Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Àz országgyűlés képviselőházának 333. amilyen például a' pestvármegyei Pállmonlostora. A három elgondolás közül kétségtelenül a legegyszerűbb megoldásinak látszók! az első terveizet, tehát az, hogy a közület jelenlegi státusaihoz tartozó tisztviselőik lássák el' bizonyos meghatározott napokon és tanyaközpontiokban a közigazgatási teendőket. Viszont köztudomású alz, (hogy óriási ai tisztviseiőhiány, de aiagy hiány van nemcsak tisztviselőkben, hanem orvosokban, í állatorvosjoklbani. sőt szüHésznőkben is. Ez ai legjobban kitűnik abból a körülményből, (hogy a pályázati hirdetményiek sok esetben eredménytellenek maradnak. Tehát el sem képzelhető, hogy az ország lakossága egyszerre ennyi jegyzőt;, orvost, állatorvost produkálna, amennyi elég lenne a tanyai igazgatás megoldásának első lépéséhez. \ belügyminiszter úr ugyan az utóbbi időben többszáz föimeintést adott a jegyzői képesítési alól, vélteményem szerint azioaiiba;n esz sem fogja! megoldani a kérdést, mert ezeket a jegyzőiket főleg a visszacsatolt területek fogják majd fölszí vnd: Viszont a már miunkávall úgyis agyonterhelt jelenlegi létszámú községi tisztviselőktől nem lehet töb; bet kívánni, főképpen pedig nem lehet kívánni a tanyai kjülső szolgálat ellátását olyan községi jegyzőktől; akikj rengeteg feladatukkal! nem ritkám egyedül, vagy csak kevés segítséggel vergődnek a sok munka közepette. A másik megoldás az állandó tanyai igazgatási szervezet létesítése, véleményem szerint szintén a nagy tisiztviselőlhiány miatt megvallósítlhaitatlaainak látszik. A harmadik tervezet kétségtelenül a legjlobb, de ezt már régen, a háború előtt kellett volna végrehajtani, amikor még nem volt kötött anyaggazdálkodás és tisztviselő is elegendő állott rendelkezésre a tervezet végrehajtásaihoz. Miért nem jött a belügyminiszter úr érvvel a javaslattal legaliább íhárom-négy évvel ezielöltlt, hiszen vannak vármegyék, amelyek már régen fáradoznak a tanyai lakosság problémájának megoldásán. így Pest vármegye már 1939-ben meghozta a tanyai közigazgatás rendezésére vonatkozó határozatát, amelynek nyomain az azóta eltelt négy év óta nagy munka folyt, fc-őt jelentős eredményeket is értek el. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Említésre méltó példa Kiskúnihailías város polgármesterének az a kísérletezése, amely szerint rövidhullámú leadókikal kívánja az összeköttetést megteremteni ta mintegy, 112.000 hold területen fekvő tanyai lakossággal 1 , aminek különösem télen, amikor az utak járhatatlanok* óriási jelenítősége lenne. A tanyai lakosságnak a legfontosabb érdekle a jó út és a táivbeszélŐ. Erre már számtalan példa van. H'ai jó az út és a közlekedési lehetőségeik jók, iákkor az a gazdaember szívesen fog bemenni a faluba viagy városba, mert akkor nemcsak a hivatalos teendőit, hanem egyúttal az, adás-vétel ügyleteit is 1© fogja ibouyolítaM. A távbeszélőnek elsősei> ban közegészségügyi szempontból van óriási jelentősége, hiszen nagyon sokszor előfordult az, hogy az orvos, szülésznő, .állatorvos későm érkezése folytán komoly és helyrehozhatatlan bad ok származtak. A'tlávbeszélő azonkívül gazdasági szempontból, is igen fontos, mert » gazdák a napiárakról távbeszélő útján; értesülnek. Ezekhez a kellékekhez azonban elsősorban pénzre van szükség, viszontl fai községek é&, városok, amelyek sokszor máris 200 szláaaléiíios ülése Ï943 november 9'én, kedden. iái pótadóval dolgoznak, több ilyen megterhelést nem bírnak el. Ilymódoni tehát gondolni sem lehet arra, hogy a közületek jelentős ál&aimi támogatás nélkül maguk gondoskodjanak kellő hitelről azokhoz az óriási kiadlásoíkihoz, amelyeket az utak, a távbeszélő létesítése igényel, nem beszélve arról, hogy a tanyaközpontokba községházát, orvosi, állatorvosi rendelőket, sot lakásokat is kell építeni, amire természetesei:! nem fog elég pénz rendelkezésre állni. A törvénfyjiavaslatban egyálitJaHán nem látok semmi olyan intézkedést, amely ezeknek a kiadásoknak fedezésére alkalmas. Hogy műutak nem vezetnek a tanyákhoz, ennek részben az az oíkia, hogy annakidején az ál%mi és megyei utak építésénél a vállalkozók igen sok hasznot hajtottak maguknak. Ha megelégedtek volna a rendes 1 polgári haszonnal, jutott vollirna a kiadott óriási öszegekből a tanyákhoz vezető utakra is. Itt van például Vác városának egyik főútija, amelynek építéséi egy már nyugdíjba ment polgármester a hírhedt Lőwinger Samu fiával ktászáttette el. Ez a Lőwinger gyárat létesített és az alhban készített útburkolatot levit-nek nevezte e\ Természetesen a zsidók által készített anyagban több volt a sár, mint ai cement. Az eredmény az lett, hogy egy év múlva olyan gödrök keletkeztek az úton, hogy életveszélyes volt azon közlekedni. Most azuílá.n ké/nytelén voH a város az egész utat felszedni, anyag azonban &z út újjáépítéséhez nem volt, úgyhogy az út egész nyáron porfelleg volt, ősiszel, taivasszali csupa sár és laityaki A zsidó pedig röhög a markába, mert semmiféle szavatosságot nem vállalt az út építéséért és anniak tartósságáért. Ami a telefonokat illeti, azokon is lehetne könnyen segíteni, csak azt kellene tenni, hogy a zsidók legfeljebb számarányuk szerint tarthatniámak telefonkészüléklet. Ezzel az iiintézkedéssel legalább 20—30.000 telefon szabadulna fel. Csak meg kell nézni a budapesti telefonkönyvet, laihol csak a Weiszek négy olldalt foglaltnak el 449 előfizetővel, míg a Sehwartzok nevei a 273—275. oldalion 275 ©llőtfiaetőyel szerepelnek, a zsidótörvény "nagy dicsőségélre. Ha. ezeket csak 80 százalékban számítjuk zsidóknak, ijesztő arányokban mutatkozik a zsidóság használatában lévő telefonkészülékek számai, viszont számqs ma»gyár ember yaln, aki hiábai kéri a telefont, nem jut hozzá. Ha egyik vagy másik városbiaini megjelennek a zsidó munkaszolgálatosok, akkor a magyar ember egyszerre egyáltalában! nem tud telefonon beszélni, mert a zsidóinak, vagy sürgős, vagy igen sürgős, ötszörös: díjszabásai kell az ő feileségével beszélnie. Tehát ezeket a telefonokat okvetlen igénybe kell venni és akkor majd jut a tanyára, A tanyaii lakosság ebben az országban a munifca és a teherbírás terén: ai legnagyobb áldozatokat hozza, miután azonban einnekl a javaslatnak törvényerőre való emjalkedétïie nem fog a tanyai lakosságon lényegesen segíteni, azt nem fogadom el. (Éljeitáé» a széUsőballo da on. — Egy hang: El keli Ví.n)rá a> zsidóktól a telefont!) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Bertailain Kálmán. (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt. töröltetik Szólásra következik? Szeder János jegyző: B. Szabó István. (Felkiáltások: Nines itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelein, jelentkezése töröltetik. Kíván-e még valaki a javaslathoz hoazá-
