942. M. E. számú rendeletet vette védelmébe — minden, napilapban, a Magyar Jogi Szemle mellékleté-, ben és a szokástól eltérŐleg. a Franklin Társulat kiadásában, sokezer példányban külön röpirat formájában, is megjelent? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr nyilatkozni, hogy erre aa évnyitó beszédre adott válaszomat milyen alapon húzta kà a cenzúra* úgy a Magyarságból, minit ai Nemzetőrből ? 3. Hajlandó-e a miniszterelnök úr ugyanabban a kérdésben a.'cenzúra kezelésiét egyön-
