Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Az országgyűlés képviselőházának 334 Élinek: Csendet kérek! Rajniss Ferenc: így tiszttelik meg ai tételes magyar törvényeik szellemét a Kúrián, amikor sok. egyefe idősi bírót: és igazságügyi Kishiva­talnokot a törvények alapján áldásukból elkül­dő itek. Ennek a beosztásnak igeni® tüntetés­jellege van és s'otomindent megmagyaráz, akár­milyen kitűniől jobbkéz is legyen a száziszázar lékosan zsidó kivételezett bíró. Az. elmondottak alapján kérem a jelétül nem lévő igazságügyminiszter urat arra, hogySalló János dr. ismertetett ügyében hivatalból in­dítsa meg a kegyelmi eljárást, ami Salilónak egy ebiként katonai »szolgálata alapján is kijár; másodszor a. hasonló ügyeknek! végleges! és közmegnyugvást keltő elintézésére — éppen a kormány erejének tudatában' — ajánlja az igazságügyminiszter úr az általános politikai aunncií'ztáát, {helyezés a s~é sóbaloida on».) amit az idők is tökéletesen indokolnak és har­madszor gondoskodjék sürgősen az. igazság­ügyminisizter úr arról, hogy a Kúria # elnöke mellié beosztott zsidó származású bírót más "szolgálata helyre osszák be (Egy hang a szé ső­baloldalon: Munkatáborba!), mert a Kúrián nemcsak a törvények betűjének, hanem azok szelemének követése m uralmai is feltétlenül megkövetelhető. (hlén u \ helyjsiés és taps a s.í i éUola.d'"dat on.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kormánynak. A következő interpelláló. Piukovieh József képviselő úr, interpellációját törölte.^ Követ­kezik gróf Serényi Miklósi képviselői úr inter­pellációja a miniszterelnök úrhoz» Kérem a iegyző urat. szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző láuabsa): interpel­láció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a magyar­országi zsidóságnaiK az ország érdekeit vészé­lyeztttő magatartása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a magyarországi zsidók mes: min­dig bolseviki propagandát folytatnak, szabo­tázsra uszítanak, árut rejtegetnek és fajgyalá­zást követp ekei? 2. Ha igen, hajlandó-e a legerélyesebb rend­szabályokkal a zsidóknak fenti tevékenységét megakadályozni ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Serényi Mikíós: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk! a szélsőbaloldalon.) Ma, amikor a háhorú kellős közepén állunk és hős honvédeink oda­kint a zsidó bolsevizmus ellen küzdenek, nem volna szabad eltűrni, hogy a külső ellenségen kívül idehaza még egymillió zsidó mint nyílt belső ellenség álljon a legelkeseredettebb harc­ban miniden magyar érdek ellen. (Ügy van! Ügy van! a szélsobaloldülon) Ezekről a z-idókról a miniszterelnök úr kijelentette' azt, hogy ki kellene őket telepíteni, de ha mar ezt nem tette meg, akkor miért nem tétette őket munkatábo­rokba és gettókba, ahogyan én azt még múlt évi interpellációmban követeltem. A miniszterelnök úr az Interpellációra azt válaszolta, hogy az ezidőszerint érvényben lévő jogszabályok alap­ján indítványom nem valósítható meg. T. Ház! Ha ilyen jogszabály nincs, akkor nagyon könnyű módszerrel lehetett volna egy új jogszabályt készíteni és semmi akadálya nem lett volna a miniszterelnök úrnak abban, hogy egy ilyen törvényjavaslatot a Ház elé hozzon. Azonkívül 1 kijelentette a miniszterelnök úr, hogy ezeket az időket nem tartja a zsidó- > KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ütése 1943 november lO-én\ szerdán. 1?9 kérdés elintézésére alkalmasaknak. Ilyen élvek alapján a háború alatt nyugodtan. Ölhetett kéz­zel^ lehetne ülni és minden kérdést a háború utánra, esetleg sok év utánra lehetne elhalasz­tani. • Hogy milyen szükség van a zsidóságnak megrendszabályozására, az abból is kiviláglik, hogy a zsidók magatartásukkal 1 kihívják m egész ország keresztény közvéleményét. Itt van például, a zsidó munkaszolgálatosok ügye. Ezeknek a munkiaszolgálatoisoknak munkájáról nem is jó beszélni, mert az legfeljebb 10%-át eri ainnak, amit egy magyar munkás elvégez. Ha valaki a iéiügyelők közjül szigorúbb rend­szabályokkal nagyobb mfunkára akarja őket kényszeríteni, azonnali leváltják a helyéről. Minden szombaton megtöltik a vonatokat, ma­gyar embernek alig jut helye a vonatokon. Múltkor is Nyíregyházán 50 magyar lemaradt, mert » vonat zsidó munkaszolgálatosokkal volt tele. (SzöLősi Jenő: A hálókocsi is!) A belügy­miniszter úr ezelőtti egy évvel kiadott egy >bi­zailmas, rendeletet, hogy a csendőrök és rend­őrök a zsidóikat a vonatokról szállítsák le, ha különben a magyar utasok nem férnek fel. Ezt körülbelül egy hétij? be is tartották és. ai csend­őrök és rendőrök nagy örömmel vagv útközben szállították le a zsidókat, vagy az állomásokon marinem engedték fel őket, (Egy hang a szêh sêbalo.dalon: Jobb ú'közbet.!) vifözont egy hét miulva csodálatosképpen visszavonták ,a, rende­letet; valószínűleg a Chorinok, Vidák és Gold­-bergerek küldöttséggel mentek a kormányhoz. (Palló Imre: Azokat nem szjállították le! — Raj­niss Ferenc: Az nem lehet, hogy Chorinnak be­folyása legyen, az ki van zárva!) Rátérve a zsidók fa jgyal ázására, ez még a mai napig is vígan^ fo'yik. Hiába van a tör­vény, ezt nem akadályozzák meg és még nem hallottunk olyan büntetés ékről, hogy valame­lyik fajgyalázó zsidót felakasztották volna. Amerikában azt a négert, aki fehér nőhöz nyúlni merészel, meglincselik, idehaza legalább szigorú börtönbüntetéssel kellene ezeket a zsi­dókat sújtani. Budapesten még mindig 80 000 zisidó tart magyar cse'édleónyt és amikor már két vagy három év előtt szóvátettem ezt és kér­tem a kormányt, hogy tiltsák meg végre % hoigy 40 éven aluli magyar asszonyok és leányok szolgálhassalak zsidóknál, akkor egyszerre csak szociális érdekeket pengettek és azt vála­szolták, hogy vájjon mi lesz ezekkel a szegény cselédlányokkal'? ÍRainiss Ferenc: És a sze­gény zsidókkal!) Akkor azt mondottam, hogy ezek a cselédlányok sokkal jobb helyeken fog­nak elhelyezkedni, mert lassacskán az a hely­zet, hogy 'magyarok nem kapnak cselédlányt. • Rátérek a zsidók rádiójára. (Rajniss Fe­renc: Nem tudsz rátérni, az a baj! — Derültség a szélsőbafoW'íon.) Budapesten legalább 50—H0 ezer zsidócial'ádban van' rádió; ez természete­sen terjesztője a bolsevista, zsidó proipagandá­nak; ugyanis a zsidókat már nem lehet ugyan lobban' elrontani, de a náluk szolgáló cselédlá­nyok hallják a zsidóknak kiülönlböző, ^ angol es Szovjet győzelmekről szóló beszélgetéseit, utána elmenniek és barátkoznak ,a honvédekKel és munkásokkal. akiknek ezeket elmondjak. (Mozgás a jceboldatotn. — Halmai János: Nem nevetnivaló ez, uraim! Sajnos, komoly dolog! — E 7 nök csenget.) Ennek köszönhető az _az óriási bolsievistapropaganda, amely az ország­ban előretör. Tegnap már szóvátettem a zsidók telefon­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom