Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

148 Az országgyűlés képviselőházának 334. meggyőződve a ti Ház és mindefnekelotit' a t. képviselő úr, hogy minket is, ezt a pártot is a köznek, & magyar jelemnek és a jobb magyar jövőnek al munkálást vezeti és éppen ezért tiltakoznunk kell minden olyan beállítás és megnyilatkozás ellen, amely akár burkoltan, akár nyiltan, vagy esetleg a kifejezések nem szerencsés megváílogatásával a törvényjavaslat elfogadóit ezzel ellenkező színben kívánná feltüntetni. (Úgy t van! Ügy van! jobbfelől.) Képviselőtársamnak ebben a vonatkozásban tett nyilatkozatát és kitételeit tehát tiszelettel bár, de a leghatározottabban kénytelen vagyok visszautasítani. (Helyeslés jobbfelől.) Sem én, sem, az a párt. amelynek tagjai között van szerencsiem helyet foglalni, nem, fogadhat ©1 tanácsot a lelkiisemeret és a jó magyarság kérdésében, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és főleg nem, fogadhat el és\ nem tűrhet kioktátásiÜl (Ügy van! Úgy van! jobbfelől. — Palló Imre: Bizonyosan nem is tette!) Kértem, méltóztassék vagy itt lenni a képviselőház tárgyalásain, vagy méltóztassék a Naplót; elolvasni. Az, hogy a belügyminiszter úr javaslata jó-e, helyes-e, hogy a kívánt célt eléri-e, vagy nem, lehet vitatkozás tárgya, sőt kell is, hoigy vitatkozás! tárgya legyen, die ezt a vitát felhasználni árrá, hogy képviselőtársainknak, vagy a Ház nagy többségének legszentebb érzelmeit sértsük meg, szerény megítélésem szerint nem szabad szükségtelen, sőt káros is. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha valaha, akkor most ezekben az igen nehéz napokban fofcoiziott mértékben kell törekednünk arra, hogy a tényleg magyarul érző és gondolkodó emberek az .egymás közötti tárgyi ellentéteket, felfogásbeli különbségeket ne élezzék ki (Ügy van! jobbfelől.) éé 'főleg ne vigyék át, személyi térre. Az én megítélésein szerint a magyar parlamentnek, a magyar törvényhoiaásniak kell elsősorban jó példával előljárnia, neki kell elsősorban! példát szolgáltatnia az ország lakosságának azzal, hogy <ai kérdések meigr tárgyalását higgadtan, bölcsen, tárgyilagosan,nyugoidttian. de főleg a személyi él kihangsiílyozása nélkül végezze (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezt annyiyaü! is inkább könnyebb megtenná, mert nézetem szerint 'a nagy célban mindnyájan egyek vagyunk. Ismerem szóban foT'gó képviselőtársam felfogását, de ismerem túloldalom ülő képviselőtársaim nagy részének felfogását is s eiziéirt örömmel keili! megállapítanom, — és ezt

1 hangsúlyozni kívánóim! — hogy a nagy célban mind egyek vagyunk. (Helyestés.) En éppen itt látom a magyarság múltbeli nagy tragédiájának egyik fő okát: a célban minidig egyek voltunk, de a cél! elérésiét szolgáló utakban és eszközökben sohasem; tudtunk megegyezni és aiz ezzel kapcsolatos viták olyan széthúzást, ellentéteit teremtettek köztünk; ametlyek a kívánatos cél elérését, a 'haza üdvét sokszor kétségessé tették, vagy egyenesen károsan beif oly ásoíták. Ha én a vitát abban a mederben folytatnám és azioin a hangom vezetném tovább, ameV lyen előttem, szólott t. képviselőtársam, folytatta, akkor, úgy vélem, nem szolgálnám 'azt a célt, amelyet az előbb is említettéin. Ezért méltóztassanak* megengedni, hoigy teljesen tárgyilagosan, pártsiziempontokom felülemelkedve foglalkozzam a törvényjavaslattal és azokat a tárgyi kifogásokat, amely ekeit előttem szólott t. képviselőtársam említett, ai törvényjavasíát egyes szakaszainak tárgyalása alktaÜmával hoz

1ülése Î&43 november 10-én, szerdán. zam fel és ott válaszoljalk rájuk. (HélyesMs jobbMől.) Nagy László itt képviselőtársam jogi szempontból foglalkozott a törvényjavaslattal. Rámutatott a törvényjavaslatnak szerinte fennálló jogi hibáira, kodifikációs nehézségeire. Méltóztiassianak niiegengedini, hogy én elsősorban gazdaságpolitikai szempontból foglalkozzam a törvényjavaslattai, hiszen annak elle^nére, hogy ez igazságügyi, jogi törvény javaslat, mégis a gazdasági élet kinövéseit vain hivatva megrendszabályozni. A törvényjavaslat kimondottan háborús törvényjavaslat, amelynek elkészítését ési életbeléptetését a háború s az annak folyoimániyiatképien bekövetkezett lelki és gazdasági változások és romlások tették szükségessé; Amennyire örülök annak, hoigy ez ía törvény javaslat elkészült, éppen olyan sajnálattal kell! megállapítanom, hogy erre a törvény javaslatra

1 szükség volt. Szükséges ez a tör vény javaslát, hogy a háború és az annak folyoimányaképen megváltozott viszonyok következtében a giaizldasági élet vámszedőiíTie a törvény fokozott szigorúsággal sújthasson le (vitéz gr. Takách-Tolvay József: Későn jöt'!), de minit magyar emlbermek sajnálattal kell megállapítanom, hogy szükség volt erre a törvényjavaslatra, mert vannak magyarok. >akik) ebben az élet-halál harcban nem tudják egyéni gazdasági érdekeiket a nagy nemzeti célok szolgálatának alárendelni. (Úgy van! jobbfelől.) Nem tartok semmiféléi törvény javaslatot szigorúnak, almely 'azokat sújtja, akik a magyarság nagy harcát, s a készleteik kevés voltát a rendelkezések kijátszásával meggazdagodásra akatrják felhasználni. (Felkiáltások a székőbaholdalon: Ez helyes!) Ha ebben a vomaftkozásban. kifogásolni vail'ó volnál, és valn, az elsősorban az, hogy ez a törvényjavaslat csak most került benyújtásra, (Felkiáitás0\k a fsélsőbaloidalon: Ez az! Ügy van!) — Pintér Bella: Kértük már bárom évveül ezelőtt!), mert előbbi benyújtásával s példák szigorú statuálásával nemcsak a már félelmetesen elharapód;zott feketepiacot csökkentettük, vagy fékeztük voltnia. meg, hanelm állítom, hogy ebben a vonatkozásban a közmorál süllyedését is megakadáîy ózhattuk volnai. (Ügy van! Ügy van jobbfelől) T. Ház! A magyar ember lélektana — és aizt hiszem, minden ember lélektana — az, hogy a nehézségeket, szenvedéseket* nélkülözésekeit jobban és könnyebben viseli el, ha azokból egyformán veszi ki a részét az ország miniden rendű és rangú lakosa. EB a törvény javaslat mindenesetre elő fogja segíteni azt. hogy az egyes kiváltságosak egyrészt jogtalan haszonhoz ne juthassanak, másrészt a köz kárára jobb viszonyok között ne élhessenek. A jelenlegt idők áldozatokat kívánnak* az országtól és áldozatokat kívánnak az ország minden egyes lakosától, tehát szükséges és indokolt, hogy ha ezt az ország lakosainak egyes része nem látja be, akkor a törvény szigorával kell kényszeríteni a jobb belátásra. Mint a gazdasági életet, főleg az anyaggazdálkodási viszonyokat ismerő gyakorlati ember, a példák egész sorát sorolhatnám' fel- annak bizonyítására, mennyire szükség van egy ilyen törvényjavaslat benyújtására, illetőleg egy ilyen törvény előkészítésére. Előttem szólott t. képviselőtársamnak a törvényjavaslat szövegezése, kodifikálása ellen voltak észrevételei; nevezetesen azt állíttatta, hogy a törvényjavaslat érthetetlen, illetőleg, *