Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
Az országgyűlés képviselőházának 331. 945 kat hóid'területű legelőnek visszaóiuttatását kértei. A román agarárreform, során legelék céljára kisajátított ingatlanok ideiglenes rendezése érdekéiben kibocsátott jogszabályok aiaonban ezidőszerint még! nem adnak módot az egyházaktól ~- jelen esetben a ditrói római katolikus egyházaktól is — így kisajátított ingatlanoknak a volt tulajdánosok részére való visszabocsátására. Az in-erpeliáicióban felivett kérdések súlyával egyébként inagam is teljesen tisztában vagyok. A visiszaosialtioitt^ illetőleg vissEafoglalt területeken a> megszállás idejei alatt végrehajtott föildbirfbokpollittikiai telvéketniyiségelti r felül kell v'tesgálui. mert ez nemzeti kötelesség. Ezt a célt szolgálták 1 a már eddig kiafdoltt rendelkezések, amelyek azonban még nem záródtak le, mert a kolrmányi behatóan, foglalkozik a. végtlegeisí rendezés élrjdekében szükséges további intézkedések megtételével. Kérem ai iti. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul vennii mélltjóztaíssék. Budapest. 1943 február hó 1-én. Báiriói Bánjffy Dániel sí. k.« - Elnök: Méltóztatnak aiz ílríásbeli választ tudornásull vennW (Igen!) A Ház a választ tu. dolmiásul veszi. Következik a. föl'dmíveléísügyi miniszter úr válaszai Csoór Lajosi képviselő úrnak az ország itiűzellŐanyiagelláttíásiai tárgyában eliőterjeisiztett inteirpelláeiójáírla. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvadtai. Nyilasi Ferien« jegyző (wpasso):, »T. Képviselőház! Csoór Lajos országgyűlési képviselő úr 1942. évi noVeimber hó 11-én interpellációt intézeltit ai m. kir. marügyi min li Páter úrhoz és hozzám az ország tíüzelőanyagellátása tárgyúban. Az interpellációban' felvetett kérdésekre tárcám ügyköre szenípontjából válaszom a következő : A területvisszacsatolások következtében örvendetes módon megnövekedtek erdőterületeink és meglévő erdőségeink normális, viszonyok közöitt, 'takarékos, beosztással alz ország: w faelliátását fedezni tudják. Szükségleteink bőséges ellátásáról — vagy éppen feleslegeikről, am : !nt azt az interpelláló képviselő úr álli, tottta —- egyáltalán nem beszélhetünk,^ mert sík- és dombvidéki, valamint előhegységi erdőségeink llegniaigyoibibl resize sairjierdő, középés magashegységi erdőségeink pedig asa idegem megszállás aflatt gyakorolt Rendszertelen gazdálkodási miatt k : ïzsarolit Mlápotban vanwak, egyriéjsize pedig o'liyanl fekvésű, amelyekből a kitermelési csak nagyobb' kiöÜtiséggel és bieiruházássial lehetséges. Ennek ellenére most kijelenthetem, hogy az ország szükségletének megfelelő tűzifatoenniyiiség' kdtenneltetett és az takairtékois fahasiznáiás melett a szükségletet fedezi is. Hogy ennek ellenére a< múlt év ősízén az ország egyesi részeinek tűzilf avail! való ellátásánál! nehézisiégek merültek fel, ez a háborús viszonyok követfceiztéiblen előállott uagyobbmérvű szükségletekre, a szénhiiánytnjak bizonyos mértékben tűzifával töirténő pótlástára, és a fuvatFofeok túlhiagas bérkövetelésérie vezethető visisiza, egyes vidékekéin pedig: a nehézségek oka. «i sízáÉításiok aránytalanságábatn: i's keresendő. Éppen ezért intézkedtem, hogy a szállítások irányításával! megbízott közegem elsősoitfban ,n\ fában szegény törvényhatóságok felé irányulió szállítások arányosiítására, fektessen* súlyt. Ennek eredménye a retoidelkeülése 1943 október 22-én, pénteken. 9l zésre bocsátható vaigrónimennyiiség arányában érvényesült is. Minthogy egyes, helyieken ai tetmielőmunlkások és, a fuvarosok a megállapítottnál magasabb bérkövetelésekkel léptek fel, a kormány m indokolatlan követeléseknek a törvénye(s mértékre való leszállítására) erélyes; intézkedéseket tett. Intézkedtem egyben azinánt is, ho^y a. kitermelt tűzifa a legnagyobb ütemben feközelíttessék a vasútállomásokra,, a jövő éví ( szükséglet fedezés© céljából pedig a szükséges tűzifa ki termeltessék. Minden eshetőségre számítva — különösen aa alföldi részek akácosaiban, tehát ott lahol vasúti szállítási nehézségek miatt leginkább mutatkoizott tűzifahiány — több nagyobbmérvű tűhasználatot tétettem folyamatba. Abból a cél bol pedig, hogy Budapestnek tartaléktűzifája legyen, a gödöllői erdőigaizgatóság területén 2W0 vagon, nagyobbrészt akáctűzifa kitermelését rendeltem el, amelynek leszállítása tekintélyes részében már megtörtént : Az interpelláló képviselő úr felemlítette azt is, hogy a fának tengelyen való szálítása és piacokon való árusítása nie akadályoztasiség meg. Ezzel kapcsolatban az az álláspontom, hogy à tűzifának ilyenmódon való árusítása csakis a helyi, értékesítésre engedélyezett, valamint azon tuzifakészletekre vonatkozhatik, amelyek bejelentésre nincsenek kötelezve; vagy amelyeket a termelő munkások részes termelés esetén kaptak. Természetes azonban, hogy ilyen esetekben a közigazgatási hatósági közegek, igazolást kérnek a tűzifa származására nézve. Ettől elte. kinteni nem volnai oélirányos, mert ilyen intézkedés esetleg visszaélésekre vezethetne. Megnyugtathatom az interpelláló képviselő urat, hogy a fakitermelés biztosítása érdekében minden intézkedés megtörtént. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltózassék, Budapest, 1943 február hó 17-én. Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli választ tudomásul vennit (Igen!) A Há'z a válását tudomásul veszi. Következik a fÖldmívelésügyi miniszter úr válasza ugyancsak Csoór Lajos képviselő úr» nak az elmúlt évben lejárt kishíaszonbérletek ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Nyillais Ferenc jegx&Q {olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Csoór Lajos, országgyűlési képviselő úr 1942. évi július hó 8-án interpellációt intézett hozzám, amelyben, a múlt évben lejárt kishaszonbérleteknek további 3 évre,' rendeletté] < történő meghosszabbítását kérte. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A termelés folytonosságának biztosítása és emelése szempontjából előnyös, ha a haszonbérleteket nem egy évre, hanem hosszabb időtartamra kötik, mert így a«z okszerű gazdálkodás (előnyös vetésforgó, kellő trágyázás, befektetések eszközlése) inkább biztosítható. A kishasizonbérleteknek rendelettel történő meghoszszabbítása azonban a termelés szempontjából akkor jelentene valóban előnyt, ha etz, a meghosszabbítás hosszabb időre, legalább 4—6 évre történnék meg. Ilyen rendelkezés azonban más szempontokból hátrányos következniényeket is idézne elő. A rendeleti kénysfz,e>r következtében ugyanis a haszonbérleti ingatlan használatában megmaradnának azok is, akik eddig nem megfelelőéin gazdálkodtak, a haszonbért rendesen nem fizették! meg, vagy működésük egyéb szem-
