Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
90 Az országgyűlés képviselőházának 3í Ezt figyelembevéve a helyzet azi, hogy az intézet szerződött orvosainak illetményszabályzatában megállapított javadalmazások lényegében csak kerete, amelyeknek állandóan csaknem kétszeresét kapják 1 a szerződött orvosok. Aa illetményszabályzatban megállapított nyers összegek ezek szerint az orvosok javadalmazásának'kedvezőtlen színben beállítására ugyan alkalmasak, de az; ilyen beállítások a való helyzettel nem egyeznek. Avégből, hogy az, orvosi illetményszabályzat egyes rendelkezéseiből az Intézeíaieki azi orvosai iránt tanúsított elbánására a jövőben, ilyen hátrányos következtetést ne lehessen Levonná, új illetmény szabályzat megállapítását és kiadását határoztam el. Az interpellációnak arra a részére, amely szerint a déd'a—szeretfalvi vasútépítkezésmél az egészségügyi berendezések létesítése késedelemmel történt, közlöm,, hogy — hár kisebb nehézségek és zavarok kétségtelenül voltak — ez a kijelentés általában nem helytálló. Az Országos Társadalombiztosító Intéizet ugyanis saját költségén kellő lidőheni létesített betlegnyugvót^melynek felszerelései kórházszerű és rendeltetése a«, hogy ott a betegeket átmenetreg e] lehessen helyezni addig, amíg a, kórházi ápolást igénylő betegekéit az intézetnek oda kirendelt mentőautóján a besztereei vagy a szászrégeni kórházakba 8 zállíthatták. Az 1927 :XXI. törvénycikk ben biztosított jogomnál fogva pedig kö'ekztem. a vállalkozókat, hogy a 'biztosítottak gyógykezelésére orvost alkalmazzanak. Ez meg is történt. A vasútépítésnél foglalkoztatott intézeti orvosok havi 10O0—1200 pengő fizetésben, ezenfelül természetbeni lakásban részesültek, & Monorf alván működő orvosok pedig a, betegnyugvóban kedvezményes áron étkeitek. A szóbanlevő vasútépítkieziésinél tehát mind .aiz Országos Társadalombiztosító Intéseit* mind peidig a vállalkozók részéről megtörtént miniden olyan intézkedés, amely az ott foglalkoztatótt munkavállalók betegségi ellátását biztosítja. A keleti és erdélyi területek egy részéinek visszacsatolása következtében idei- került biztosítottak igényeinek a magyar tárísiadailombiztpsítás intézményei részéről kielégítése tárgyában elhangzott interpellációra az a 1 válaszom, hogy ebben a tekintetben tényleg tapasztalható volt •bizonyos^ eltérés az egyéb vissizacisatolt térületek biztosítottainak jogviszony tárgyában kiadott rendelkezésekkel előírt szolgáltatásokkal, ifleffőleg azok folyósításával szemben. Ezt a helyzetet' azonbami az időközben kiadott 500/1943. M. E. számú rendelet megszüntette s ,a szóbanlevő kérdést & képviselő úr által is kívánt módon rendezte. Az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzatával kapcsolatos panaszra az a válaszom, hogy a vontkozó rendelkezések, alapján az Intézet önkormányzatát! az Intézetnél biztosított munkavállalók és azok munkaadói titkos szavazási útján választják. A legutóbbi választási az 1936. évben szabályszerűen történt s minthogy a jelenlegi időket, újabb választások tartásária nem tartom alkalmasnak — az 1939 :IV. törvénycikk hatálya alá eső önkormányzati tagok tisztségének megszüntetésével — az akkor megválasztott önkormányzat működésének időtartama^ további rendelkezésig meghosszabbítottam. Minthogy nem érkezett hozzám, olyan jelentés, melyből az önkormányzat törvény- vaigty nemzetellenes magatartása megállapítható lenne, a jelenlegi önkormányzat átalakítására okot fénniforogni nem látok. !. ülése 1943 október 22-én, pénteken. Elnök: Méltóztatnak az írásbeli választ tudomásul venni? (Igen'J) A Ház a választ tudomásulvete. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Bálint József képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Bálint József országgyűlési képviselő úr 1942. évi június 3-ám interpellációt intézett hozzám Ditró nagyközségben, a ronián agrárreform által elkövetett jogtalanságok orvoslása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre váliaszoíni a következő: Az, erdélyi román földbirtokreformnak szociális szempointoklkal leplezett valódi célja az, volt, hogy a magyar földet román kézbe juttassa és ezúton is törje a magyarság életerejét. Erdélynek az. anyaországhoz való visszacsatolása után a magyar kormány, haladéktalanul módot keresett arra, hogy à román agrárreform igazságtalanságainak legkirívóbb következményeit a lehetőség szerint mielőbb enyhíts©. Ami most már Ditró (község és a ditrói római katolikus egyháznak az interpellációban említett sérelmeit illeti, arravomatkoizólag a,z alábbiakat van szerencsém a t. Ház tudomására hozni: Ditró község a román agrárreform során legelő céljára kisajátított területek használatának ideiglenes rendezéséről szóló 1890/1941. ME. sz. rendelet alapján kérelmet adott be a csíkvármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához, a román agrárreform során Gyergyóvárhegy és Gyergyóalmás községek részére tőle kisajátított területekneik ideiglenes! yisszabocsátásia iránt. Az albizottság visszaboesátotta a szóbanlévő területeket Ditró községnek, ai két érdekelt község azonban az albizottság visszabocsátó határozatát hozzám megfellebbezte azoni az alapon, hogy è szóbanlévő területek nem legelőnek, hanem községi erdőként lettek juttatva és így nem. tartoznak az, 1890/1941. M. E. sz. rendelet hatálya alá. A helyszíni eljárásra kiküldött Sköaponti szakértőm megállapította, hogy az albizottság határozatával Ditró használatába ideiglenesen visszaboicsátiott és a telekkönyvi állapot, illetőiéig a vonatkoizó agráriratok szerint erdőt képező területek Iközüt az úgynevezett Oroszhegy dűlőben lévő 560 kat. hold kiterjedésű terület a valóságban legelő és azt Gyergyóvárhegy község is legelőnek használja. A fentebb vázolt tényállásra tekintettel tehát úgy initézkjedtem, hogy Ditró község — a; román agrárrefoirm sicráni történt ingatlanszerzéseik végleges rendezéséig — használatba megIkiapja ai Gyergyóvárhegy részére tőle kisajátított 560 kat. hold területei Ezzel az intézkedéssel Ditró község részére tehát mindazok az ingatlanok biztosíttattak, amelyek a: ie'enlesr fennálló szafoályofc szerint a község használatába visszabocsáthatólk voltak. Ami pedlig a ditrói római katolikus egyházközség ügyét illeti, a tényállás a következő: A ditrói római katolikus egyházközségnelkt Ditró község határában fekvő birtoíkából 945 kat hold legelőt sajátítottak ki a román agrárreform során. Ezt a legelőterületet a Ditró községből kiszakított Gyergyóhódosnalk juttatta az agrárbizottság. Erdély visszacsatolása után a ditrói római katolikus egyház ennek a