Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

S Àz országgyűlés képviselőházának 327. A Ház a bejelentést tudomáslul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy a Ház szünete alatt az egyes bizottságok a következőképpen alakultak meg: az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzővé Meixner Emil; a földjmiívelésügyi bizottság elnökévé Bárczay Ferenc, helyettes elnökökké Máriássy Mihály és Csizmadia András, jegyzővé Megay Károly; a gazdasági bizottság jegyzőivé Boczonádi Szabó Imre; az igazságügyi bizottság elnökké Benkő Géza, helyettes elnökökké Huszovszky Lajos és Inántsy-Pap Elemér, jegyzővé Jánost Áron; a kérvényi bizottság elnökké Bánó Iván, helyettes elnökökké Fricke Valér és Miskolczy István, jegyzővé Horváth István: iá könyvtári és múzeumi bizottság jegyzővé Padányi-Gulyás Jenő; a közgazdasági és közlekedésiügyi bizottság elnökké Varga József, helyettes elnökökké Ronkay Ferenc és Quirin Leó, jegyzíőívé Zichy Nándor gróf; a közigazgatási bizottság elnökké vitéz Bo_ bory GyÖirgy. helyettes elnökiekké Kossuth Pál ési" Hunyadi-Buzás Etndre, jegyzővé Turchanyi Imre; ' : a közjogi bizottság elnökké Bálás Károly, helyettes elnökökké Bocsáry Kálmán és Kossuth Pál, jegyzővé Gajzágó István; a közoktatásügyi bizottság elnökké Hóman Bálint, helyettes elnökökké Wälder Gyula és vitéz Somogyváry Gyula, jegyzővé vitéz Faragó Ede; a külügyi bizottság elnökké vitéz gróf Teleki Mihály, helyettes elnökökké greif Esterházy Móric és Szeder János, jegyzővé Huszovszky Lajos; a mentelmi bizottság elnökké Mezey Lajos, helyettes elnökökké vitéz Tóth András és Dzonyi György, jegyzővé Szakáts Pál; a naplóbíráló bizottság elnökké vitéz báró Hellenbach Gottfried, helyettes elnökökké Nyiri István és Vitéz Attila, jegyzővé Tóth József; a pénzügyi bizottság elnökké Szabó Gusztáv, helyettes elnökökké Temesváry Imre és Inántsy-Pap Elemér, jegyzővé Cselényi Pál; _ a számvizsgáló bizottság elnökké vitéz Ujfalussy Gábor, helyettes elnökökké Beniczky Elemér és Korponay Ede, jegyzővé Donath György; a társadalompolitikai bizottság elnökké vitéz Marton) Béla, helyettes elnökökké Bencs Zoltán és Alföldy Béla, jegyrové Szabó Zoltán; a véderő bizottság elnökké vitéz gróf Takáeh-Tolvay József, helyettes elnökökké vitéz Ujfalussy Gábor és Kölcsey István, jegyzővé vitéz Csiesery-Rónay István, végül a zárszámadásvizsgáló bizottság elnökké Cfoermann Antal, helyettes elnökökké vitéz Martsekényi Imre és Miskolczy István, jegyzővé vitéz Téglássy Béla képviselő urakat választotta meg. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A t. Ház tudomására hozom, hogy^ az állandó összeférhetlenségi bizottság Lili János képviselő úr összeférhetlenségi ügyében meghozta határozatát. Kérem a jegyző urat, hogy ezt felolvasni szíveskedjék. Boczonádi Szabó Imre jegyző: »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága 1943. évi április hó 16-án tartott ülésében Lili János ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. országgyűlési képviselőnek jogerős elítéltetése tárgyában az 1938 :XIX. te. 164. $-a, valamint a házszabályok 15. §-ának 2. bekezdése alapján az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz áttett össtzeíérhetlenségi ügyében a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Lili János országgyűlési képviselő ellen a budapesti kir. büntetőtörvényszék öttagú különtanácsa. illetőleg a m. kir. Kúriának az -1921:111. te. 6. §-a L bekezdésébe ütköző, a m. kir. rendőrség szolgálati fegyelme ellen irányuló izgatás vétsége miatt hozott és jogerőre emelkedett ítéletét, figyelemmel aj?, 1938:XIX. te. 28. §-ának 2, valamint 56. §-ának 6. pontjára, mint kizáró okot nem állapította meg. Indokok: A képviselőház elnöke által az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökéhez intézett megkeresés, illetve a budapesti kir. büntetőtöirvényszék öttagú különtan ácsának átirata a jelen ügyben az 1938 :XIX. te. 164. §-a, valamint a házszabályok 15. $-ának 2. bekezdése alapján történt. Az állandó összeférhetlenségi bizottság megállapította, hogy a képviselő elítéltetése végleges képviselői igazolásának megtörténte után. országgyűlési képviselősége alatt elkövetett vénség miatt az 1921 :IH. te. 6. §-ának 1. pontja alapján történt. Megállapította az állandó összeférhetleugégi bizottság a törvényszéki különtanács ítéletéből azt is., hogy a bííróság ja; vádlottat 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte és a hivatalvesztést, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a Btk. 54. §-ának (2) bekezdése alapján mellőzte. Az ítélet indokolásából kitűnik, hogy a büntetés mértékének megállapításánál a kir. törvény szék a vádlott javára enyhítői körülményként vette figyelembe ia vádlott családi állapotát és a tanuk által isi igazolt felhevült lelkiálla/potát. Ezzel szembein súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlott országgyűlési képviselő létére követte el tettét, akinek pedig gondolkodásával és viselkedésével ai törvények és a hatóság intézkedése iránti tiszteletben és engedelmeskedésben jó példával kell előljárnia, továbbá azt, hoay a rendőrközegek sérelmére becsületsértő kifejezéseiket is használt, végül pedig azt a körülményt, hogy Európaszerte akkor már dúló háború idején követte el a tettét. Viszont kimondja a tötryényszék ítélete azt is, hogy a melléfebuntetés kiszabását aizért mellőzte, mert úgy találtai, hogy a súlyos^ jogi következményekkel járó hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának a felfüggesztése a büntetés célján túlmenően sújtaná a vádlottat. Ezzel szemben megállapította a bizottság, hogy az 1938 :XIX. te. 56. §-ának 6. pontja — figyelemmel az ugyanezen törvény 28. §-ának 2. pontjaira — az (aktív és passzív országgyűlési képviselői választói jogból akkor is kirekeszti az 1921:111. te. alapján elítélteket, ha mellékbüntetésként; a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése nem is mondatott ki. Hogy az állandói összeférhetlenségi bizottság, mint ítélő bíróság mégis a törvény ezen réndelkeizésétől eltérően hozta meg kivételes méltányosságból a rendelkező részben foglalt határozatát, annak indokolása ia következő: Bár az 1938 :XIX. te. 56. §-ának 6. pontja feltételként nem jelöli meg a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, mégis egyrészt azért, mert aikir. törvény széknek a Kúria