Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Ïà2 Àz országgyűlés' képviselőházának SUS. uUsé 1943 tioûembet Ő-én, kedden. szólni? (Nem!) Ha. szólná, senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. vitess Keresztes-Fischor Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A félévvel ezelőtt és a mai napon ennek: a törvényjavaslatnak tárgyalásánál) lefolyt vita egyről mindenesetre tanúságot tett, ,arról, bogy a: Ház minden oldalai teljeisela tisztában van tanyai lakosságunk; -eíHiaigyatottságával és annak szükségességével, hogy eainiek a kérdésnek megoldása tekintetében valami történjék, A tanyiakórdés, mondhatom, nem egyszerű és nem kömniyű problémája a^ma,gyar .igazgatáisiniaik, a magyar kormányokat és az érdekeltségeket is évtizedeik óta foglalkoztattál, Évtizedek óta vitatkoztak azo,n, hogyan kell a kérdéshez hozzányúlni. Az, itt felszólalt képviselő .urak egyike-másika is felvetette annak, a sorrendnek kérdését, hogyan liehetine egészségesen megkezdeni a tanyák életének javítását és mihez kell elsősorbani hozzányúlni. Annak oka. hogya tanyakerdés rendezéséhez eddig tulajdomképpem egyáltalábam nem nyúltak hozzá, ez a sorrend feletti vitatkozás volt. ez, a. vitatkozás amiatt, hogy vaijjon előbb utat építsünk-e, előbb iskolát építsiümk-et, előbb otrviogti küldjüiiik-e; oda. vagy előbb ai közigazgatást rendezzük, stb. Hivatali elődeim ai belügyminiszteri székben ismételtem nagyon dicséretreméltó és t szép indítékokat adtak a tanyák életének, javítása, a közigazgatás megjavítása céljából, ezek az indítékok azonban nagyon kevés eredményre vezettek, egypár igen dicséretreméltó kivételtől eltekintve, maradit minden, a régiben. így találtam én ezt a kérdést egy pár évvel ezelőtt, amikor hozzáfogtam .a közigazgatási reform kidolgozásához és akkor elhatároztam magam arra, hogy most már nem titubáloik tovább, hogy vajijom mit illet meg az elsőbbség a tanyakérdée rendezését tekinteté'ben, hanem hozzáfogok a tanyai közigiaizgatás rendezéséhez. Bele akartam dolgozni ezt a. kérdést a nagy közigazgatási, reform keretébe, mert hiszen tulajdonképpen odavaló, de miután ,a bekövetkezett viszonyok egy nagy reform megvalósítását ma neimesaikhogy nem' teszik; indokolttá, hanem jóformán lehetetlenné is teszik, ennélfogva indokoltnak; láttam kiszakítaná a tainyaproblémát, mert ennek sürgősségéi szerint emu már nem tűr halaszitást (Ügy V'ß/n! a középen.) és\ indokoltnaki láttam önállóan hozni ide ezt a, kérdést a törvényhozás eíé'. A májusban lefolyt vita alkalmával _. egy pár szónok kifogásolta azt, hogy ai közigazgatás a »tanya« fogalmával operál, mondván. hogy ,a tanyáikon kívül vanriaik még egyéb külterületi települések is, amelyek ; szintén éppen olyan figyelmet érdemelnek, mint a tanyák. Én nemi a szavakon nyargalok akkor. amikor ennefc a javaslatnak »,a tanyai közigazgatás rendezése« címet adtam. Ez nem annyit jelent, hogy ezzel a többi ugyanilyen jellegű külíterületi település ki van zárva a törvényes rendezésből.' Szó sincs róla! En csak azért hiai&ználitam : a »tanya,« kifejezést, _ mert •ez nálunki a legáltalánosabb és eizi fejezi ki a. legtipikusabbiam azt a fogalmat, amelyről itt szó van. (Vámos János; És a legmagyarabb!) Egyes képviselő urak ennek a fcerdfeihete kapcsain azt ai követelést vetették M, hogy ugyanilyen gomdo'záslban részesítsem például a dunántúli külterületi lakosságot; is. Én azt hisKsim, ez abszolút téves felfogás. Ennek a javaslatnak a célja az, hogy a közigazgatás gondozásba vegye az; országnak• azt'a lakoiíságat, amely a községeken és városokon kívül olyan távoi'ságoikra lakik, amely távolságoknaik &i-> hiicöalása .már rá nézve rendkívüli terhet, óriási időveszteségei t> pénzveszteséget és érdekveszteséget Jelent. A dunántúli külterületi települélseiknél. ai •helyzet más. A Dunántúli), tudjuk, nagyon, sűrűn van községekkel betelepülve. Egészen kétségtelen, hogy ezeknek a-községek-' nek a magjai' körül külterületi lakosság is van, ez a külterületi lakosság azonban legfeljebb egy-két kilométerre lakik a 'községtől, úgyhogy súlyos érdekveszteség nélkül elérheti ,a községet é& elérheti őt a közigazgatás. Ezek a települési viszonyok külön közigazgatási gondoskodást, legalább is olyan méretűt, mint amelyeit ez ai javaslat tervez, nemi kívánnak. Lényegében itt azi alföldi tanyai, vagy mondjuk szállási településekről van szó. Van a niai országunkban! ezeknek a külterületi. települléeektnekl még egy másik típusa is, amelyre ez; a törvényjavaslat n«m vonatkozik és a. rendelkezései nem isi rámázihatók rá. Ezek az úgynevezett hegyi, havasi tel épülések. Aki bejárta Erdélyt, bejártai Kárpátalját, az láthatta, hogy ojtit vámnak községeik 18—20 kiloiméteres kiitorjedéslbíem és olyan szétszórt településsel, hogy ezeknek az igazgatása szintén óriási, nehéz probléma, (Úgy v<m! Úgy van!) Ott azonban ezzel a metódussal, amelyet ©z -a törvényjavaslat, maga ieíé tűz, a közigazgatás kérdésélt megoldani nemi liehet. Én őszintém megvallom, nieim is gondoltam' ezeknek a telef p ül esek nek a kérdésére aikkor, amikor ezt a 1 törvényjavaslatot elkészite Ütem, •> elleBibeim igemis foglalkozom azzal, hogy mikénti lehetne e^y extenzívebb, ha|^konyabb közigazgatást ezekem a havasi településekiem is bevezetni Ez " nem magyar probléma, mert Európa hegyvidékein) mindenütt megtaláljuk eziejkiet a településeikéit és mindenütt törik a fejüket azon, hogy hogyan lehetne ezen a kérdésem! segíteni. Azt hiszem, hogyjitti nem közigazgatási intézkedések, hanem tényleg az útkéiridás, a közlekedétei kérdési és hasonló klérdélsefc rendezése adja a megoldást. Svájcban semi tudták, még megoldani ezeket a problémákat', de ezek; mindenesetre! olyan! problémák, amelyek felett goindolkiozníii kell! éis amelyeket előbb-utó bíb megoldáshotz kíell jjuttatni. Momidfom, ennek a, tör vény javaslatnak a gondolatköréből eaék a havasi' települések egyelőre ki vannak véve. Egészem kétségtelen, hogy maga .ai köziigazgatásnak így, vagy úgy való rendezése nem o'lidja, meg a tanyai lakosság' életproblémáit, és nehézségeit. Ez a törvényjaivasiat meni is vindikálja magának azt, az igényt, hogy ezael egyszerűen, meg lesz oldva minden probléma. Ez a. törvényjavaslat csak aizt akarja elérni, hogy leküzdje azt az ellemállilást. amelyet eddig tapasztaltunk a tamyaivilággal rendelkező vá^ rostok ési községiek legnagyobb részéről, á tanyákról való gondoskodás tekintetélben: és kényszereszközöket biztositsoni- a tanyavilágról való gondoskodás végett. Mert mi ai tapasztaIát 1 ? A tapasztalati azt, hogy árinak ellenére,' hogy a tanyavilággal rendelkezői városok és községek aidóbevételiémiek megfelelő fejkvótáját a c ,tanyavilág emberei fizetik, tehát ugyanannyit fiziaimek, mint a város, Vagy a község belterületének lakosai, mégis ezek! a, községeik és városok a belterületük felvirágoztatására', gondozására fordították egész, pénzüket és semmi sémi jutott a tanyavilágnak. Az osztó igazság követeli tehát, hogy ebben a tekintetben rendet i teremtsünk, és» hogy a városok! és (községek réV * sízérlől bizonyos miértekig érthető önzést, hogy \
